2019. május 28., kedd

Szurovecz Kitti interjú

Sziasztok kedves Olvasók!

Ahogy a címben is szerepel, Szurovecz Kittivel készítettem egy interjút, aki egy nagyon tehetséges író. A kisemmizett angyal című könyvét olvasva azon tanakodtam, hogy szeretnék többet megtudni az írónőről, mert engem nagyon megérintett a téma amivel a könyvben foglalkozott. 
Azt azért hozzá kell tennem, hogy már régóta terveztük ennek az interjúnak az elkészítesét. Valamiért mindig csúszott. Leginkább miattam, de a lényeg, hogy itt most olvashatjátok az írónő kedves szavait. Betekintés a színfalak mögé. :)


Fotó: Pintér Márta

1. Nem most kezdted az írói pályafutásodat. Sok jó könyvet írtál már. Mesélnél nekünk arról, hogyan csöppentél bele, a szakmáknak ezen részébe?

Én eleinte újságíró voltam és TV-riporter. Aztán sok-sok emberi sorssal találkoztam a munkám során, rengeteg szép történet felhalmozódott bennem, amit valamiért nem lehetett újságba megírni. Vagy, mert érdekeket sértett, vagy egyszerűen a terjedelem nem volt elég hozzá, de a lényeg az, hogy ezeket a történeteket tovább szőttem a képzeletemben, és késztetést éreztem, hogy ezeket regény formában megírjam. Így indult ez az egész, 25 éves voltam ekkor.

2. A kisemmizett angyal nálam nagyot robbant. Fantasztikus amit összehoztál. Volt valami oka, hogy ilyen témát választottál? Elvégre nem egy könnyed műfajról beszélünk.

Én a VIII. kerület szívében élek, és ahogy járok-kelek, szoktam látni az utcán álldogálni ezeket a mondhatni "gyerek" lányokat, akik az ősi mesterséget űzik, és elkezdett foglalkoztatni, hogy vajon mit keresnek ezek a fiatalok ilyen helyzetben, hogyan engedheti a társadalom, hogy ez így legyen, mert nem létezik, hogy egy gyereklány önszántából így dönt a sorsáról. Szerintem ők mind áldozatok. Elkezdtem a témában kutatni, beszélgettem érintettekkel, olyan civil szervezetek képviselőivel, alapítványokkal, akik a kiskorú prostitúcióban érintett gyerekeknek a megsegítésével foglalkoznak. Ezen a környéken a körzetiorvostól kezdve a taxisofőrig sokan látnak dolgokat, és szerencsére szívesen meséltek nekem, remek alapanyagot szolgáltattak, egy fikciós regényhez, amely részleteiben nagyon is igaz. Nyilván egy dramaturgiai cselekményt építettem köré. Nagyon sok benne a mai valóság.


3. Kutatásaid alapján, te nem féltél belemászni ebbe a világba? Nem vagyunk teljes biztonságban, ahogy ezt a könyvedben is olvashattuk.

Persze hogy féltem! Nagyon tartottam attól, hogy ezt esetleg olyan emberek is elolvassák majd, akiket zavar, hogy én ezzel a témával foglalkozom, hogy ebbe beleástam magam. Szerencsére nem ért azóta semmiféle attrocitás. Általában pozitív visszajelzéseket kapok erre a történetre, és azt mondják az olvasók, hogy a fiataloknak nagyon fontos tanmese, mert amellett hogy izgalmas a cselekmény, prevenciós hatású is.


4. Hogy sikerül mindig olyan könyvet összeraknod, ami tetszik az olvasóknak? Megálmodod a sikered a témával kapcsolatban, vagy akad ebben segítséged?

Hát ezt én is szeretném tudni! Igazából nincsen bevált receptem, és nincs egy bevett módszerem arra, ami alapján írok egy-egy történetet. Én mindig a saját belső motivációim mentén haladok az írásban, és általában arról írok, ami engem is érdekel. Az külön öröm számomra, hogy ha ez másoknak is fontos és másoknak is tetszik.


5. Gondolod íróként sokan megállnák a helyüket, azok akik most tekingetnek e pálya irányába? Könnyen azzá válhat az ember, vagy azt tanulni kell?

Nem könnyű! A hazai könyvpiac nagyon pici egy elsőkönyves szerzőnek rettenetesen sok munkát kell belefektetni abba, hogy megjelenhessen a könyve. Az olvasótábor építésén át, a rengeteg online novella, gondolat publikálásán keresztül, mert a kiadók is csak olyan elsőkönyvesekkel állnak szóba szívesen, akiknek már legalább egy online olvasói bázis áll a háta mögött. Úgyhogy kérdésedre válaszolva, nagyon, nagyon nehéz. Már akkor is nagyon nehéz volt, amikor én ezt 2010-ben elkezdtem, de azóta rettenetesen felhígult a könyvszakma. Rengeteg könyv jelenik meg, hatalmas a dömping, és évről évre nehezebb dolgunk van, hogy a pályán tudjunk maradni.


6. Hogyan tudod a munkádat és a családodat összehangolni?

Úgy, hogy muszáj egyrészt, másrészt szívesen teszem. Hiszek abban, hogy mindenkinek arra van ideje, ami fontos számára. Nagyon fontos nekem a családom, és hogy elég időt töltsünk együtt. Igyekszem akkor írni, amikor a férjem dolgozik, a kisfiam pedig az iskolában van, vagy úgy szervezni a programjaimat, hogy tudjunk elég időt együtt tölteni. Emellett ők nagyon támogatóak. El szoktak engem kísérni író-olvasó találkozókra, mindig ha valami rendezvény van akkor, amikor tehetik, jönnek velem. Az, hogy én íróként sikeres lehetek, nem csak az én eredményem, hanem az övéké is, mert akár Ádám, a kisfiam, akár Peti, a férjem nagyon-nagyon sokat belepakol abba, hogy a közös életünk jól működhessen.


7. A gyermekeidet is próbálod a szakma, hivatás irányába terelni?

Egy gyerekem van csak Ádám, ő 12 éves. Egyelőre úgy tűnik számomra, hogy nem érdekli az irodalom olyan szinten, hogy belőle is író váljék. Nem szeretném őt semmilyen irányba tolni, hanem abban próbálom segíteni, ami érdekli, amiben ő tehetséges. Ez leginkább a sport. Ő versenyszerűen kajakozik. Sokat jár edzésre és emellett remekül gitározik. Ami még nagyon érdekli az az online világ, meg a bloggerkedés, vloggerkedés. Igazából próbálok mindig annak örülni, hogy ha valamiben sikeres és támogatni a saját útját. Az én utam az írás, az ő útja az meg majd kiderül, hogy mi lesz.


8. Biztosan a könyvek világán kívül is jól érzed magad (ez a képeken is szokott látszani). Szabadidődben mivel szeretsz foglalkozni?

Nagyon szeretek természetet járni a kutyusommal és a családommal. Imádok főzni. Nagyon szeretem, hogyha valami olyan kaja készül a kezem alatt, aminek utána örülnek az emberek, a családom és a barátaim. Szeretek kísérletezni különböző saját receptekkel, meg sütiket sütni. Igazából azt hiszem, hogy ez a "konyházás", én így hívom, ez az én napi szintű hobbim, ami kikapcsol a szellemi munkából, na és Márkó, a kutyám.


9. Hány éve mondanád magad írónak? Azóta más lett az életed? Nem teher számodra ez a celebvilág?

Nekem ez soha nem fordult meg a fejemben. Igazából egy író klasszikus értelemben véve nem celeb. Évente adok mondjuk három, négy interjút meg elmegyek az író-olvasó találkozóimra, amiket egyébként imádok, mert jó kapcsolódni az olvasóimhoz. Ezt én nem érzem celebségnek, engem nem ismernek meg az utcán. Életemben egyszer ismertek fel engem, az is halál kínos volt, mert éppen a legrosszabb formámban, betegen ültem egy orvosi rendelőben és vártam, hogy sorra kerüljek. Az ismertség nem volt a vágyam soha. Szeretek történeteket szőni, és nagyon örülök, hogy olvasókra találtam.


10. A médiával mindig összhangban vagytok? Minden szereplést el tudsz vállalni?

Újságíróként is elég sokat dolgozom, különböző női magazinoknak. Vannak olyan lapok, amelyek íróként is segítik a pályámat, és közölnek tőlem novellákat. Ha megjelenik egy-egy könyvem, akkor nagyon támogatóan beteszik a regény ajánlóját az újságba, és azzal kapcsolatosan készítenek cikkeket, ami éppen az adott könyvemnek a témája. Ezért nagyon hálás vagyok a kollégáimnak. Igyekszem eleget tenni a könyvtárak és a különböző kulturális intézmények meghívásának, és sokszor találkozni az olvasóimmal.


11. Sokat változtál az első könyved kiadása óta? Most gondolok a saját személyedre, illetve az írási szokásaidra.

Elég sokat, mert akkor voltam 25, most meg 35 vagyok. Tehát az első és a tizedik könyvem között pont tíz év telt el. Nagyon sokat változott a személyiségem, másként gondolkodom a világról, magamról is. Írási szokásaimat tekintve is változtam. 25 évesen még volt erőm, hogy akár fél éjszakákat átírjak, ha éppen megtalál az ihlet. Mostanában már igyekszem nagyon rendszerezetten kezelni ezeket a dolgokat. Szigorúan reggel írok regényt, amikor még friss az agyam. Mondjuk 7:00 órától 10:00 óráig, és azután jöhetnek a cikkek, és az egyéb tennivalók az életemben. 

Három könyvét meg is mutatnék, amivel talán találkoztatok már:


A kisemmizett angyal


Hópelyhek a válladon


A sokszívű



Remélem tetszett nektek. Nagyon hálás vagyok az írónőnek, amiért ezt összehozhattuk.
A kisemmizett angyalról bővebben itt olvashattok:
https://konyvekszava.blogspot.com/2019/03/szurovecz-kitti-kisemmizett-angyal.html?m=1

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Martin Kay - Eastern 2. - Titkok útvesztője

  Sziasztok!   Nem tudom, hogy milyen viszonyban vagytok a „Könyvek szava” oldalammal, de azt tudnotok kell, hogy mostanában nem tudok ann...