tag:blogger.com,1999:blog-42604638143893068672024-03-05T19:37:19.349-08:00Könyvek szavaRegihttp://www.blogger.com/profile/00487838533385365933noreply@blogger.comBlogger66125tag:blogger.com,1999:blog-4260463814389306867.post-63288073440315566412021-01-12T06:38:00.000-08:002021-01-12T06:38:25.916-08:00Martin Kay - Eastern 2. - Titkok útvesztője<p> </p><!--StartFragment-->
<p class="MsoNormal"><span style="font-size: large;">Sziasztok! </span></p><p class="MsoNormal"> Nem tudom, hogy milyen viszonyban vagytok a „Könyvek
szava” oldalammal, de azt tudnotok kell, hogy mostanában nem tudok annyira
aktívan dolgozni rajta, mint korábban. Ezért is lepett meg engem, amikor egy
kedves író – Martin Kay - akinek az első könyvét már olvastam, felkeresett
engem, és megkért hogy olvassam el az Eastern 2. részét, a Titkok útvesztőjét,
és írjak róla a blogomon. Mivel nekem nagyon tetszett az első része, így nem is
volt kérdés hogy elvállalom-e. Amikor megkaptam a könyvet, még nem adták ki,
ezért PDF formátumban kezdtem el olvasni. Telefonon kicsit nehezebb, mintha egy
könyvet tartanék a kezemben, de nincs e-book olvasóm. Szóval így kellett
megoldanom. Később megvettem a könyvet és úgy folytattam.<o:p></o:p></p><div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhqY9941-hm7QSYSvqOp-yANrZeVqN5RwqgkLd8g5WX-UjrbdzLRyrn193IzzUplwI2MzDnOIHFRE1jQlPhWWszfFsC33qXMQnGnamft58HEhuGaImqB9K5BvwffzoUqpSBGTEmpCXqO_4/s500/covers_636172.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="500" data-original-width="340" height="320" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhqY9941-hm7QSYSvqOp-yANrZeVqN5RwqgkLd8g5WX-UjrbdzLRyrn193IzzUplwI2MzDnOIHFRE1jQlPhWWszfFsC33qXMQnGnamft58HEhuGaImqB9K5BvwffzoUqpSBGTEmpCXqO_4/s320/covers_636172.jpg" /></a></div><br /><p class="MsoNormal">A történetről annyit, hogy nekem már az elején berobbant a
cselekmény. Eléggé eseménydús volt a kezdet, aztán a hullámvasúton kicsit
lejjebb araszolt, majd újra fel. Kicsit megcsúsztam az értékeléssel, de azért
még most is emlékszem a cselekményre. Yuko és Vajk utazását olvashatjuk a
második könyvben. Itt fizikai és érzelmi kalandokra gondolok egyaránt. Egy
lepukkant kocsival száguldoznak az ellenség nyomában. Konkrétan ez a fő
cselekmény, ami a jelenben játszódik. A kihalt, lerobbant, elhagyatott
városokban utaznak, ahol egyetlen ember sincs. De más van! Ebben a disztópikus
történetben, vagyis a Titkok útvesztőjében, olyan alakokkal is találkozhatunk,
amitől az embernek feláll a hátán a szőr. Erősen jelen van a műben az erőszak,
a harc. Sokat dulakodnak a nézeteltérések miatt, és a felsőbbrendűség miatt. </p><p class="MsoNormal"><o:p></o:p></p>
<p class="MsoNormal">Az én meglátásom az lenne, hogy a két történetnek más a
háttere, más a téma, más a mondanivalónak a csomagolása. Ha egyetlen szóval
kellene jellemezni a regényt, azt írnám, hogy titok. Természetesen ez a címében
is szerepel a műnek. Mindenkinek vannak titkai, és mivel a sztorinak nincs vége
ebben a könyvben, így a titokra sem derül fény. Vajk és Yuko is csak őrlődik
magában. Belülről felemészti őket a mondanivaló. Ha mégis meggondolják magukat,
és elmondanák egymásnak, hogy mi nyomja a szívüket, akkor biztos valami/valaki
megakadályozza őket a tetteikben. <o:p></o:p></p>
<p class="MsoNormal">Amit hiányoltam az a szerelmi szál. Itt jóval kevesebb volt
belőle, mint az első részében. Pedig ott sem volt túltolva. Az izgalomból viszont
nem volt hiány. Néha megnéztem a borítót, hogy jó könyvet olvasok-e. Ugyanis a
fegyverpárbajozós, western jellegű történet átbillent egy thriller, horror
változatba. Ez a változás semmit nem vett el az élvezhetőségből. A képek viszont
fantasztikusak. Itt is megkaphatjuk azt a minőséget, amit az első résznél. Néha
kirázott tőlük a hideg. Az biztos, hogy mindig elidőztem egy kicsit a képeknél.<o:p></o:p></p><div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhwiG3-5k6pTik4m5kWSCE3siITa9iB8ssaElmYUuHillKxvQW3jiOL9vcekW3cWMKpLf1D4JCywpq-RmdwVnf2n8B8uMbcVUDkmJeVAFOdbkhS5_6L4aWPz_JMqb14tGR413NefiE_mgM/s1840/IMG_20210105_122416_887.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="1840" data-original-width="1472" height="320" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhwiG3-5k6pTik4m5kWSCE3siITa9iB8ssaElmYUuHillKxvQW3jiOL9vcekW3cWMKpLf1D4JCywpq-RmdwVnf2n8B8uMbcVUDkmJeVAFOdbkhS5_6L4aWPz_JMqb14tGR413NefiE_mgM/s320/IMG_20210105_122416_887.jpg" /></a></div><br /><p class="MsoNormal">Összességében, ebben a rövidke értékelésben annyit írnék,
hogy itt-ott néha elvesztettem a fonalat. Nem tudtam, hogy múltban vagy
jelenben vagyok. Számomra ez nem volt egyértelmű.</p><p class="MsoNormal"><o:p></o:p></p>
<p class="MsoNormal">Viszont a humor az fantasztikus volt. Martin Kay remekül
megalkotta a párbeszédeket. Nagyon sokat ad a könyvnek ez a lazaság. <o:p></o:p></p>
<p class="MsoNormal">A két főszereplő közel állnak hozzám, és remélem a
későbbiekben egymáshoz is több közük lesz majd, mint most. Lehet, hogy pozitívabb
értékelést írtam volna ha elolvastam volna az első részt közvetlen a második
előtt. De úgy gondolom, hogy nem írtam rosszat a könyvről. Az öt csillagból én
egy négyest adnék. A titkok, a szerelmi szál, és az izgalom teljes mértékben
kiegészítik egymást. Szóval... nekem jöhet a harmadik rész. Kíváncsian várom mi
fog történni a szereplőkkel. Olvassátok el! Természetesen az első rész után. <o:p></o:p></p><p class="MsoNormal"><a href="https://m.facebook.com/martinkaywrites/" target="_blank">Martin Kay facebook oldala</a></p><p class="MsoNormal"><a href="https://instagram.com/martin_kay_writes?igshid=1lmbq57d8c9q3" target="_blank">Instagramon itt találod meg</a><br /></p>
<!--EndFragment-->Regihttp://www.blogger.com/profile/00487838533385365933noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-4260463814389306867.post-4708519780531730592019-12-22T06:16:00.002-08:002019-12-22T06:16:30.316-08:00Papp Dóra: FénytörésSziasztok!<br />
<br />
A mostani könyvet, amit olvastam, Papp Dóra tollából származik. Nem most találkoztam az írónővel elsőnek, ugyanis a Bolyongó című regényét már korábban elolvastam. Itt tudjátok megnézni: <a href="http://konyvekszava.blogspot.com/2018/09/papp-dora-bolyongo.html">Bolyongó</a><br />
<br />
Hogyha az információim helyesek, akkor ezt a könyvet, a Fénytörést, már sokkal korábban kiadta az írónő. Ez a mostani egy átdolgozott verzió, amit kicsit átírva, talán sokkal jobban sikerült az előzőnél. Bizonyítani nem tudom, mert az első változatát nem olvastam. De abban biztos vagyok, hogy ez nagyon jól sikerült.<br />
Sajnos a könyv nem az enyém. Könyvtárból kölcsönöztem, és én voltam az első, aki ezt a misztikus regényt elsőnek elolvashatta. Szuper érzés!<br />
<br />
<div style="text-align: center;">
<u><span style="font-size: large;"><b>Papp Dóra: Fénytörés</b></span></u></div>
<div style="text-align: center;">
<span style="font-size: small;"><b>Helena-Trilógia 1.</b></span><br />
<span style="font-size: small;"><b><br /></b></span>
<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgAcR78_AG1oQ_Z7Ztnl2I64n9cXXwol8wJHuVWOVVOt9ezhyo-RCdxTkXGQ7kmBIMsb9yR98dIK_9nNRWtXXrvxL9c0oAI2Bw16f6haLCIvufIUXUjlfM7k9HFcSlkXcyV2YvF-blfKo8/s1600/covers_576137.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="500" data-original-width="328" height="320" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgAcR78_AG1oQ_Z7Ztnl2I64n9cXXwol8wJHuVWOVVOt9ezhyo-RCdxTkXGQ7kmBIMsb9yR98dIK_9nNRWtXXrvxL9c0oAI2Bw16f6haLCIvufIUXUjlfM7k9HFcSlkXcyV2YvF-blfKo8/s320/covers_576137.jpg" width="209" /></a></div>
<span style="font-size: small;"><b><br /></b></span></div>
<br />
<b><u>Egy kis fülszöveggel bevezetnélek titeket a történetbe:</u></b><br />
<br />
A tizennyolc éves Helena egy szörnyeteggel osztozik az életén – árván,
magányosan járja Oregon állam vidékét, tehetetlen áldozatok után
kutatva. Ám az nem szerepelt a tervei közt, hogy egy súlyos baleset után
titokzatos helyen ébred: három testvér otthonába kerül, ahonnét nem
szabadul egykönnyen. Hisz ezen a különös helyen a lányt csapdába ejtő
szörny napról napra csendesedik. Helena végre önmaga lehet. Meg kell
tanulnia bízni, ha újra akarja kezdeni az életét a furcsa
Raven-családban.
<br />
Jennifer, a legidősebb testvér elismert orvos, aki gyanakvásával
sakkban tartja az elvadult lányt. Jet, a tizenöt éves könyvmoly
kíváncsisággal és barátsággal közelít felé. És ott van Jeremy, az
idősebb fiú, aki jóvá akarja tenni a balesetet és aki naiv vonzalmat
érez a lány iránt. Helena előtt varázslatos, ismeretlen világ tárul fel,
ahogy egyre közelebb kerül a fiúhoz: évszázadokra visszanyúló, furcsa
titkok kerülnek a felszínre. Ám hiába a szerelem, amit Helena életében
először érez igaznak, a veszélyes titkok kettészakíthatják a családot.
És mindeközben a mélyre temetett szörny csak a megfelelő pillanatra vár…<br />
<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhxfBlOFvFatr-3dE9Bie2ppetbNKki4FUvxnM68XQkNafQwXvxzA-dn2RlwTY6KYgbCzJtOQChvdqyU6xWAcq1_OsNjQ83yX1Qa1tKdUbv1mnEIvAY7hvSAtNwDTbNPc5ThzZ3MOyEr6s/s1600/IMG_20191209_124441_281.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="1600" data-original-width="1280" height="320" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhxfBlOFvFatr-3dE9Bie2ppetbNKki4FUvxnM68XQkNafQwXvxzA-dn2RlwTY6KYgbCzJtOQChvdqyU6xWAcq1_OsNjQ83yX1Qa1tKdUbv1mnEIvAY7hvSAtNwDTbNPc5ThzZ3MOyEr6s/s320/IMG_20191209_124441_281.jpg" width="256" /></a></div>
<br />
<b><u>Véleményem:</u></b><br />
<br />
A történet elején, a bevezetésben olyan sztorit kaptam, amire azt gondoltam, hogy egy vadregényes, kalandos talán thriller könyvet olvashatok. Természetesen ez később megváltozott. Muszáj volt az írónőnek becsomagolni a kezdetetek egy olyan szituációba, amivel később viszont találkozhatunk, de nem ez alapján csörgedezik a mese. Nyilván köze van a témához, de nem ilyen jellegű a könyv teljes tartalma.<br />
Ahogy a fülszövegben lehet olvasni, Helenának balesete lesz. Mikor felébred az álmából egy újabb álomba csöppen. Eléggé szoros kapcsolat alakul ki a Raven család és Helena között. Lesz egy testvére Jet, lesz egy szerelme Jeremy, illetve Jenniferrel való viszonya már inkább negatív vonzásnak mondanám. Jennifer nagyon nem tudja elviselni Helena közelségét, mert tudja, hogy valami nem stimmel a lánnyal. De ezt az érzést próbálják mind a ketten legyűrni úgy, hogy szinte alig találkoznak.<br />
A Raven családból több szerepet kap Jet és Jeremy. Ők egészen megkedvelik a vándor lányt. Nem akarják, hogy elmenjen tőlük. Hiába van közöttük hatalmas szakadék több értelemben is, mégis vonzzák egymást. Az biztos, hogy nem csak Helena kedvelte meg ezt a két fiút, hanem én is. Nagyon megnyerő a személyiségük. Sok mindent nem kaptak még meg az élettől a korukból kifolyólag, ennek ellenére nagyon bátor férfiakról van szó. Kiállnak teljes mértékben a családjuk mellett, az igazuk mellett, helyes úton haladnak előre az életükben. Egy kicsit talán naívak, de az életükben felmerülő kérdéseikre mindig megkapják a megfelelő választ.<br />
<br />
Helenát a kapcsolatuk elején egy kicsit félreismeri a család, de mi ezeket a titkokat már tudhatjuk, mert az írónő megajándékoz minket a könyv elején történő szörnyű igazsággal. Nem kell a könyv végéig a körmünket rágcsálni a felismerhetetlen szereplők miatt. Szóval Helena egy szörnyeteg? Lehet, de olyan mélyről feltörő érzésekkel kell később szembenéznie, ami még számára is újdonság. De nagyon élvezi. Élvezi azt, hogy törődnek vele, hogy szeretik, hogy valakinek mégis jelent valamit, mert ezekből az érzésekből eddig a tizennyolc éve alatt szinte semmit nem kaphatott.<br />
<br />
Mikor már úgy gondolják, hogy megismerkedtek a család és Helena, jönnek a titkok, amikre fény derül. Évezredekre visszanyúló titkokat tárnak fel, ami mindenki életét befolyásolja. Vallomásokat tesznek, hogy ki milyen ember valójában. Ez vagy pozitív vagy negatív érzéseket tükröz számukra, de annyi biztos, hogy még csak ezután jön a cselekmény java. A lényeg, hogy össze kell tartaniuk, mert számos meglepetésben lesz részük, amiket csak együtt tudnak túlélni.<br />
<br />
Nagyon izgalmas könyv. Mindig volt valami cselekmény, ami fenntartotta az érdeklődésemet. Volt szerelem, barátság, misztikus jelenetek. Ezek a jellemzők váltakozva, nagyon izgalmas regényt nyújtottak nekem.<br />
<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEifcXz-OC2xhJ7YJ2zv8jSQxMGT8Ud9MvKk5A8hyzRo8cXg7JRcAa7ZqADrj0fig0p2p_CsxJY6F6duzMfFh869FBdC7MP2MEGk3AdRJnlR5hbFtUGikxB3mBXEwaAGng4Epo3kAsonq48/s1600/20191222_150708.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="1600" data-original-width="721" height="320" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEifcXz-OC2xhJ7YJ2zv8jSQxMGT8Ud9MvKk5A8hyzRo8cXg7JRcAa7ZqADrj0fig0p2p_CsxJY6F6duzMfFh869FBdC7MP2MEGk3AdRJnlR5hbFtUGikxB3mBXEwaAGng4Epo3kAsonq48/s320/20191222_150708.jpg" width="144" /></a></div>
<br />
<u><b>Számomra kedves idézetek:</b></u><br />
<br />
<div style="text-align: center;">
<blockquote class="tr_bq">
<i>"Varázslatos dolgokra képes a természet, ami vándorlásaim során sokszor menedéket nyújtott nekem. Vigyázott rám. Mindig otthonosan éreztem magam, ha a szabadban kellett barangolnom. Hogyha valakiben, az Anyatermészetben bízhatok - szerettem személyként gondolni rá. Olyan érzéssel töltött el, mintha nekem is lenne valakim."</i><br />
<i><br /></i>
<i>"Mellette volt a helyem. Tizennyolc év alatt ő volt az egyetlen, akinek sikerült elaltatnia a szörnyet - az én megmentőm egyben a szörny börtönőrévé is vált."</i><br />
<i><br /></i>
<i>"Ő Gyógyító, mindent megtesz azért, hogy jobban érezzem magam, mégis én vagyok a legutolsó ember ezen a bolygón, aki megérdemli a segítségét és a bizalmát. Ő tiszta és jó, bennem pedig a gonosz lakozik. A kettőnk közötti szakadéknyi különbség megrémített. Összeszorítottam a szemem fájdalmamban, könnyek karistolták a torkomat."</i><br />
<i><br /></i>
<i>"A karjaiba vont, hosszan suttogott a fülembe. Azt mondta, ő nem bocsáthat meg a múltamért, azt magamnak kell megtennem."</i></blockquote>
</div>
<br />
Tehetséges írónő ez a Papp Dóra, fiatal kora ellenére. Biztosan folytatni fogom a sorozatot, csak azt nem tudom, hogy mikor kerül rá sor. Ugyanis a második része még nincs kiadva.<br />
<br />
Ti hogy álltok a magyar szerzőkkel? Ismeritek Papp Dóra könyveit? Olvastátok valamelyiket?<br />
<br />
Hamarosan újabb könyvvel fogok érkezni. Köszönöm, hogy elolvastátok! Ha tetszett nektek osszátok meg, és talán más is rátalál az írónő munkáira, könyveire.<br />
<br />
Sziasztok!Regihttp://www.blogger.com/profile/00487838533385365933noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-4260463814389306867.post-23004507512142115102019-12-13T04:46:00.000-08:002019-12-13T04:46:04.105-08:00Rácz-Stefán Tibor: Élni akarok!Sziasztok!<br />
<br />
Ezt a könyvet egy kedves ismerősömtől kaptam, aki ugyanolyan könyvmoly, mint én. Igazándiból cserének mondanám, ami által hozzám jutott ez a csodakönyv. Volt nekem is olyan olvasmány, amivel végeztem és nem ragaszkodtam annyira hozzá, hogy a polcomat díszítse, és neki is akadt olyan könyve, amitől szívesen megvált. Így jutottam hozzá több érdekes regényhez.<br />
<br />
Létezik egy könyvklub a facebook oldalon, aminek a vezetője én vagyok és <b>Vivi</b> (természetesen a könyvet is tőle kaptam), aminek a neve: <b>ReVi könyvklubja</b>. Azért írtam most ezt le, mert ahogy hozzám tartozik ez a blog, úgy az én munkám gyümölcse a <b>Könyvek szava</b> facebook és instagram oldal, valamint a <b>ReVi könyvklubja</b> csoportnak is a másodvezetője vagyok. Az utóbbi csoportban megbeszéltük a kedves <b>Vivi</b> társammal, hogy a havi könyvklubos olvasmányunk nem más lesz mint:<br />
<br />
<div style="text-align: center;">
<span style="color: purple;"><span style="font-size: large;"><u><b>Rácz-Stefán Tibor: Élni akarok!</b></u></span></span><br />
<span style="color: purple;"><span style="font-size: large;"><u><b><br /></b></u></span></span></div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjLX6SAiTXvSUrUIDPdSBTU78iImv_Dm0DV_iWRYXTm8bRrVMepONTKUFYes2K-3ReNnzptsERdjv2KYTkqa6OzVt0vR0OufqaVFtAp9Y0IwrOtTEEa_1otWefYESYXfPs2JabQ8sPb_a4/s1600/covers_507996.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="500" data-original-width="334" height="320" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjLX6SAiTXvSUrUIDPdSBTU78iImv_Dm0DV_iWRYXTm8bRrVMepONTKUFYes2K-3ReNnzptsERdjv2KYTkqa6OzVt0vR0OufqaVFtAp9Y0IwrOtTEEa_1otWefYESYXfPs2JabQ8sPb_a4/s320/covers_507996.jpg" width="213" /></a></div>
<br />
<u><b>Fülszöveg:</b></u><br />
<br />
<div class="text">
Mernél szeretni, ha az időd lejárt?<br />
Lilla már évek óta a halál árnyékában él.<br />
Beteg, és tudja, hogy csak hetek vannak hátra számára. Hazatér a
kórházból, hogy teljesítse a bakancslistáját, segítsen szeretteinek az
álmaik elérésében, és még utoljára átélje a hétköznapok egyszerű
csodáit.<br />
Nem is vágyik ennél többre, ám ekkor megismeri a szomszéd srácot, aki az összes tervét felforgatja…<br />
Noel egy pimasz, irritálóan vonzó, de közben érzékeny fiú, akinek mindene a fotózás, és az az álma, hogy bejárja a világot.<br />
Nem is sejti Lilla sorsát.<br />
A két fiatal egyre közelebb kerül egymáshoz, de Lilla nem akar
szerelembe esni. Nem vágyik másra, csak hogy a fiúval lehessen, de
retteg attól, hogy Noel viszonozza az érzelmeit.<br />
Mi a jobb?<br />
Ha az ő érdekében eltaszítod magadtól azt, akit szeretsz, vagy ha esélyt adsz a boldogságnak, bármilyen röpke legyen is?<br />
Éld meg a csodákat!<br />
<br />
<u><b> Vélemény:</b></u><br />
<br />
Ahogy emlékszem rá, 2018-ban, a könyv megjelenési évében, szó szerint berobbant a magyar olvasók körébe ez a regény. Tibornak már számos alkotását megtaláljuk a boltokban, és talán később is lesz olyan lelkes író, hogy a rajongóit meglepi még sok-sok szuper regénnyel.<br />
Ugyanis erre a könyvére sem lehet kevesebbet írni, mint hogy fantasztikus. Tudomásom szerint a történetet az ihlette, hogy a családjában szintén jelen volt egy olyan betegség, ami a könyv témáját meghatározza. Nagyon nehéz lehet így írni, ha mi saját magunk is részesei voltunk egy ilyen katasztrófának. De szerencsére Tibor kitartott és létrehozott egy olyan könyvet, ami letehetetlen, megrázó, szívfacsaró, döbbenetes, mégis annyi szeretet van a könyvben a sok borzalmas tulajdonságok mellett, amit már szinte a mi kis lelkivilágunk is nehezen bír el.<br />
<br />
Lilla a főszereplő, iszonyatos lelki energiával van feltöltve. Ahhoz képest, hogy beteg, az életfelfogása nagyon pozitív. Olyan kisugárzása van neki, amivel a körülötte élő szeretteit, barátait megnyugtatja, és képes nekik megmutatni, hogy ő maga hogyan szeretné megélni az életének hátralévő szakaszát. Boldogságot áraszt az egész lényével. Természetesen vannak hullámvölgyek, és nála is akadnak olyan mélypontok, amikor mindezt már az ő szervezete sem bírja el. Ilyenkor őt kell egy kicsit talpra állítani. Ehhez segítséget nyújt neki az apukája, nővére, barátnője és a szomszédfiú, Noel.<br />
<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgnhI-49f0GeZAeQXlY7YaBGYvlPL8Hx8pycjcrNaXxwYWiAJFIEDo395N9IwlqFrIejGFyB1Ma0kFeNAc6-OBBz7DvUGp_l2w2vXoL48WlSiNsCgLrLPfgiHOxNh4UQ58I-C5K7Jls6Tc/s1600/IMG_20191125_124146_946.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="1600" data-original-width="1280" height="320" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgnhI-49f0GeZAeQXlY7YaBGYvlPL8Hx8pycjcrNaXxwYWiAJFIEDo395N9IwlqFrIejGFyB1Ma0kFeNAc6-OBBz7DvUGp_l2w2vXoL48WlSiNsCgLrLPfgiHOxNh4UQ58I-C5K7Jls6Tc/s320/IMG_20191125_124146_946.jpg" width="256" /></a></div>
<br />
Ahogy a fülszövegben olvasni lehetett, Noelhez érzelmi szálak fűzik Lillát, ismeretségük után már egy kis idő elteltével. De a lány nem szeretné a tudtára adni, hogy ő milyen beteg. Csak szeretné élni az életét úgy, mint egy normális ember és teljesíteni a bakancslistáját. Noel egyébként egy nagyon menő srác, akinek a hobbija a fényképezés. Olyan jól csinálja, hogy ebből is él, és rengeteg követője van az interneten. Ezzel Lilla természetesen nem volt tisztába, csak amikor a barátnője felvilágosította, hogy ki is az ő szomszédja. Sokszor találkoznak és nagyon kellemesen töltik el az idejüket. Ennek hatására alakul ki később a szorosabb kapcsolat, aminek ellen kell hogy álljon Lilla, mert nem akarja, hogy Noel részesévé váljon az ő halálának. Természetesen nem fogom a kettejük közti történetet teljesen leírni. Ezért kell elolvasni a könyvet, és a részesévé válni ennek az érzelmi bombának, ami a regényben áll.<br />
<br />
A családi szál is elég erősen jelen van. Nagyon szeretik egymást és folyamatosan táplálják egymás lelkét a pozitív hozzáállással, magabiztossággal, szeretettel. Próbálják Lilla utolsó napjait minél élhetőbbé, szebbé varázsolni. De az a szenvedés, ami egy ilyen betegséggel jár elkerülhetetlen, és sajnos a regény végén mi is tanúja lehetünk a szomorúságnak. Készítsétek magatok mellé a papírzsebkendőt, mert ezt nem lehet kibírni könnyek nélkül.<br />
<br />
Én két dologgal szerettem volna még találkozni a könyvben. Azok a képek, amiket Noel készített Lilláról, nekem hiányoztak. Hiánytalanul le voltak írva, hogy hogyan is képzeljük el ezeket a fotókat, és természetesen ez egy regény nem pedig fotóalbum, de nekem akkor igazán fantasztikus lett volna a könyv, ha ezeket láthatom.<br />
A másik, amit hiányoltam, Noel és Lilla kapcsolatának a végkifejlete. Én szerettem volna többet olvasni arról, hogy ők ketten miket élhettek volna még át. De az író erre nem fektetett több hangsúlyt, mint ami a könyvben van.<br />
<br />
Mindezek ellenére én imádtam ezt a regényt. Nagyon megszerettem a történetet, attól függetlenül is, hogy elég nehéz témát boncolgat az író. Remekül meg van fogalmazva, számos idézetet ki lehetne benne jelölni. Ittam a szavakat, amivel Tibor dolgozott. Az biztos, hogy nem egy slampos megfogalmazással találkoztok ha a kezetekbe veszitek a regényt.<br />
A borító viszont csillagos ötös. Gyönyörű!<br />
<br />
<u><b>Idézetek:</b></u><br />
<br />
<blockquote class="tr_bq">
<div style="text-align: center;">
<i> "Képtelen voltam ránézni az összetört férfira, aki szó szerint feláldozta értem az életét. Nem akartam vitába szállni vele, sem fájdalmat okozni neki, de már elfáradtam. Gyenge vagyok az újabb műtétekhez, a folytonos és végeláthatatlan harchoz a túlélésért."</i></div>
<div style="text-align: center;">
<i><br /></i></div>
<div style="text-align: center;">
<i>"Az alvás a lehető legnagyobb időpocsékolás. És ez nem új keletű gondolat, már évek óta ezen agyalok. Persze, az embernek jólesik aludni, álmodni meg aztán különösen, de akkor is! Hát nem az életünk elpazarlása az, hogy a harmadát átalusszuk? Hiszen annyi mindent tehetnénk ez alatt az idő alatt!"</i></div>
<div style="text-align: center;">
<i><br /></i></div>
<div style="text-align: center;">
<i>"-Nem kötelező mindig erősnek lenned. Te is kiborulhatsz, te is lehetsz gyenge. Senki nem fog kevesebbet gondolni rólad, miatta, ugye tudod?"</i></div>
</blockquote>
<br />
Szóval... ha véletlenül a <b>ReVi könyvklubja</b> csoportban jártok, vagy itt olvassátok az értékelésemet, akkor írjátok le a véleményeteket. Mit váltott ki belőletek ez a regény? Mennyire nőtt a szívetekhez? Ha pedig nem olvastátok még, azt javaslom, ne halogassátok, mert nagyon jó könyvről van szó.<br />
<br />
Remélem tetszett, amit írtam! Hamarosan újra jövök egy érdekes könyvvel. Sziasztok!</div>
Regihttp://www.blogger.com/profile/00487838533385365933noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-4260463814389306867.post-56874225667946559152019-12-05T05:22:00.000-08:002019-12-05T05:22:28.224-08:00Colleen Hoover: November 9.Sziasztok!<br />
<br />
Szerencsémre most egy olyan könyvet olvashattam, amit nemrég adott ki a Könyvmolyképző kiadó. Novemberi megjelenése volt a November 9. című könyvnek. Milyen véletlen egybeesés.<br />
<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEix1LwY9rriExDitNdoD6dzvjgQmSioJardeitog3WBy8wEXal5quf8k0lgIo6nOb9ooXx8F0UtbLTW4J8CYVD_LbfVPTMd2FdutsYGiyGDs_o07k8oOKdmKJtQc1j4Z5DFfIqIO65zh7I/s1600/covers_575260.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="500" data-original-width="332" height="320" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEix1LwY9rriExDitNdoD6dzvjgQmSioJardeitog3WBy8wEXal5quf8k0lgIo6nOb9ooXx8F0UtbLTW4J8CYVD_LbfVPTMd2FdutsYGiyGDs_o07k8oOKdmKJtQc1j4Z5DFfIqIO65zh7I/s320/covers_575260.jpg" width="212" /></a></div>
<br />
Nem akartam elolvasni. Engem nem vonzott a fülszöveg. Amikor megvettem előző hónapban, még szinte senki nem írt a könyvről, így csak az alapján döntöttem el, hogy szeretném a könyvet, hogy a romantikus regényeket kedvelők szinte imádják Colleen Hoover írónőt. Adtam neki egy esélyt, végül nem utolsósorban egy régi ismerős is ajánlotta. Ahogy arról áradozott nekem, hogy mennyire várja, hogy a tulajdonában legyen ez a kincs, valahogy én is fellelkesedtem és már magabiztosabban vártam azt a napot, amikor végre mehetek a könyvesboltba és hazavihetem. Nem volt kérdés, hogy ezt választottam első olvasmányomnak a többi vásárolt könyveim közül.<br />
<br />
Nem tudom, hogy észrevettétek-e az előző bekezdésemből, de nekem ez a regény volt az első az írónőtől. Valahogy mindig tartózkodom azoktól a könyvektől, amiket emberek milliói imádnak. Azt hiszem, nálam ez a fal most dőlt le. Nem akarok csak azért lemaradni a fantasztikusabbnál fantasztikusabb történetekről, mert nekem van egy ilyen rossz berögződésem. Szóval, átadom magam a csábításnak. Innentől kezdve számomra Colleen Hoover is a borzalmasan tehetséges írók skatulyájába fog tartozni. Remélem nektek is meghozom a kedveteket egy kis romantikus regény olvasásához az én értékelésemmel, mert úgy gondolom, hogy aki szereti a romantikát, az nem hagyhatja ki ezt a könyvet.<br />
<br />
<u><b>Fülszöveg:</b></u><br />
<br />
<div class="text">
Egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer egy fiú, aki találkozott egy lánnyal.<br />
A Lánnyal.<br />
Fallon megismerkedik Bennel, az ígéretes regényíróval – egy nappal
azelőtt, hogy az ország másik felére költözik. A szerencsétlenül
időzített vonzalmuk a lány eseménydús életével együtt megadja azt az
ihletet, amire Ben mindig is vágyott a regényéhez. Telik-múlik az idő,
párhuzamosan futó életükben jönnek-mennek a kapcsolatok és a csalódások,
de továbbra is találkoznak évente egyszer, mindig ugyanazon a napon.
Egészen addig, ameddig Fallon el nem bizonytalanodik, hogy Ben vajon
igazat mond-e neki, vagy csak tökéletes valóságot kreál a regényéhez az
ütős konfliktus kedvéért.<br />
Lehet-e egyáltalán szerelmi történetnek nevezni Ben kapcsolatát
Fallonnal – és egyúttal a regényét is –, ha szívfájdalommal végződik?<br />
Feledhetetlen szerelmi történet egy író és váratlan múzsája között.<br />
Újdonság magyarul a New York Times sikerlistájának élére törő Colleen Hoovertől.<br />
Hagyd, hogy elvarázsoljon!<br />
<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhvlNL6GgHqayuD1TT6ka8grqxGEil0yAfG1N5x99B1EaGXB2PuZS5lqHpBCCNE6LqBewSIcqF6qc7gsXEbjL3mwO9hO44dDVbLuAac3-jwdrOU5YsxEEbldqpty_Sw4nHQbV3IoaS8feM/s1600/IMG_20191127_132507_886.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="1600" data-original-width="1280" height="320" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhvlNL6GgHqayuD1TT6ka8grqxGEil0yAfG1N5x99B1EaGXB2PuZS5lqHpBCCNE6LqBewSIcqF6qc7gsXEbjL3mwO9hO44dDVbLuAac3-jwdrOU5YsxEEbldqpty_Sw4nHQbV3IoaS8feM/s320/IMG_20191127_132507_886.jpg" width="256" /></a></div>
<br />
<u><b>Véleményem:</b></u><br />
<br />
Én azt nem írhatom, hogy Colleen Hoover most sem okozott csalódást, mert nem tudom mihez viszonyítani. Ez az első sztori, ami engem nagyon levett a lábamról. Így csak azt tudom nektek írni, hogy ha a kezembe veszem a többi regényét, akkor magas lesz a mérce, mivel ez a regény nekem eléggé sokat adott szívemnek, lelkemnek. Az biztos, hogy aki olvassa, része lehet egy olyan szerelmi kapcsolatban, mint egy hurrikán, vagy mint egy hullámvasút. Az írónő olyan szinten tuszkolja az olvasóba az érzelmeket, amivel mi magunk néha nem bírunk. Kicsordul a könnycsepp a szemünkből, amikor szívfacsaró részt olvasunk, vagy zakatol a szívünk, amikor olyan boldog, romantikus akár erotikus jelenetnél tartunk, mintha mi magunk átélnénk az egészet. Komolyan! Olvastam már nem egy romantikus könyvet, ahol általában szépen lassan adagolják az izgalmakat. Itt nem ez van. Ebben a könyvben extra erősen adja a tudtunkra a szerző az érzéseket. Kiugrik a szemem a csodálkozástól, remeg a gyomrom az izgulástól, utána pedig ráadásképpen nehogy unatkozzunk, csavar az írónő az egész sztorin és leesik az álla az olvasónak. Szóval, valami hasonló érzelmi alkotásra készüljetek fel, ha ti is úgy gondoljátok hogy elolvassátok.<br />
<br />
Fallon és Ben 18 évesek, amikor elsőnek találkoznak. Már ezen az első napon, amit együtt töltenek november 9-én, meghatározó döntéseket hoznak a jövőjükre tekintettel. Ugyanis nem tudnak folytonos kapcsolatot tartani, ezért elhatározzák, hogy minden évben november 9-én újra találkoznak. Addig folytatják ezt, míg Fallon meg nem találja önmagát, amíg rá nem jön, hogy melyik irányba terelje az életét. Úgy gondolja, ezt egy kapcsolattal nem tudja megvalósítani. Ezt állítja ő maga.<br />
<br />
November 9. mind a kettőjüknek meghatározó dátum. Akár a családi életben, akár kettejük kapcsolatában. Minden elérhetőség nélkül élik azt az egy évet, míg újra el nem jön november 9. Akkor aztán mindent bepótolnak. Számomra hihetetlen, hogy lehet ennyire várni egy bizonyos napot egy évben, amikor találkozik két ember, akik alig ismerik egymást. Valahogy ezt úgy lehetne leírni, és azt hiszem talán a könyvben is megvan említve... olyan ez, mint egy bevésődés. Az első perctől kezdve érezték a kettőjük közti vibrálást. Mint szerelem első látásra.<br />
<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEj9s0Ur0rBAKbJpCmR-yDulNBCQ_Pj4NOoU5Q9HwxY3Sa24ROyb9E9d9tOrsy9n_B1kOZW8cvwTYQ-EX5G0hPdSGU9DmXfK3ZuvdLimZrbBr-4JnH1TBIcnzavZoM7XTNbQWxbXv6CMNpI/s1600/IMG_20191130_133247_702.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="1600" data-original-width="1280" height="320" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEj9s0Ur0rBAKbJpCmR-yDulNBCQ_Pj4NOoU5Q9HwxY3Sa24ROyb9E9d9tOrsy9n_B1kOZW8cvwTYQ-EX5G0hPdSGU9DmXfK3ZuvdLimZrbBr-4JnH1TBIcnzavZoM7XTNbQWxbXv6CMNpI/s320/IMG_20191130_133247_702.jpg" width="256" /></a></div>
<br />
Már mondhatni őket felnőtt embereknek ameddig ezt csinálják. Persze semmi sem működhet tökéletesen, így náluk is olyan borzalmas dolgok jönnek a felszínre, amiről talán tudni sem akartak. Nagyon megviseli őket a változás, de talán kellett mindez ahhoz, hogy később esetleg újra szóba álljanak egymással.<br />
Ben, mint író, az egész kapcsolatukat megírja. Mikor Fallon kezébe kerül a kézirat, akkor jön létre a szakadék közöttük. De mégis az ad magyarázatot mindenre, amiről eddig nem tudott a lány.<br />
<br />
<u><b>Idézetek:</b></u><br />
<br />
<blockquote class="tr_bq">
<i>"-De nyílván bírod a rosszfiúkat, ha szeretsz róluk olvasni - biccenti oldalra a fejét.</i><br />
<i>-Nem is igaz - tiltakozom. -Azért tetszenek az olyan könyvek, mert egyáltalán nem hasonlítanak a saját életemre. Teljesen mások, mint azok a helyzetek, amikben nekem valaha is részem lesz... hála istennek! Csak szórakoztatnak. Mert akármennyire is szeretem azt olvasni, hogy egy fiú közli a lánnyal, hogy az úgy, de úgy benedvesedett tőle... ha nekem mondana valaki ilyet szex közben, nem indulnék be tőle. Én megijednék, hogy véletlenül bepisiltem.</i><br />
<i>Ben nevet."</i><br />
<i><br /></i>
<i>"Dühít, hogy az anyám hagyta, hogy egy férfival való szakítás jobban elkeserítse, mint az, hogy soha többé nem találkozhat a fiaival. Ezeknek még csak fej fej mellettinek sem szabadna lennie."</i><br />
<i><br /></i>
<i>"Arra az egy napra minden évben az a srác lehettem, aki beleesik ebbe a lányba, hiszen minden rabul ejtett benned."</i></blockquote>
<br />
<br />
Nagyon ajánlom mindenkinek, aki egy kicsit is odavan a romantikáért, szerelemért. Nekem egy élmény volt olvasni.<br />
Kíváncsian várom a véleményeteket!<br />
Ti olvastátok már?<br />
<br />
Hamarosan újra írok! Sziasztok! </div>
Regihttp://www.blogger.com/profile/00487838533385365933noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-4260463814389306867.post-80790164412038440492019-11-29T12:50:00.000-08:002019-11-29T12:50:15.345-08:00Stephen King: TortúraElérkezett azaz idő, amikor elhatároztam magam, hogy elolvasom életem első Stephen King regényét. A könyvtárban, mikor szemezgettem a rengeteg alkotásával, nehezen tudtam eldönteni mégis melyik legyen a kiválasztott. Sok regényéről hallottam már, de nagyon sok könyv címét nem ismertem, és talán az utóbbi van többségben. Tehát, mint szűzkéz, valamiért a Tortúráért nyúltam. Érdekesnek gondoltam a fülszöveget, amit itt meg is osztok veletek.<br />
<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgVAEhQuKvuqvdjC-Uc5NJUA20wRJHn5y-ft1ISVronjTxpOa9lbY54OFg4iNj-vtjH847slGHKpu8Wf-XWHdNYyMMZaI2vwzM5FhauAfSGy56pcqfFqDVUaJS1wdp3c7R1u1Psx6AVZfg/s1600/covers_362283.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="500" data-original-width="357" height="320" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgVAEhQuKvuqvdjC-Uc5NJUA20wRJHn5y-ft1ISVronjTxpOa9lbY54OFg4iNj-vtjH847slGHKpu8Wf-XWHdNYyMMZaI2vwzM5FhauAfSGy56pcqfFqDVUaJS1wdp3c7R1u1Psx6AVZfg/s320/covers_362283.jpg" width="228" /></a></div>
<br />
<u><b>Fülszöveg:</b></u><br />
Paul Sheldon sikeríró, a szépkeblű közönség bálványa befejezi legújabb
és legjobb regényét, minek örömére jól benyakal, és kábán autóba vágja
magát. Egy veszélyes útkanyarban utoléri az észak-amerikai
Sziklás-hegységben nem ritka hóvihar. Isten háta mögötti, magányos
tanyaházából bevásárolni indul kisteherautóján Annie Wilkes, a
Sheldon-regények könnyes rajongója. Az árokba borult autóroncsban
kedvenc szerzőjére ismer, kinek összetört testében alig pislákol az
élet. Kihúzza az árokból. Hazaviszi. Életre kelti. Új Sheldon-regényt
akar. Csak magának.<br />
<br />
Tehát két főszereplője van a könyvnek. Paul Sheldon és Annie Wilkes. Egy író és egy ápolónő. Mivel Paul balesetet szenvedett és Annie éppen rátalál a felborult autóra, a nem túlzottan forgalmas úton, úgy gondolja valamilyen oknál fogva, legjobb lesz ha hazaviszi és otthon ápolgatja, természetesen minden nyomot elrejtve, nehogy valaki rájöjjön, hogy nála van a kedvenc írója.<br />
Na most az első meglátásom szerint, ami Annie cselekedetét boncolgatja, majdnem természetes viselkedés, amit ő produkál. Azért ez a véleményem, mert Annie személyisége és jelleme nem mindennapi átlagos emberhez hasonlítható. Olyan tetteket képes véghez vinni, amiket mások igen-igen megszenvednek, sőt az életükbe kerülhet. Ezekről a múltbéli tettekről oldalakat olvashatunk a könyvben, amiből ő maga még büszkén naplót is készített. Pault ennek a tudata nagyon rettegésben tartja, az olvasottakat nem akarja elhinni, irtózatosan fél a fogva tartójától, de ez ad neki erőt ahhoz, hogy kockáztatva életét próbáljon megmenekülni. Szóval Annie-ra mondhatjuk azt, hogy egy pszichopata.<br />
<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjXWBdGMqSgI0xGiWWdZQiH7f3Lk8Mujaq7xI-lUWuqPaLeb_x47NBHnJlG-pg8H4SGgAbb_QJ2pWj5GTqhPhX1ZktgcaYn2NyoBa5RW5_Ajrtfwx-ZjjljxHsxNZYOX2xQNjwyswx7BQw/s1600/IMG_20191030_151013_417.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="1600" data-original-width="1280" height="320" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjXWBdGMqSgI0xGiWWdZQiH7f3Lk8Mujaq7xI-lUWuqPaLeb_x47NBHnJlG-pg8H4SGgAbb_QJ2pWj5GTqhPhX1ZktgcaYn2NyoBa5RW5_Ajrtfwx-ZjjljxHsxNZYOX2xQNjwyswx7BQw/s320/IMG_20191030_151013_417.jpg" width="256" /></a></div>
<br />
A másik szempont Paul szemszögéből vizsgálható. Tulajdonképpen ő már az elején felismerte azt a helyzetet, amibe valójában belekeveredett. A baleset során szétzúzódott mindkét lába, így az ágyból, amibe Annie fektette, nem tud csak úgy haza menni. Rá van kényszerülve az ápolónő kezeire, máskülönben a fájdalomtól, az éhségtől, a szomjúságtól meghalna. Sorozatban olyan szenvedéseket okoz neki a nő, amiben már az elején tisztában van vele, hogy nem éppen leányálom, amit kapni fog az ott tartózkodása alatt. Megtudja a cselekedetei alapján ítélni, hogy zavaros természettel van dolga, amit nem tud kezelni, mert bármikor robban a bomba a nő fejében, azt ő fogja megszenvedni. Valójában, mint minden ember, aki veszélyben érzi magát, Paul is próbál egy tervet kieszelni, hogyan tehetné az ottlétét kényelmesebbé tenni, függőségét csillapítani illetve végérvényesen megmenekülni.<br />
<br />
<blockquote class="tr_bq">
<div style="text-align: center;">
"Ő Paul Sheldon, író, aki kétfajta regényt írt: jót és népszerűt."</div>
</blockquote>
<br />
Van a történetben egy másik eseményszál, amit az írónak kell vezetnie. Ugyanis a Tortúra, azaz a könyv címe egy regény főszereplője, akit Paul alkotott meg a regények világában. Annie annyira megszerette ezt a könyvbéli könyvet, hogy folytatást követel. <b>Ez a kis szösszenet a kötet lényege. Író, jól megírt regény, fanatikus rajongó, rémes végkifejlet. </b>Ha Paul Sheldon nem tudja megírni azt a könyvet olyan fantasztikusan, hogy emberek milliói rajongnak érte, akkor talán ez a kínzás, amibe belepottyant a férfi, talán meg sem történik.<br />
<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhQHAKbvzoWaJiZozoBKL4wmoCwUiXDKK3VQuhkDAjEEWbN8oRJnWFQr_Dga6DKda6PLZxo_scGsDyuFa3fyXgCAdk7Gf7UmEpJNCx2Gw7HLOlM-rLy6nXiHAi0GuOXn9Xzuhp_8DiF63A/s1600/IMG_20191104_130108_989.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="1200" data-original-width="1600" height="240" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhQHAKbvzoWaJiZozoBKL4wmoCwUiXDKK3VQuhkDAjEEWbN8oRJnWFQr_Dga6DKda6PLZxo_scGsDyuFa3fyXgCAdk7Gf7UmEpJNCx2Gw7HLOlM-rLy6nXiHAi0GuOXn9Xzuhp_8DiF63A/s320/IMG_20191104_130108_989.jpg" width="320" /></a></div>
<br />
Ez az egész sztori tulajdonképpen két ember között játszódik egy házban. Szóval minimális környezeti hatások vannak jelen. A ház szinte minden pontját megismerhetjük, de annál többet nem enged az író, Stephen King. Ezért a csekély háttér információért cserébe, folyamatosan a két fél közti érzelmet, indulatot, bosszúvágyat olvashatjuk. Az író tehát erre fektet nagyobb hangsúlyt, hogy részletesen megismerjük ennek a két embernek a gondolatmenetét.<br />
<br />
Nem igazán unatkoztam az olvasás közben. Folyamatosan fenntartották az érdeklődésemet az események. Szegény Paulért izgultam végig, de a történet zárásaként rá kellett jönnöm, hogy Paul, amin átment és amit túlélt, a félelmeit nem számításba véve egy határozott, magabiztos, testben-lélekben erős fickóról van szó, aki nem hagyja magát.<br />
<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiLKggwS1X4QSlBFzD8vvoddgEnnYWhijbclRXwyuRX2T5Qgzcr0dsZ9Ad2opQ1TxVKpWYAfYUsxmZCGp3rlCpjLe4hUZF9XjahpXnhKtmRweDdE93eD4kLS_xC4i5noyV04dJBrnvvBEA/s1600/IMG_20191028_114835_128.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="1600" data-original-width="1280" height="320" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiLKggwS1X4QSlBFzD8vvoddgEnnYWhijbclRXwyuRX2T5Qgzcr0dsZ9Ad2opQ1TxVKpWYAfYUsxmZCGp3rlCpjLe4hUZF9XjahpXnhKtmRweDdE93eD4kLS_xC4i5noyV04dJBrnvvBEA/s320/IMG_20191028_114835_128.jpg" width="256" /></a></div>
<br />
Azt mondják, hogy Stephen King olyan író, akitől ha olvasunk egy könyvet az vagy nagyon bejön és rajongók leszünk, vagy lerakjuk az adott kötetét és hallani sem akarunk róla többet. Számomra, amit nyújtott, az izgalom és feszültség kombinációja. Nem mondom, hogy rajongó lettem, de szeretnék még olvasni a szerzőtől. A követőimtől kaptam is néhány tanácsot, hogy melyik könyvét kell mindenképpen elolvasnom.<br />
Ti mit gondoltok a horrortörténetek királyáról? Olvastátok már a Tortúrát? Írjátok meg nekem, hogy tetszett?<br />
<br />
Köszönöm, hogy olvastátok a véleményemet! Számítok rátok legközelebb is. Sziasztok!Regihttp://www.blogger.com/profile/00487838533385365933noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-4260463814389306867.post-44293601593986028662019-11-15T04:27:00.003-08:002019-11-15T04:27:32.475-08:00Charles Dickens: Karácsonyi énekSziasztok kedves Olvasók!<br />
<br />
Cegléden létezik egy könyvklub, amit a Városi Könyvtár szokott szervezni. Általában minden hónap első hetének keddi napján 16:30-kor tartják (ha esetleg valakinek lenne kedve ellátogatni). Én személy szerint most novemberben voltam első alkalommal, ahol megbeszéltük, hogy a decemberi találkozásunkra milyen könyvet kell elolvasni. Mivel vészesen közelednek az ünnepek, egy kedvenc karácsonyi könyvvel kellett készülni. Én még karácsonyi regényt nem olvastam, így megnéztem az interneten a toplistát ebben a témában, és a választásom egy nagyon híres karácsonyi történetre esett. Nagyon örülök, hogy a részemmé válhatott ez a mese, ami nem más mint<br />
<br />
<div style="text-align: center;">
<u><b><span style="font-size: large;">Charles Dickens: Karácsonyi ének</span></b></u><br />
<u><b><span style="font-size: large;"><br /></span></b></u></div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgJuPs3u4dP7zoTPrV4bdwEpOAb0TjQyLRrtFH0UGym78eAlQkdyOg6iKeMxU5CoQK83tiKlu0tq-Y_CesHuAWRLByIJFxVIoV0ejadmJvnUdMGuTujDhys_9T9Qv-i9rglkdR6LyGR0fQ/s1600/IMG_20191115_132417_938.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="1600" data-original-width="1280" height="320" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgJuPs3u4dP7zoTPrV4bdwEpOAb0TjQyLRrtFH0UGym78eAlQkdyOg6iKeMxU5CoQK83tiKlu0tq-Y_CesHuAWRLByIJFxVIoV0ejadmJvnUdMGuTujDhys_9T9Qv-i9rglkdR6LyGR0fQ/s320/IMG_20191115_132417_938.jpg" width="256" /></a></div>
<br />
<br />
Biztosan tudjátok, hogy ebből a történetből film is készült, amit valamelyik televíziós csatorna biztosan közvetít az ünnepek alatt. Láttam, de nem teljes egészében, nem kötött le. Olyan szomorúnak tartottam. Karácsonykor nem akartam ilyen filmmel tölteni az időmet. Ebből lehet következtetni, hogy tartottam a könyvtől, mégis bevállaltam, mert egy híres alkotásról van szó, amit rengetegen olvastak már. Nem akartam kimaradni a sorból. (Mostanában egyébként így gondolkodom. A régi klasszikus, szépirodalmi regények nagyon csalogatnak.) Szerencsére nagyon kellemesen csalódtam a könyvben. De azt hiszem, hogy egyenlőre elég a bevezetőből. Már tudjátok hogyan került hozzám a könyv.<br />
<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhoL1U5Pdo_ilySiABUDvontR8Ljk956EH1rLPbI5cg9IvhFPuShkAvI1XtpZZYDEtHDaVGdogkFfyxuMosNsnuxh-tFh-i8g5JJmyqCVCXYZ3-L3sGhBIZZxB-Op-WwNi1eXAB7DQa-Xs/s1600/20191111_140127.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="1600" data-original-width="721" height="320" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhoL1U5Pdo_ilySiABUDvontR8Ljk956EH1rLPbI5cg9IvhFPuShkAvI1XtpZZYDEtHDaVGdogkFfyxuMosNsnuxh-tFh-i8g5JJmyqCVCXYZ3-L3sGhBIZZxB-Op-WwNi1eXAB7DQa-Xs/s320/20191111_140127.jpg" width="144" /></a></div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<br /></div>
Egy pár szót írnék a történetről, hogy aki még nem olvasta, szedje össze a bátorságát, mert nem fog mellé nyúlni. Az ünnepekre való hangolódásra fantasztikusan illik.<br />
Tehát a mese főszereplője Ebenezer Scrooge, aki egy vén öregember, borzalmas tulajdonságokkal. Zsugori, önfejű, kapzsi, zárkózott ember, akinek olyan sok pénze volt és még többet akart, hogy még saját magától is sajnálta. Egyszer azonban meghalt az üzlettársa Jacob Marley, aki szellem alakjában megjelent Scrooge előtt. Meg akarta mutatni neki, hogy mi lesz vele, ha így folytatja az életét. Ilyen magányosan, akiben nem él a szeretet ünnepe. Ugyanis utálta a karácsonyt Scrooge. Marley elmondta neki, hogy három szellem fog három éjjelen hozzá jönni, akik talán megtudják változtatni a vénember hozzáállását. Ha nem sikerül, csúnyán fogja végezni, viszont ha más ember lesz belőle, akár még boldog is lehet. A történet erről a három szellemmel való találkozásról szól, akik talán feltudják nyitni egy megszürkült öregember szemét. Karácsony, egy igazán boldogságos ünnep, amikor nem szabad elfelejtenünk az embertársainkat. A szellemek megtudják annyira rémiszteni Scrooge-ot, hogy talán ő is fog másokon segíteni? A boldogság betud-e költözni a szívébe?<br />
<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhKpN3eVaxg0XYdG8iHsHZDl_OJgQoVRlwyc1poAvPlUCD6dCDQNI6ovZUzgkZjorWqM3K8lQiqNMP06yp1rGo1E7bZi_Wi4D1ujahYeB1nAzj2dqVtiOkR7bzb9zekhO6MPLUeQxLfdxE/s1600/20191115_123724.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="721" data-original-width="1600" height="144" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhKpN3eVaxg0XYdG8iHsHZDl_OJgQoVRlwyc1poAvPlUCD6dCDQNI6ovZUzgkZjorWqM3K8lQiqNMP06yp1rGo1E7bZi_Wi4D1ujahYeB1nAzj2dqVtiOkR7bzb9zekhO6MPLUeQxLfdxE/s320/20191115_123724.jpg" width="320" /></a></div>
<br />
Scrooge-tól nagyon sokan félnek, sokan a háta mögött kinevetik, de mégis sajnálják, mert egyedül van és nem ünnepel senkivel. Ahogy a szellemek megmutatják neki a saját múltját, hogy milyen szegény kisfiú volt, a jelent, hogy mennyi ember nem szereti őt, és karácsonykor boldogan ünnepelnek nélküle, illetve a jövőt, hogy mi lesz vele ha így fog tovább élni. A temetésére szinte senki sem fog elmenni, mert nem ápolt semmilyen emberi kapcsolatot, kivéve az írnokával, aki viszont szó szerint rettegett tőle. Ez a kis időutazás Scrooge-nak olyan fájdalmas emlékeket hoz a felszínre. amiket már rég elfelejtett. Annyira meghatódik, amikor betekintést nyerhet egy bizonyos család életébe, láthatja, hogy mit jelent nekik a boldogság. Nem a pénz, hanem, hogy együtt töltik az ünnepet a családi asztalnál, és végre mindenki jól lakott. A jövő szellemétől pedig annyira retteg, illetve magától a jövőtől, hogy térden állva könyörög Scrooge neki a szellemnek. Nem akarja ezt a sorsot, de nem tudhatja még hogyan alakul az élete. Az biztos, hogy már nem annyira fagyos a szíve, mint volt.<br />
<br />
Rengeteg érzelem lapul ebben a kis könyvben. Nagyon megható, és talán még mi is másképpen fogjuk látni az ünnepek alatt a saját illetve embertársaink életét. Szívszorító az biztos. Charles Dickens ezt a történetet már 1843-ban megírta. Nyilván ekkor még csak az angolok olvashatták, de 1907-ben már Magyarországon is kiadták. Az én példányomban szinte minden oldalon képeket lehetett találni, és ez nagyon élvezetessé tette az olvasást. Gyorsan el lehet olvasni, mert nem hosszú, 123 oldalas, de ha elmerülünk a könyvben és a szívünkkel is olvasunk, úgy a legjobb. Ne rohanjunk át felette, hadjuk, hogy a mi lelkünk is egy kicsit melegedjen.<br />
Kedvencnek azért még nem jelölöm be, de feltétlen 5/5 csillagot adok a könyvnek. Azt hiszem minden karácsony előtt elfogom olvasni, mert egy varázslatos könyvről van szó.<br />
<br />
Köszönöm a könyvtáramnak, hogy általuk elolvashattam ezt az ünnepi könyvet!Regihttp://www.blogger.com/profile/00487838533385365933noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-4260463814389306867.post-76139216775979979142019-11-11T02:51:00.000-08:002019-11-11T02:51:29.081-08:00Poket rajongás már Cegléden is!Szerintem ha azt mondom Poket zsebkönyv, akkor ez a szó már nagyon ismerős lehet mindenkinek.<br />
<br />
Biztosan sokan hallottatok már róla. 2018-ban kezdték el Magyarországon árulni őket könyvautomatákban. Nagy sikerre való tekintettel az ország számos városában telepítettek ilyen automatákat, hogy a vidéken élő és olvasni szerető emberek is megtudják vásárolni. Így jutottam el oda, hogy írjak róla.<br />
<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiY_L6tyK0pWbiID2elnOj030suUiG8yFqr52MZIeA1jbqg_gKGjVlryZjrG9rm2vliu39sutuS9jzveHMzHQ43i5IUpxAG21DWaC5qEYeQaQxv0PrvXW90f3fgI2erfc8MRxAYOCOdJhY/s1600/20191009_172829.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="1600" data-original-width="721" height="320" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiY_L6tyK0pWbiID2elnOj030suUiG8yFqr52MZIeA1jbqg_gKGjVlryZjrG9rm2vliu39sutuS9jzveHMzHQ43i5IUpxAG21DWaC5qEYeQaQxv0PrvXW90f3fgI2erfc8MRxAYOCOdJhY/s320/20191009_172829.jpg" width="144" /></a></div>
<br />
Képzeljétek, már Cegléden, ahol lakom, szintén lehet Poket zsebkönyvet vásárolni. 2019 május 29-től bárki válogathat az automatából kedve szerint. Szerencsére ezek a kis zsebkönyvek nem drágák, ezért is szerethetik sokan, illetve azért, mert kis formájuknak köszönhetően sok helyen elfér, akár táskában, zsebben vagy kezünkben is kényelmesen, valamint ha valakinek szép kis gyűjteménye van belőle, az nagyon jól mutat egy könyvespolcon. Vannak akik kimondottan gyűjtik őket. Nekem sajnos nincs még belőle, de nagyon szeretnék én is egy-két híres darabot. Ajándéknak is tökéletes lehet. Azt nem tudom, hogy mindenhol egyformán árazzák ezeket a könyveket, de itt Cegléden 1000 forintot kérnek érte, ami tényleg nem nagy összeg.<br />
<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEi38hZdfsiKaYgz1SCIthVN35BaQbVl7MBmWwauAHNQ3K9R6mTriRu4aSyALvI8o-iy714K49RdZWFeZARF2WNlh88UioZ0X6lQxRzeYZlIOBuPpzg0OF7R8U1YvQ4dyofrwIs-3tpH3es/s1600/20191009_172940.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="721" data-original-width="1600" height="144" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEi38hZdfsiKaYgz1SCIthVN35BaQbVl7MBmWwauAHNQ3K9R6mTriRu4aSyALvI8o-iy714K49RdZWFeZARF2WNlh88UioZ0X6lQxRzeYZlIOBuPpzg0OF7R8U1YvQ4dyofrwIs-3tpH3es/s320/20191009_172940.jpg" width="320" /></a></div>
<br />
Szóval ha itt Cegléden keresnétek az automatát, akkor az Unghváry László Kereskedelmi és Vendéglátóipari Szakközépiskolánál megtaláljátok. Bármikor fel lehet keresni, mert nem az iskolában van bent, hanem a bejáraton kívülre helyezték el.<br />
<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgWNBmFSozheVefwZ6_u6UMC0Y-eqsdkdhjyhtag_t7GpsemIih9OR7CoXp7w0hOJWguMFBryRjOb0XCuLuwuf7B-MpHaiMb9SjYvWSYw9DF1NhJaVfm9HPpHdUMkO0g_YpR4o1OPCwRq0/s1600/20191009_172800.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="1600" data-original-width="721" height="320" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgWNBmFSozheVefwZ6_u6UMC0Y-eqsdkdhjyhtag_t7GpsemIih9OR7CoXp7w0hOJWguMFBryRjOb0XCuLuwuf7B-MpHaiMb9SjYvWSYw9DF1NhJaVfm9HPpHdUMkO0g_YpR4o1OPCwRq0/s320/20191009_172800.jpg" width="144" /></a></div>
<br />
Menjetek oda bátran és gyűjtsétek be a számotokra kedves darabokat, vagy ajándékozzatok meg vele valakit. Hamarosan úgyis itt a Karácsony.<br />
<br />
Nektek van már Poket zsebkönyvetek? Ti is szerelmesei vagytok? Írjátok meg nekem mit gondoltok róla!<br />
Most pedig köszönöm a figyelmeteket, hamarosan újra írni fogok.<br />
<br />
<br />
<br />Regihttp://www.blogger.com/profile/00487838533385365933noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-4260463814389306867.post-32975360814280856152019-11-07T08:44:00.001-08:002019-11-07T08:44:57.254-08:00Márai Sándor: A gyertyák csonkig égnek Néha-néha visszatérek a NIOK (Nincs időm olvasni) kihívásra, amit Szabados Ágnes álmodott meg és már több ezren követik a munkáját. Az októberi kihívás témája, Márai Sándor volt. Tudom kicsit megcsúsztam az értékelésem feltöltésével, de a lényeg, hogy megcsináltam és itt olvashatjátok. Szóval az októberi hónapban a közös könyv Márai Sándortól az Eszter hagyatéka volt. Figyelmetlenségem miatt én nem ezt olvastam, hanem A gyertyák csonkig égnek című művét. Természetesen ez is megfelelt a kihívás teljesítéséhez. A lényeg, hogy a megadott írótól olvassunk egy könyvet. Pipa! Már csak fel kell vázolnom nektek, mégis milyen érzelmeket váltott ki belőlem a kötet. Nem lesz egyszerű!<br />
<br />
Időközben azon gondolkodtam, hogy mit is írjak. Talán kicsit elhúztam az értékelését, mert 1-2 hete végeztem már az olvasásával, és így kicsit gondolkodósabb lesz ez a bejegyzés számomra. Miután én végzek egy könyvvel már veszem is elő a másikat, és így mikor több történet is motoszkál a fejemben, nehezebb a szálakat a megfelelő helyen vezetni. A lényeg:<br />
<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiOHVt1jXjq6KEJ2cqMoFw_HiXCWLNBQXKoQNjV2Eyr4X3HQ-0yifK3xUudR2LF812GgNac3ttU1xj2iO7BV64bSJFh53IfGaVCuQo-hZ1k-Jv8TAsw6Vu1bMMHZNXVQNWLJjIU6kySOTU/s1600/covers_38381.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="500" data-original-width="336" height="320" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiOHVt1jXjq6KEJ2cqMoFw_HiXCWLNBQXKoQNjV2Eyr4X3HQ-0yifK3xUudR2LF812GgNac3ttU1xj2iO7BV64bSJFh53IfGaVCuQo-hZ1k-Jv8TAsw6Vu1bMMHZNXVQNWLJjIU6kySOTU/s320/covers_38381.jpg" width="215" /></a></div>
<br />
<div style="text-align: center;">
<b><span style="font-size: large;">Márai Sándor: A gyertyák csonkig égnek</span></b></div>
<div style="text-align: center;">
<br /></div>
<div style="text-align: left;">
<b><span style="font-size: large;"> </span></b><span style="font-size: large;"><span style="font-size: small;">Az íróról sokan hallottak már, főleg akik otthonosan mozognak a könyvek világában. 1900-1989 között élt. A rengeteg műve között 1942-ben jelent meg A gyertyák csonkig égnek című alkotása.</span></span></div>
<div style="text-align: left;">
<span style="font-size: large;"><span style="font-size: small;">Nem olyan hosszú regényről van szó, ugyanis 179 oldal az egész, de ezzel a kis terjedelmével is olyat alkotott amiről nehéz beszélni. Nem mondható egy könnyű regénynek, ez egy klasszikus. Ezt nem lehet csak úgy pár oldalanként falatozgatni, itt oda kell figyelni. Az író nehéz szavakkal dolgozott. Természetesen ezt nem szó szerint értem. Néha meg kell állni, és meg kell emészteni a szavak mondanivalóját. </span></span><br />
<br />
<span style="font-size: large;"><span style="font-size: small;">Írnék a történetről egy rövid beszámolót, hogy mégis tisztában legyünk miről is szól a könyv.</span></span><br />
<br />
<span style="font-size: large;"><span style="font-size: small;">Két férfi közötti barátság a fő téma, valamint egy hármas kapcsolatról olvashatunk a műben. Létezik egy jómódú családból származó fiú, akit az író tábornoknak nevez. Azért írtam kisbetűvel, mert nem ez a tulajdonneve, ez csak egy általános megszólítás. Nagyon szoros barátságot kötöttek egy bizonyos Konráddal, akinek szegény szülei mindent megmozgatnak azért, hogy fiukat a legjobb iskolába járathassák. Ezért képesek mindenüket eladni, vagy kevesebbet enni, hogy egyetlen gyermeküknek mindene meglegyen. Tehát a két fiú egy katonaiskolában örök barátságot fogadnak. Mindenki róluk beszél, aki ismeri őket. Rengeteg szeretet él bennük. Együtt töltik a fiatal felnőtt korukat is. Mindent megosztanak egymással. Mikor már a katonaságban szolgálnak és eltelik egy kis idő, valami megváltozik közöttük. Egyik fél sem mer vallani, így inkább a gyengébbik lélek elmenekül, mint inkább bántsa a barátját. De nem lehetséges, hogy pont ezzel a tettével lépett félre? Ahogy említettem három ember közötti érzelmekről is szó van a regényben. A két férfihez Krisztinát említeném még meg, aki a tábornok felesége volt. Nem volt aktív szereplő, de a két férfivel jelentős kapcsolatot alkotott, mindez még a történet előzményében olvasható. </span></span><br />
<span style="font-size: large;"><span style="font-size: small;">Miután sok-sok év eltelt, tábornok és Konrád újra találkoztak, és egy viharos, gyertyafényes éjjelen leültek beszélgetni a régi barátok. A régi tettekre, titkokra fény kellett hogy derüljön. Máskülönben nem tudnak végleg megnyugodni.</span></span><br />
<span style="font-size: large;"><span style="font-size: small;"><br /></span></span>
<span style="font-size: large;"><span style="font-size: small;">Spoiler mentesen talán elmeséltem a történet lényegét. Konkrétan e köré az éjszakai beszélgetés köré hajlik az egész mű. Itt derül ki minden, amit e két jóbarát átélt, megélt. </span></span><br />
<span style="font-size: large;"><span style="font-size: small;"><br /></span></span>
<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhoXabn9uxmk6OZM6iNe1iUiRipsEg5GnEefFhSELKh7kk4dsKa0UYFmscEYBDiZE5g1GMeJbxauj_yRKcUZDBD4INUree7USomomfTGx5VJRCrOx2IF4PT_N0i4OM9LEErzJn5hRk60eo/s1600/IMG_20191011_132427_071.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="1600" data-original-width="1280" height="320" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhoXabn9uxmk6OZM6iNe1iUiRipsEg5GnEefFhSELKh7kk4dsKa0UYFmscEYBDiZE5g1GMeJbxauj_yRKcUZDBD4INUree7USomomfTGx5VJRCrOx2IF4PT_N0i4OM9LEErzJn5hRk60eo/s320/IMG_20191011_132427_071.jpg" width="256" /></a></div>
<span style="font-size: large;"><span style="font-size: small;"><br /></span></span>
<span style="font-size: large;"><span style="font-size: small;">Amit kiváltott belőlem ez a könyv az a csodálkozás lenne, mint megfelelő szó. Márai Sándor remekül megírta ezt a történetet, de én mégsem voltam teljesen elragadtatva tőle. Izgalmas eseményeket olvashatunk benne, de számomra egy-egy ilyen cselekvést, vagy egy szereplőnek bizonyos dolgok iránti felfogását nagyon részletgazdagon írt le, ami számomra azt jelenti, hogy sok mondaton keresztül, amit leírt a szerző ugyanaz volt csak más szövegkörnyezetben. Ez a stílus végig jelen volt a kötetben. Ez talán részemről egy negatív pont. Viszont a felfogással nem volt baj. Tábornok észjárását, gondolatmenetét remekül vázolta. Az író szépen végigvezette egy gazdag polgár gondolkodását, mindig tudta, mit mivel kell összekapcsolni, hogyan kell a történet fonalát úgy vezetni, hogy az olvasó érdeklődése fennmaradjon. </span></span><br />
<br />
<blockquote class="tr_bq">
<div style="text-align: center;">
<span style="font-size: large;"><span style="font-size: small;"><i>"A világ semmi. Ami fontos, azt nem felejted soha. Ezt csak később tudtam meg, mikor már öregedtem."</i> </span></span></div>
</blockquote>
<span style="font-size: large;"><span style="font-size: small;"><br /></span></span>
<span style="font-size: large;"><span style="font-size: small;">Én úgy gondolom, a hátteret, a helyszíneket színes képzeletünknek köszönhetően élvezhetjük. Betekintés nyerhetünk az 1900-as évekbe. Abban az időben milyen felfogásuk volt az embereknek, milyen volt a beszédstílus. Kicsit közelebbről megismerhettük a tábornok és Konrád családját, a társadalmi rangjukat, az anyagi hátterüket. </span></span><br />
<span style="font-size: large;"><span style="font-size: small;">A két férfi természetéről is megtudunk nagyon sokat. Konrád nagyon visszahúzódó volt, magányosabb lélek mint a tábornok, aki viszont szerette a társaságot, a bálokat, és őt is igazán kedvelték férfiak és nők egyaránt, persze más-más módon. </span></span><br />
<span style="font-size: large;"><span style="font-size: small;">Konrád nagyon féltékeny volt a tábornokra, a gazdagságára, a sikeres életére, de ez természetesen csak akkor derül ki, amikor már nincs jelentősége. Viszont ebből fakadóan épül fel a cselekmény a könyvben.</span></span><br />
<span style="font-size: large;"><span style="font-size: small;"><br /></span></span>
<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEidtJmG88zCHGl8KaEc5uBqY_eKpcg96LmZ8Nak-ehVGJpXgYbwRiXmVpySaT4wX3dNgL1rgy4ujBz_YNo6SyK74qIWEiAgB_IbeDfbj0Mz1zgK2QhFhF0W5K4h6Cd8-uEzMTLnre-degQ/s1600/IMG_20191027_074217_983.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="1600" data-original-width="1280" height="320" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEidtJmG88zCHGl8KaEc5uBqY_eKpcg96LmZ8Nak-ehVGJpXgYbwRiXmVpySaT4wX3dNgL1rgy4ujBz_YNo6SyK74qIWEiAgB_IbeDfbj0Mz1zgK2QhFhF0W5K4h6Cd8-uEzMTLnre-degQ/s320/IMG_20191027_074217_983.jpg" width="256" /></a></div>
<span style="font-size: large;"><span style="font-size: small;"><br /></span></span>
<span style="font-size: large;"><span style="font-size: small;">Nem egy vidám könyv, kicsit talán nyomasztó, de ettől függetlenül élveztem a sorokat olvasni. Olyan embernek ajánlanám aki kicsit talán elmélkedne, és elmerülne a miértek kérdésében. Nem egy romantikus könyv, hanem kis oldalszámmal tömör, klasszikus alkotás. Ettől függetlenül nagyon sokan szeretik. Én, saját részemről azt mondanám, örülök annak, hogy elolvastam, de nekem nem a kedvenc könyvem. </span></span><br />
<span style="font-size: large;"><span style="font-size: small;">Ti olvastátok már? Ha van kedvetek, itt megoszthatjátok velem a tapasztalataitokat a könyvvel kapcsolatban, vagy akár az én írásommal kapcsolatban. Örömmel olvasnám!</span></span><br />
<span style="font-size: large;"><span style="font-size: small;"><br /></span></span>
<span style="font-size: large;"><span style="font-size: small;">Ahogy említettem Szabados Ágnes NIOK kihívása által találtam rá erre a könyvre. Az ő blogját itt találjátok meg:</span></span><br />
<span style="font-size: large;"><span style="font-size: small;"><a href="https://szabadosagnes.blog.hu/">https://szabadosagnes.blog.hu/</a></span></span><br />
<span style="font-size: large;"><span style="font-size: small;"><br /></span></span>
<span style="font-size: large;"><span style="font-size: small;">A Nincs időm olvasni facebook csoporthoz itt tudtok csatlakozni:</span></span><br />
<span style="font-size: large;"><span style="font-size: small;"><a href="https://www.facebook.com/groups/nincsidomolvasnikihivas/">https://www.facebook.com/groups/nincsidomolvasnikihivas/</a></span></span><br />
<br />
<span style="font-size: large;"><span style="font-size: small;">Köszönöm, hogy itt voltatok! </span></span></div>
Regihttp://www.blogger.com/profile/00487838533385365933noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-4260463814389306867.post-49228084688218277592019-10-15T00:19:00.000-07:002019-10-15T00:19:43.172-07:00Dallos Zoltán: Alkalmazottból vállalkozóSziasztok!<br />
<br />
Újra tudok laptopról gépelni. Tudom ez
nem olyan nagy szám, de amikor az ember a telefonjához van hozzá szokva,
akkor nagyon nehéz a billentyűzetet újra birtokba venni. Viccet
félretéve, most mást szeretnék veletek megosztani, amit alább
olvashattok.<br />
<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhSisl5FvApU0Sv5lXL26gA46f28EPJ0wqaKlai7R3SpfQ90b_VG254zNTDv4PpQH4Ffu5etIjybq53isPQnhxmvHduwHMAUIBq020qpVvn0wL00T8FjKjKCrKTZtzMZUxbml1tL7jXHmI/s1600/57328158_557115121449498_229049407599804416_n.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="1067" data-original-width="1600" height="213" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhSisl5FvApU0Sv5lXL26gA46f28EPJ0wqaKlai7R3SpfQ90b_VG254zNTDv4PpQH4Ffu5etIjybq53isPQnhxmvHduwHMAUIBq020qpVvn0wL00T8FjKjKCrKTZtzMZUxbml1tL7jXHmI/s320/57328158_557115121449498_229049407599804416_n.jpg" width="320" /></a></div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<br /></div>
<br />
Szóval, amit most írni fogok nem egy regényről fog szólni, hanem egy változásról, átalakulásról.<br />
<br />
<div style="text-align: center;">
<span style="font-size: large;"><b>Alkalmazottból
vállalkozó</b></span></div>
<br />
A címét olvasva mindenkinek teljesen tiszta, hogy miről is
szól ez a könyv. Dallos Zoltán úgy gondolta, hogy szeretne segíteni
azoknak az eltévedt lelkeknek, akik nem tudják mit is kezdjenek a
munkájukkal, életükkel. Maradjanak alkalmazottak, vagy inkább törjenek
ki ebből a kalitkából és éljenek szabadon, de nagyobb teherrel a
nyakukban. A döntést nehezen lehet mérlegelni, ezért sokan inkább
maradnak a megszokottnál. Nem mernek változtatni, nem mernek kilépni a
komfortzónájukból. A könyvben viszont tanúi lehetünk, hogy nem is
annyira vészes ezt az utat elkezdeni. Sokkal inkább fenntartani az
egyensúlyt. <br />
<br />
<blockquote class="tr_bq">
<i>"Tedd meg az első lépést, hogy végre azt csinálhasd, amit igazán szeretnél!"</i></blockquote>
<br />
Adott ez a kötet, ami szépen sorjában
rávilágít minden buktatóra, ezáltal segítséget nyújt Dallos Zoltán, aki a
saját bőrén tapasztalta mindazt, amit leírt nekünk egy jóbarátja
segítségével, bízva abban, hogy mi talán kitudjuk kerülni ezeket az
akadályokat. Ha egy kicsit is bátrabbak, merészebbek vagytok, szerintem
gördülékenyen haladhattok előre. Persze nem fejvesztve!<br />
<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhJ1BJwbQBj4J_htQCvyAYJIhXUHrTZaRFliK4hLJIAHKxHocQhSNc7XbkcWkKFzYm0S2xvh8VzAA5zPwzYbt_ud46TE98_aJ7yDWezM_gvRQL9O-rzv6uIxRGxiWk4wjCDuB7qOB_AsG0/s1600/20191014_131834.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="721" data-original-width="1600" height="144" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhJ1BJwbQBj4J_htQCvyAYJIhXUHrTZaRFliK4hLJIAHKxHocQhSNc7XbkcWkKFzYm0S2xvh8VzAA5zPwzYbt_ud46TE98_aJ7yDWezM_gvRQL9O-rzv6uIxRGxiWk4wjCDuB7qOB_AsG0/s320/20191014_131834.jpg" width="320" /></a></div>
<br />
Az
anyagi dolgokról nem esett szó, hiszen azt nem lehet tudni, hogy ki
mibe vágja a fejszéjét. Ezen kívül viszont sok érdekességet tanulhatunk ha
kezünkbe vesszük a könyvet. Az internettől kezdve a közösségi oldalak
kedvező hatásai, hogyan befolyásolják a vállalkozást. A kapcsolatok
kiépítése, itt kapunk egy kis segítséget hogyan alkalmazzuk a
gyakorlatban is. Önfejlesztés, személyes márka, a kudarcok kezelése, a
takarékosság, közösségi irodák használata. Számomra nagy motivációt
nyújtó interjúkat is olvashatunk, illetve Zoltán egészen sokat megmutat
a életéből. Hogyan bukott el, és hogyan állt fel újra. Nem utolsó
sorban pedig, hogy hogyan lépjük át az alkalmazottból vállalkozóvá
válási szakadékot. Ugyanis itt nem muszáj szakadéknak lennie. Elég ha
csak a könyv segítségével egy kicsit előre gondolkodunk.<br />
<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgQAzzxtlaRuivYJLdH5JDdBrP4ymetlCKNO_IK_RqrnqKZxjj5Fyaip37_N-JRU7MPMWViyaT9xk76DcsizaGqNb7yOvHOcwej8NCmI5sPGe1AEoODNlvGRS6dQpjOtucD90xDr8J0JHA/s1600/IMG_20191007_145709_654.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="1600" data-original-width="1280" height="320" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgQAzzxtlaRuivYJLdH5JDdBrP4ymetlCKNO_IK_RqrnqKZxjj5Fyaip37_N-JRU7MPMWViyaT9xk76DcsizaGqNb7yOvHOcwej8NCmI5sPGe1AEoODNlvGRS6dQpjOtucD90xDr8J0JHA/s320/IMG_20191007_145709_654.jpg" width="256" /></a></div>
<br />
Mikor
lehetőségem adódott ezt a könyvet olvasni, vagyis megtiszteltek azzal,
hogy én mint blogger a saját szám íze szerint értékeljem, még nem voltam
tisztában vele, hogy mivel is nézek szembe. Többször is átgondoltam,
hogy írjak-e erről a kötetről. Nem éreztem azt, hogy engem érdekelni fog
ez a világ. Nem gondoltam, hogy ebből bármit is tanulni fogok. Ám
amikor másképpen kezdtem a sorokat értelmezni, szinte folyékonyan
haladtam vele. Mindenkinek a saját javára kell fordítani a tartalmat. Na
én már az elején elrontottam. Ugyanis általánosságban értelmeztem a
szöveget. Ha egyszer vállalkozó lennék, mit kellene csinálnom, vagy egy
átlagos embernek hogyan kellene kezdenie. De pár oldalt végiglapozva
rájöttem, hogy ez nekem szól személyesen. Én mint blogger, miként tudok
alkalmazkodni a közösségi médiában, hogyan tudok érvényesülni, feljebb
lépni a mostani megszokott állapotnál. Innentől kezdve nagyon megszerettem a könyvet.<br />
Ezt kell csinálnia mindenkinek!
Követni kell az álmaitokat és azt kell megvalósítani!<br />
<br />
A
könyv szerkezete jól van felépítve. Minden fejezet átlátható. Elsőnek
egy kis történet, utána a felhasználható információ, végül a gyakorlati
rész.<br />
Ha nem félteném a könyveimet ennyire, akkor mondhatnám azt, hogy a szivárvány színeiben pompázna a szövegkiemelőtől. Rengeteg hasznos információt megtudhatunk a vállalkozóvá válás folyamatáról. Sok olyan mondattal találkoztam, amivel napi szinten szembesülnöm kellene. Én úgy gondolom, akár egy önfejlesztő könyvnek is megállná a helyét.<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEi4twOIVJdJAJ8XSDvI_idj4shpqNUHZ13cpeuC9V4LSwE0oGrihgg5KgeauvJ7v9qJrAfrb1hgnolFD3A-RqbIaRLYKPPcdyC2auWfc-HB3Z8VQSue_peigl4DUVn2pBiTa7FWsWCwk2o/s1600/IMG_20191007_120717_256.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="1600" data-original-width="1280" height="320" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEi4twOIVJdJAJ8XSDvI_idj4shpqNUHZ13cpeuC9V4LSwE0oGrihgg5KgeauvJ7v9qJrAfrb1hgnolFD3A-RqbIaRLYKPPcdyC2auWfc-HB3Z8VQSue_peigl4DUVn2pBiTa7FWsWCwk2o/s320/IMG_20191007_120717_256.jpg" width="256" /></a></div>
<br />
<br />
A végefelé ráeszméltem, hogy folyamatosan jegyzetelnem kellett volna. Ugyanis ahogy becsuktam a könyvet, úgy éreztem, hogy emlékezni fogok néhány részletre, vagy arra, hogy Zoltánnak milyen pozitív kisugárzása van, de idővel ezek elfelejtődnek, főleg ha az ember folyamatosan könyvekkel foglalkozik. Talán ha egyszer újra elolvasom, akkor előrelátóbb leszek.<br />
Az biztos, hogy annak aki elolvassa az Alkalmazottból vállalkozót, nagy motivációt, inspirációt, bátorítást ad az első lépésekhez.<br />
<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjvzbS_gKPRnt7wPcUUnp8WVSR3OqQI9hCRPaSmGPSvUkmBL8bAhwsH7hhyeknUwOjdmhl9azW_-_Qo_kq5XAPph0K0q3UD8PQ_eiLMu6QiRj_Ks7RA5rjk2KlV7FzC3XeT3T5WsEf4A-Q/s1600/17626222_1215534445220885_4555862521388850536_n.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="960" data-original-width="960" height="320" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjvzbS_gKPRnt7wPcUUnp8WVSR3OqQI9hCRPaSmGPSvUkmBL8bAhwsH7hhyeknUwOjdmhl9azW_-_Qo_kq5XAPph0K0q3UD8PQ_eiLMu6QiRj_Ks7RA5rjk2KlV7FzC3XeT3T5WsEf4A-Q/s320/17626222_1215534445220885_4555862521388850536_n.jpg" width="320" /></a></div>
<div style="text-align: center;">
<span style="font-size: x-small;">Dallos Zoltán</span></div>
<div style="text-align: center;">
<span style="font-size: x-small;"><br /></span></div>
Mialatt én megmutattam a nagyvilágnak, hogy mit olvasok, többen is érdeklődve reagáltak, amire nem számítottam. Úgy tűnik, már a saját környezetemben is akadnak olyan vállalkozó személyiségű emberek, akik bevállalnák ezt a nagy lépést. Csak kell nekik egy kis biztatás, segítség, amit ez a könyv biztosan nyújtani fog nekik.<br />
<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgKHc-l-PhhxDUdrtIz1G2gA4EzapwMLL9c68JF3QGafQVOhSzIIXjMEba8cznwcleEO8meYOTTShqGNXhVTMPRGfN8P0Ynu240GJULJhuVsKs_lnemuejgtRsbHkWAsfvSv0i3pmgF1OI/s1600/60204855_2112757248831929_103976863268864000_n.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="960" data-original-width="960" height="320" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgKHc-l-PhhxDUdrtIz1G2gA4EzapwMLL9c68JF3QGafQVOhSzIIXjMEba8cznwcleEO8meYOTTShqGNXhVTMPRGfN8P0Ynu240GJULJhuVsKs_lnemuejgtRsbHkWAsfvSv0i3pmgF1OI/s320/60204855_2112757248831929_103976863268864000_n.jpg" width="320" /></a></div>
<br />
A könyv bemutatásának legvégén szeretnék egy kis információval szolgálni nektek, ahol megtaláljátok Dallos Zoltán oldalát, a könyv elérhetőségét, facebook, instagram illetve moly.hu oldalát.<br />
Köszönöm nektek, hogy elolvastátok! Sziasztok!<br />
<br />
<span style="font-family: sans-serif;">Link a személyes blogomra: </span><a data-saferedirecturl="https://www.google.com/url?q=http://i.kics.it/click?s%3D12597lozgh2306uk7kze%26t%3D199486842266811653%26u%3DaHR0cHM6Ly96b2x0YW5kYWxsb3MuY29tL2h1Lw%26mcrc%3D54cd023c2a9e6f72473ac8269f900976&source=gmail&ust=1565326571799000&usg=AFQjCNFXX-eQfQSqqpDbfzXpsR3M4Idgmg" href="http://i.kics.it/click?s=12597lozgh2306uk7kze&t=199486842266811653&u=aHR0cHM6Ly96b2x0YW5kYWxsb3MuY29tL2h1Lw&mcrc=54cd023c2a9e6f72473ac8269f900976" rel="noreferrer" style="color: #4285f4; font-family: sans-serif; text-decoration-line: none;" target="_blank"></a><a data-saferedirecturl="https://www.google.com/url?q=http://i.kics.it/click?s%3D12597lozgh2306uk7kze%26t%3D199486842266811653%26u%3DaHR0cHM6Ly96b2x0YW5kYWxsb3MuY29tL2h1Lw%26mcrc%3D54cd023c2a9e6f72473ac8269f900976&source=gmail&ust=1565326571799000&usg=AFQjCNFXX-eQfQSqqpDbfzXpsR3M4Idgmg" href="http://i.kics.it/click?s=12597lozgh2306uk7kze&t=199486842266811653&u=aHR0cHM6Ly96b2x0YW5kYWxsb3MuY29tL2h1Lw&mcrc=54cd023c2a9e6f72473ac8269f900976" rel="noreferrer" style="color: #4285f4; font-family: sans-serif; text-decoration-line: none;" target="_blank">https://zoltandallos.com/hu/</a><br />
<br />
<span style="font-family: sans-serif;">Link a könyv oldalára: </span><a data-saferedirecturl="https://www.google.com/url?q=http://i.kics.it/click?s%3D12597lozgh2306uk7kze%26t%3D199486842266811653%26u%3DaHR0cHM6Ly9hbGthbG1hem90dGJvbHZhbGxhbGtvem8uaHUv%26mcrc%3D1ee2df6b48d3ff9294b9c8910cbc2973&source=gmail&ust=1565326571799000&usg=AFQjCNFllrrIt_u0bA570jCnTl-qNVMZ8w" href="http://i.kics.it/click?s=12597lozgh2306uk7kze&t=199486842266811653&u=aHR0cHM6Ly9hbGthbG1hem90dGJvbHZhbGxhbGtvem8uaHUv&mcrc=1ee2df6b48d3ff9294b9c8910cbc2973" rel="noreferrer" style="color: #4285f4; font-family: sans-serif; text-decoration-line: none;" target="_blank"></a><a data-saferedirecturl="https://www.google.com/url?q=http://i.kics.it/click?s%3D12597lozgh2306uk7kze%26t%3D199486842266811653%26u%3DaHR0cHM6Ly9hbGthbG1hem90dGJvbHZhbGxhbGtvem8uaHUv%26mcrc%3D1ee2df6b48d3ff9294b9c8910cbc2973&source=gmail&ust=1565326571799000&usg=AFQjCNFllrrIt_u0bA570jCnTl-qNVMZ8w" href="http://i.kics.it/click?s=12597lozgh2306uk7kze&t=199486842266811653&u=aHR0cHM6Ly9hbGthbG1hem90dGJvbHZhbGxhbGtvem8uaHUv&mcrc=1ee2df6b48d3ff9294b9c8910cbc2973" rel="noreferrer" style="color: #4285f4; font-family: sans-serif; text-decoration-line: none;" target="_blank">https://<wbr></wbr>alkalmazottbolvallalkozo.hu/</a><br />
<br style="font-family: sans-serif;" />
<strong style="font-family: sans-serif;">instagramon</strong><span style="font-family: sans-serif;">: @zoltan.dallos</span><br />
<br style="font-family: sans-serif;" />
<strong style="font-family: sans-serif;">facebookon</strong><span style="font-family: sans-serif;">: @zoltandallos.business</span><br />
<br style="font-family: sans-serif;" />
<strong style="font-family: sans-serif;"><a data-saferedirecturl="https://www.google.com/url?q=http://moly.hu&source=gmail&ust=1565326571799000&usg=AFQjCNGwMkQx6GrUZdcgPykEDiqNQqAdDw" href="http://moly.hu/" rel="noreferrer" style="color: #4285f4; text-decoration-line: none;" target="_blank">moly.hu</a> oldalon</strong><span style="font-family: sans-serif;"> így találod meg a könyvet: </span><a data-saferedirecturl="https://www.google.com/url?q=http://i.kics.it/click?s%3D12597lozgh2306uk7kze%26t%3D199486842266811653%26u%3DaHR0cHM6Ly9tb2x5Lmh1L2tvbnl2ZWsvZGFsbG9zLXpvbHRhbi1hbGthbG1hem90dGJvbC12YWxsYWxrb3pv%26mcrc%3D33d3ef702b4af1d52dba42da2596b6f1&source=gmail&ust=1565326571799000&usg=AFQjCNHC7uuh3dppDGFrmosho7m0MfGQoQ" href="http://i.kics.it/click?s=12597lozgh2306uk7kze&t=199486842266811653&u=aHR0cHM6Ly9tb2x5Lmh1L2tvbnl2ZWsvZGFsbG9zLXpvbHRhbi1hbGthbG1hem90dGJvbC12YWxsYWxrb3pv&mcrc=33d3ef702b4af1d52dba42da2596b6f1" rel="noreferrer" style="color: #4285f4; font-family: sans-serif; text-decoration-line: none;" target="_blank"></a><a data-saferedirecturl="https://www.google.com/url?q=http://i.kics.it/click?s%3D12597lozgh2306uk7kze%26t%3D199486842266811653%26u%3DaHR0cHM6Ly9tb2x5Lmh1L2tvbnl2ZWsvZGFsbG9zLXpvbHRhbi1hbGthbG1hem90dGJvbC12YWxsYWxrb3pv%26mcrc%3D33d3ef702b4af1d52dba42da2596b6f1&source=gmail&ust=1565326571799000&usg=AFQjCNHC7uuh3dppDGFrmosho7m0MfGQoQ" href="http://i.kics.it/click?s=12597lozgh2306uk7kze&t=199486842266811653&u=aHR0cHM6Ly9tb2x5Lmh1L2tvbnl2ZWsvZGFsbG9zLXpvbHRhbi1hbGthbG1hem90dGJvbC12YWxsYWxrb3pv&mcrc=33d3ef702b4af1d52dba42da2596b6f1" rel="noreferrer" style="color: #4285f4; font-family: sans-serif; text-decoration-line: none;" target="_blank">https://moly.hu/konyvek/<wbr></wbr>dallos-zoltan-alkalmazottbol-<wbr></wbr>vallalkozo</a><br />
<br />
<span style="font-size: x-small;">A képek saját készítésűek, illetve Dallos Zoltántól kaptam némelyiket.</span>Regihttp://www.blogger.com/profile/00487838533385365933noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-4260463814389306867.post-92005050895291104782019-08-05T21:26:00.000-07:002019-08-05T21:26:36.369-07:00Egy kis történet!Sziasztok!<br />
<br />
Nagyon régen írtam már a blogra. Ez talán a lustaságom miatt történt, vagy csak azért, mert olvasni akartam, és nem az írással elfoglalni az időt. Néha nehezen megy a fogalmazás, a kifejezés egy adott könyv témájával kapcsolatban, ezért egy cseppet meguntam. Nagyon sokat gondolkodtam azon, hogy félbehagyom, mármint a blogolást, és élvezem az olvasás minden percét.<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhZMPJfKUyNF_bVnH8-a1fVEBbtvQ-6jYxTD6ZrFugCj20aTw-5WUeNDMmF0donDHeW6QS9c2MVb4Z0gXcwIh3tOQFvY-4GRbQTElLjwm2weBm6naKVv0hj4AcI6kCbOWTnfFDEE-pyMAM/s1600/IMG_20190731_130511_987.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="1600" data-original-width="1280" height="320" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhZMPJfKUyNF_bVnH8-a1fVEBbtvQ-6jYxTD6ZrFugCj20aTw-5WUeNDMmF0donDHeW6QS9c2MVb4Z0gXcwIh3tOQFvY-4GRbQTElLjwm2weBm6naKVv0hj4AcI6kCbOWTnfFDEE-pyMAM/s320/IMG_20190731_130511_987.jpg" width="256" /></a></div>
<br />
Nagyon sok időt igénybe vesz, de ha egy hobbinak tekintjük, akkor ez nem kellene, hogy probléma legyen, igaz? De az ember életében sok olyan tevékenység létezik aminek nem mondhat nemet. Ilyen például a munka, a család, barátok, háztartás, és még sorolhatnám, hogy ki mivel tölti ki a mindennapjait, aminek nem mondhat nemet. Nekem ilyen a család és a háztartás. Mikor a gyerekek még nem járnak óvodába, iskolába, akkor a nap 24 órájában velük vagyunk mint anyukák, apukák. Ezért nekem az írásra illetve az olvasásra, mint szeretett időtöltésemre, kevés idő adatik. Arra az elhatározásra jutottam, hogy az egyiket elhagyom, így több időm jutna a kedvencemre, az olvasásra.<br />
<br />
<div style="text-align: center;">
<span style="color: #3d85c6;"><i><span style="font-size: large;">Ez eddig tartott!</span></i> </span></div>
<br />
Nem olyan rég, adódott egy lehetőség, ami által egy olyan csoportba, közösségbe kaptam meghívást, ahol a bloggerek nagyjai ott vannak. Tehát számomra egy olyan kihívás született, aminek nem mondhattam nemet, illetve innentől kezdve már bizonyítanom is kell. Számomra az írás a könyvekről mindig is egy kedves időtöltés volt, vagy is az még mindig, de ha még visszajelzést is kapok, annak nagyon tudok örülni, mert talán akkor jól csinálom azt, amit szeretek. Megakarom mutatni az embereknek, hogy képes vagyok kihozni magamból a maximumot.<br />
<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiyl_fL49ruBh2l8PhtL5DTuq5N8MrMLSbKPTZGILOF6RwCJQ3SrnyMOoec6q_IaniD-oBtMo05K0m41Q4G-UNWwqxpvB91Y8I-htm2K-QgE72_4a2-qK7gnwDKvVMDNq8GjeXIaRvj0Pk/s1600/IMG_20190801_133428_452.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="1600" data-original-width="1280" height="320" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiyl_fL49ruBh2l8PhtL5DTuq5N8MrMLSbKPTZGILOF6RwCJQ3SrnyMOoec6q_IaniD-oBtMo05K0m41Q4G-UNWwqxpvB91Y8I-htm2K-QgE72_4a2-qK7gnwDKvVMDNq8GjeXIaRvj0Pk/s320/IMG_20190801_133428_452.jpg" width="256" /></a></div>
<br />
Szóval, amit ezzel mondani akartam, az az, hogy szépen lassan újra felveszem a tempót, és megpróbálok újra jelen lenni, mint blogger. Valószínű ez nem egyik pillanatról a másikra fog történni, ugyanis egy költözés küszöbén állunk a családommal. Lesznek olyan napok is, hogy nem lesz internet, természetesen ez engem nem keserít el annyira, mert hát az olvasáshoz nem kell áram, de sajnos ebben az időszakban az olvasás is háttérbe szorul. A lényeg, amint készen leszünk, írni fogok újra, és természetesen olvasni.<br />
<br />
Mindenkinek gyönyörű napot kívánok, és olvasásban gazdag időtöltést!<br />
<br />
Sziasztok!<br />
<div>
<br /></div>
Regihttp://www.blogger.com/profile/00487838533385365933noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-4260463814389306867.post-75668473113342386022019-07-08T05:50:00.000-07:002019-07-08T05:50:11.517-07:00Christine Leunens: Cellába zárva<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgD8S9Z-hpZ_f8qSa_ssb-bELtxuXDcPdt3J0IBeNAVdrYd-HS7ighZ_He4tEN5TPfEFFq-309IKzZrWDal2d0Srv-EPaRUXg-RrmXlMcRCdpo95yI5Lnlx8mjKPlKD4rPoNgVeagCs3yM/s1600/covers_543384.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="500" data-original-width="313" height="320" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgD8S9Z-hpZ_f8qSa_ssb-bELtxuXDcPdt3J0IBeNAVdrYd-HS7ighZ_He4tEN5TPfEFFq-309IKzZrWDal2d0Srv-EPaRUXg-RrmXlMcRCdpo95yI5Lnlx8mjKPlKD4rPoNgVeagCs3yM/s320/covers_543384.jpg" width="200" /></a></div>
<br />
Mint minden háborúban, sajnos nagyon sok ember veszíti el az életét illetve, sérül meg. Ebben a történetben is ez történt Johannessel a második világháború alatt. Mint Hitler lelkes követője, nagyon elszánt fiatalember volt. Már az iskolában egy agymosáson esett át, és ezáltal a saját családját elárulta volna, csakhogy a vezetőjének megmutassa, milyen hű katona, aki a saját életét feláldozná Adolf Hitlerért.<br />
<br />
Megmondom őszintén, a könyvet nem most olvastam. Egy kicsit elhúzódott az értékelésem megírása. Ez egy bizonyos okból kifolyólag történt, amit még nem szeretnék elárulni. Majd a maga idejében.<br />
<br />
Szóval amennyire visszaemlékszem a történetre, eléggé mélyre törő, az emberiség gonosz arcát megvilágító esetről olvashattam. Johannes miután megsérül, az otthon a rabjává válik. Mialatt ő unatkozik, nem tud kibontakozni, nem harcolhat a bajtársaival a fronton, így a saját otthonában fedezi fel a titkokat. Édesapjának és édesanyjának is vannak ki nem mondott problémái, de nem ezen van a fő hangsúly. Találkozik egy lánnyal, akivel kibontakozik a kapcsolatuk, de ennek a kapcsolatnak a mondanivalója számunka mindig rejtély marad. Annyira ingatag, hogy nem lehetne meghatározni az irányát.<br />
<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhz9YLQBT04YeFr79KtCHX6tyEhqd35V3fDiSzvKpid9wpWL5wYlNUba6w866CClUSsgv4fSO51uDido3Bya0bVEeoSmPjladfsSPeqAmdl4TpHfLaz9fhdIxJLEC1KW3VNCKxWRVaB790/s1600/IMG_20190529_174141_048.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="1350" data-original-width="1080" height="320" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhz9YLQBT04YeFr79KtCHX6tyEhqd35V3fDiSzvKpid9wpWL5wYlNUba6w866CClUSsgv4fSO51uDido3Bya0bVEeoSmPjladfsSPeqAmdl4TpHfLaz9fhdIxJLEC1KW3VNCKxWRVaB790/s320/IMG_20190529_174141_048.jpg" width="256" /></a></div>
<br />
Szóval nagyvonalakban a kettejük kapcsolatáról olvashatunk . Nekem a könyv elején még bátor, meghatározó, hősies tettekkel ismerem meg a családot, de később a döntéseiknek, vagyis Johannes döntésének jelentős súlya lesz. Olyan elképzeléseket valósít meg, amik mások életét örökre megváltoztatja. Erre akár mondhatnám azt is, hogy egy későbbi pszichopata életébe bukkanhatunk bele. Ugyanis mások érdekeit, nem figyelembe véve, hozza meg azokat a döntéseket, amik akár egy életen át nyomot hagynak társaiban. Nem rossz emberről van szó de mégsem tud magának parancsolni, és nem tudja felfogni ésszel, milyen súlyos hibát követ el. Az író egyébként úgy adagolja ezt nekünk, hogy mi bizonytalanok legyünk a történettel, szerelemmel kapcsolatban. Sokszor olvashattunk romantikáról, művészetről, bizalomról, de mégis ezek a sok kellemes szavak egy nagy szobába be vannak zárva. A homály borítja őket, ahonnan nincs kiút. Keserédes történet, amibe én nem szerettem bele.<br />
<br />Regihttp://www.blogger.com/profile/00487838533385365933noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-4260463814389306867.post-39721235429469073342019-06-25T21:24:00.000-07:002019-06-25T21:24:30.371-07:00Iain Reid: Azon agyalok, hogy ennek véget vetek<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgLK0QYPFO8WR7X-BKl7CXtJN35OJpIjpq6pFEm6kBtALf2ITPaszfSmslVGlY7w8vUlNwLEkJ8WQSe2XvA8OvmpSRWMSz2ANiXpOpMgH2cATxWCeZNcg36C3FiCN6f8X1JcTo-5oWrQoY/s1600/covers_547644.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="500" data-original-width="313" height="320" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgLK0QYPFO8WR7X-BKl7CXtJN35OJpIjpq6pFEm6kBtALf2ITPaszfSmslVGlY7w8vUlNwLEkJ8WQSe2XvA8OvmpSRWMSz2ANiXpOpMgH2cATxWCeZNcg36C3FiCN6f8X1JcTo-5oWrQoY/s320/covers_547644.jpg" width="200" /></a></div>
<br />
<br />
Egy nemrég kiadott könyvről van szó, amit nagyon vártam, de sajnos én nem azt kaptam, amire számítottam. Megmondom őszintén bajban voltam az értékeléssel, mert olvastam a moly.hu-n, hogy sokaknak nagyon tetszett a könyv, én viszont nem értettem. Amióta a blogot vezetem, nekem ez a második könyv, amit nem tudtam úgy értelmezni, ahogy az író megírta, vagyis ahogyan az olvasónak akarja tálalni.<br />
<br />
A könyv főszereplője egy lány, aki eléggé magányos farkas típus. Összejön egy sráccal, ami teljesen normális dolog. A szerelme sem azaz átlagos egyetemista srác. Szépen éldegélnek, megszeretik egymást, és egy napon a fiú beszeretné mutatni a lányt a szüleinek. Rengeteg sztorit olvashatunk az utazásuk alatt, ahogy kocsival, durván két óra alatt elérik a kis tanyácskát. Ott kezdődik minden. Az érdekes megfigyelések, fura viselkedések. Már a szülőiház sem igazán barátságos, de a környék sem. Egy-két órát ott töltenek a fiatalok, megvacsoráznak, ismerkednek, aztán elindulnak haza. Tesznek egy kis kitérőt, amit nem kellett volna. És itt kezdődik, a kötet végénél az izgalom. Tömören, spoilermentesen leírtam mire számíthat az olvasó, de ennél azért sokkal több van a könyvben.<br />
<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjJPr-QwtiFSoPqXrpskxNZChsnKNW2KPvHB5pwoXzDXOSFKPBQthPPS-zvO7aYR8jaZYKfkpOcwEcltzsC7gl9cRLp5rzLB9ScotYdhGBXHPRSBlhzDg9oldk90GQhjh-rKbMvobygSBI/s1600/IMG_20190608_124707_757.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="1600" data-original-width="1280" height="320" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjJPr-QwtiFSoPqXrpskxNZChsnKNW2KPvHB5pwoXzDXOSFKPBQthPPS-zvO7aYR8jaZYKfkpOcwEcltzsC7gl9cRLp5rzLB9ScotYdhGBXHPRSBlhzDg9oldk90GQhjh-rKbMvobygSBI/s320/IMG_20190608_124707_757.jpg" width="256" /></a></div>
<br />
Tehát ahogy írtam, fura volt a lány, fura volt a fiú, és a felfogásuk pedig pláne. Nem mindennapi volt a lány gondolkodása, ahogy megfigyelte a szerelmét. Olyan érdekes dolgokat szuggerál a barátján, de állandóan, hogy az nekem már kicsit túlzás. Egy normális ember nem így gondolkodik, vagyis egy szerelmes lány, de lehet túl naiv vagyok. Például, ahogy olvastam: a húsos a szája, milyen az ádámcsutkája, rosszat tartása, girnyó. Tudom, hogy minden könyvben be kell mutatni a szereplőket, de én ilyennel még nem találkoztam. Mintha nem lenne a százas a csaj. A következő negatív megfigyelésem az az, hogy mindig a semmiből jöttek a sztorik, az emlékek, amik néha nem is függtek az adott szituációhoz. Ettől függetlenül nem unalmas a könyv. Gördülékenyen lehet haladni vele, sőt a vége felé izgalmas játék veszi kezdetét. Befejezéshez azt írnám, hogy nem érem el a könyv szintjét, nem tudom úgy értékelni, ahogy kellene. Ezzel természetesen nem lehúzni akarom az értékelési arányt, csak nem írok olyan megfigyeléseket, amiket talán nem is lehetne értelmezni, mert én a könyvet másképp látom mint ahogy kellene.<br />
Összességében gyorsan haladtam a kötettel, mert érdekes amit az író összehozott. Ez a könyv volt az első pszicho-thrillerem, talán nem az utolsó. Nagyon sokan megvannak elégedve a könyvvel, pont ezért, merném ajánlani, mert nem nyúltok mellé.<br />
<br />
Nekem ez a könyv három csillagot ér. Biztosan nektek jobban fog tetszeni, főleg azoknak az olvasóknak, akik szeretik ezt a műfajt. Köszönöm, hogy ide látogattatok! Sziasztok!<br />
<div>
<br /></div>
Regihttp://www.blogger.com/profile/00487838533385365933noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-4260463814389306867.post-58101838859974697152019-06-13T21:56:00.000-07:002019-06-13T21:56:08.180-07:00Gill Sims: Hát persze hogy káromkodom!!!<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEi8j4bJ5bpCakjqMR4GfE8nPX8cWF9lOb38QTnkLjKrjoiL8bp3ZaGo3M9vuhq6wUmkNXK_B-YX7tgBRlczWbRJrKrZyUsesiPHs42Ja4PLDiNGM4pZTP_PUV_IDn8t2ABJOfiLwu02v6I/s1600/covers_537472.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="500" data-original-width="337" height="320" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEi8j4bJ5bpCakjqMR4GfE8nPX8cWF9lOb38QTnkLjKrjoiL8bp3ZaGo3M9vuhq6wUmkNXK_B-YX7tgBRlczWbRJrKrZyUsesiPHs42Ja4PLDiNGM4pZTP_PUV_IDn8t2ABJOfiLwu02v6I/s320/covers_537472.jpg" width="215" /></a></div>
<br />
Hát persze hogy iszom!!! második része a Hát persze hogy káromkodom!!!. Egymás után olvastam a kettő könyvet, de szerintem hagyni kellett volna közöttük egy, kettő könyvnyi szünetet. Kellett volna a szünet, mert így egy kicsit becsömörlöttem. Sok volt egymás után ez a kettő könyv. Erről természetesen nem az író tehet, hanem én. Azt hittem jó ötlet, ha folyamatosan haladok a történettel, de így kicsit veszített az értékéből.<br />
<br />
Ennél a kötetnél magasabb szintre léphettem fel. Másabb nehézségekkel néz szembe a főszereplő Ellen. Az alapvető gondok még mindig jelen vannak, amitől egy család sosem fog megszabadulni. Ide sorolnám például, az otthoni segítséget anyának, illetve a pénz, amiért oly sok család veszekedik folyton folyvást vita és harc van az anyagi biztonság miatt. Ellennek eddig négy órás munkaviszonya volt, már teljes munkaidőben dolgozik egy álom munkahelyen. Jane és Peter mindig kitalál valamit, amivel az anyjukat az idegeire tudják kergetni. Ellen az iskolában már a szülői munkaközösség vezetője lett. Au pair felügyeletet igényeltek a gyerekek mellé. Sajnos annyi elfoglaltsága van az anyának hogy nem tudja a gyerekeket a suliba hozni vinni. A nyolcórás munka, az iskolai szervezések, az otthon elvégzendő feladatok mellett, Ellen nagyon keveset tud pihenni. Segítséget kérne Simontól, a férjétől, de ő teljes mértékben úgy gondolja, hogy ez márpedig az asszony feladata. Viszont amit megbeszélnek részletesen a feladatok teljesítése, illetve a szülők nyugalma érdekében, azt megcsinálja a családfenntartó Simon. Ezenkívül egy poharat nem rak be a mosogatógépbe, mert az már nem az ő feladata, nincs felírva a teendők listájára. De ez Ellennek nem elég. Ebből hatalmas vita kerekedik. Hogy mi lesz a vége, nem árulom el! Együtt maradnak, elválnak? Ha elolvassátok ennek a családnak az életét, vagyis csak egy kis részletét, minden kiderül belőle.<br />
<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjXHK-2BC063DyWjuhVfmIHehk78jy4HBiHD55pJO33IqyrvS3LSAekz79zbu4Y_aUkY7iHARKxX5I9HSuEBE931DwpFb-Wzkx1rk9XXqGHbjvmrmuVj7xXjVg0JF2J2KUuPrUtfKCq0uw/s1600/IMG_20190606_144444_180.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="1600" data-original-width="1280" height="320" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjXHK-2BC063DyWjuhVfmIHehk78jy4HBiHD55pJO33IqyrvS3LSAekz79zbu4Y_aUkY7iHARKxX5I9HSuEBE931DwpFb-Wzkx1rk9XXqGHbjvmrmuVj7xXjVg0JF2J2KUuPrUtfKCq0uw/s320/IMG_20190606_144444_180.jpg" width="256" /></a></div>
<br />
Ezen kívül jelen vannak a barátok, Sam és Hanna, valamint a szülők és testvérek is mind kaphattak egy kis részletet a könyvből. A barátok és Ellen, még mindig az alkohol mellett tárgyalják ki az élet katasztrófáit. Nagy lelki támaszt nyújtanak egymásnak, ami hatalmas segítséget nyújt egy olyan anyának, aki, ki sem látszik a munkából, problémákból. A másik dolog a családi összejövetelek. Egy-egy nyaralás a szülőknél, ebéd a testvérekkel... Ezek mind olyan lelki traumák, amivel nehezen tudnak megbirkózni Ellen és Simon. Mindig olyan érdekes dolgok történnek, ami által biztosan állíthatják, hogy a családjuk nem normális.<br />
<br />
Lehetne azt írni, hogy egy átlagos család mindennapjaiba olvashatunk bele, de hazudnék ha ezt írnám. Inkább úgy fogalmaznék, hogy egy nem mindennapi család, extrém életébe olvashatunk bele. Még pedig azért, mert nekik mindenből extra adag jár. Nincs egy nap nyugtuk sem. De így nem unalmas az élet, nem?<br />
Gill Sims ebben a második kötetben is tartotta azt a humoros vezetést, amit az első könyvben tapasztalhattunk. Minden olyan naphoz kaphattunk betekintést, ahol hajmeresztő dolgok történtek. Tetszik ez a naplószerű vezetés. Nem fejezetekre van bontva a könyv, hanem hónapokra, azon belül napokra. Szerintem ezzel a vezetéssel könnyebben lehet értelmezni a történetet.<br />
<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjggfAkI3ShEfSbEsPN53sghtTiJEtLqaB_JVDMTEAGizCFx0fYDeiCKxVbGsfh5P16KhToiO1-4I88xKGyX-XSQnnPrCgO06kAd2WquIY9qZMHiBelux4KuTT44bSn7spqKiYT_cV13BY/s1600/IMG_20190601_075837_922.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="1600" data-original-width="1280" height="320" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjggfAkI3ShEfSbEsPN53sghtTiJEtLqaB_JVDMTEAGizCFx0fYDeiCKxVbGsfh5P16KhToiO1-4I88xKGyX-XSQnnPrCgO06kAd2WquIY9qZMHiBelux4KuTT44bSn7spqKiYT_cV13BY/s320/IMG_20190601_075837_922.jpg" width="256" /></a></div>
<br />
Tehát számomra a második kötet már nem volt annyira élvezhető. Pont azért, mert az első után olvastam közvetlen. Kellett volna egy kis szusszanásnyi idő. Túl sok volt számomra a családi veszekedés, a mindennapi problémák, a bor és a gin. Ettől függetlenül 4 csillag jár a könyvnek. Jó volt újra a 4 fős család életéről olvasni.<br />
<br />
Ugyanúgy ajánlanám minden anyának mint az első kötetet is. Olvassátok el, és kaptok egy kis megnyugvást. Ez a könyv is bizonyítja, hogy minden anya, jó anya. Senki sem tökéletes!<br />
<div>
<br /></div>
Regihttp://www.blogger.com/profile/00487838533385365933noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-4260463814389306867.post-88103174440580784402019-06-06T05:33:00.002-07:002019-06-06T05:33:26.195-07:00Gill Sims: Hát persze hogy iszom!!!<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEj4oUlznXxQzbLCBuQhztT-HjdTZs5GwlYQhnCSyPeo2wot4va9jP-2hmlAN8HYN4twL2SxTp-EA_TQkM-CjSCQRisjyHcdMWMkv_Jei3kEdgYB8Db6_VxlSqG9BXDJSvYW34fdUQaNRBc/s1600/covers_506078.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="500" data-original-width="338" height="320" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEj4oUlznXxQzbLCBuQhztT-HjdTZs5GwlYQhnCSyPeo2wot4va9jP-2hmlAN8HYN4twL2SxTp-EA_TQkM-CjSCQRisjyHcdMWMkv_Jei3kEdgYB8Db6_VxlSqG9BXDJSvYW34fdUQaNRBc/s320/covers_506078.jpg" width="216" /></a></div>
<br />
<br />
<div style="text-align: center;">
<b><span style="color: #990000;">Egy elcsigázott anya naplója.</span></b></div>
<br />
Egy középosztálybeli család mindennapjaiba nyerhetünk betekintést. Kicsit konkrétabban, Ellen, az anya problémáit olvashatjuk el, ami napi szinten jelen van az életében. Van egy elképzelése, hogy hogyan kellene egy normális családnak a mindennapi teendőiket végezni, hogy kellene viselkedni. Ehelyett ő teljesen mást kap a szófogadatlan gyerekeitől (Jane és Peter) és a férjétől (Simon). Utál minden tökéletes kertvárosi anyukát, utálja Pinterest oldalát, amire az emberek a tökéletes képeiket töltik fel.<br />
<br />
Amit ő átél a saját otthonában, az egyáltalán nem mondható tökéletesnek. Az egy ramazúri, irányíthatatlan családi vállalkozás, amitől nem lehet szabadulni. Ezért minden este, vagy minden megoldatlan probléma után Ellen iszik. Szereti a bort és a gint. Attól függ mit iszik, hogy mekkora bajjal nézz szembe. A kicsi tragédiákra megfelel a bor, de a nagyobb bajokat már csak a gin kárpótolja. Leginkább családi és iskolai gondjai vannak, amiből nehezen tud kimászni. Ellennek sok mindent kell irányítania, számomra egy példakép volt végig. Én mint anyuka, előre látom, hogy nem fog simán menni az életem. Számomra is van egy ideál, amiről sokszor szoktam álmodozni. Leginkább olyanokat, hogy később, ha fiúk nagyok lesznek, mint most is, egy boldog családként élünk. De ezzel ellentétben az agyacskám tudja, hogy nem fog minden csak úgy simán alakulni. Na valami ilyesmit érzett a főszereplő is. Voltak hullámvölgyek, de később egy komolyabb döntéstől eltekintve, boldog családként éltek.<br />
<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEg0sLcJIdX3iMRjxUdE8Kgp7j16ZX2A8sCE9ctSqiAKC7qjslTsbxRNWMV9NNvbsHcKjsIBx-FAa0sUzE3M8_vobZlP0eRddHHfJWm9yBohIZUFv_HJBJ9B9MwLZjFCnxw2AoyN9O7zmYY/s1600/IMG_20190518_153241_466.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="1600" data-original-width="1280" height="320" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEg0sLcJIdX3iMRjxUdE8Kgp7j16ZX2A8sCE9ctSqiAKC7qjslTsbxRNWMV9NNvbsHcKjsIBx-FAa0sUzE3M8_vobZlP0eRddHHfJWm9yBohIZUFv_HJBJ9B9MwLZjFCnxw2AoyN9O7zmYY/s320/IMG_20190518_153241_466.jpg" width="256" /></a></div>
<br />
A másik fő téma a könyv szerint, és a valóvilág szerint, a pénz. Persze hogy a pénz boldogít! Ezzel így voltak ők is. Ellen sok pénzt kaszált egy internetes játék elkészítésével, így innentől kezdve nem azon agyaltak, hogy mit miből fizetnek ki, hanem sokkal boldogabban tudtak élni, fellélegeztek a sok stressz után.<br />
<br />
Tehát egy teljesen hétköznapi családdal találkozhatunk, akinek bizonyos idő eltelte után, egyre nagyobb problémákkal kellett megküzdenie. Vegyük őket alapul, példaképnek, mert mindvégig kitartottak egymás mellett. Gill Sims fantasztikus humorral egybekötve vázolta nekünk a borzalmas megfelelési kényszert. Ugyanis, ennek fordított hátat Ellen. Határozott, bátor, magabiztos anyáról van szó, aki a tűzbe tenné a kezét a családjáért, de ezzel ellentétben, nem akar kiégni, nem akarja széthajtani magát. Jó anya, jó család, de ők nem azok, akik csak a fényképeken néznek vissza mosolyogva, valójában pedig belül őrlődnek. Ők tényleg a valóságot élik, és azt is mutatják a külvilágnak. Ez példaértékű!<br />
<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjgxdI_vcOfkLjQ0dpLCOdvIHBBc1pJ5xbi_jb5lAyh9YT2poTd5u-qyDexmiVWv8df8Bgdm9JaQ2Lv33jymKyTPjTA0GPrzWYQ0_UoFGz49g4luZWE3RUwtiwPWah3IADfkWIvdC_Zb4c/s1600/IMG_20190520_143104_289.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="1600" data-original-width="1600" height="320" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjgxdI_vcOfkLjQ0dpLCOdvIHBBc1pJ5xbi_jb5lAyh9YT2poTd5u-qyDexmiVWv8df8Bgdm9JaQ2Lv33jymKyTPjTA0GPrzWYQ0_UoFGz49g4luZWE3RUwtiwPWah3IADfkWIvdC_Zb4c/s320/IMG_20190520_143104_289.jpg" width="320" /></a></div>
<br />
Nekem a könyv kicsit hasonlított a Rossz anyák című filmre, amit szintén kedveltem. A kötet mottója, Ellen taktikája: Éld úgy az életedet, ahogy szeretnéd! Ne foglalkozz a kritikákkal, mert csak lesújtanak vele. Végezd úgy a tennivalókat, ahogy bírod, senki nem fogja megcsinálni helyetted! Azzal pedig, hogy patika tisztaságot próbálsz csinálni a lakásban, csak te fogsz kiégni, és idegbajos lenni.<br />
<br />
Minden anyának ajánlanám, aki kicsit is úgy érzi, nem mindig tud a problémákkal megbirkózni. Azok számára, egy nagy lelkifröccs lehet ez a könyv. Nekem is ezt nyújtotta. Öt csillagot adok Gill Sims-nek.<br />
Egyébként szerintem a borító nagyon eredeti.<br />
<br />
Jöhet a második rész? Hamarosan.Regihttp://www.blogger.com/profile/00487838533385365933noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-4260463814389306867.post-71986915620949693472019-06-03T05:33:00.000-07:002019-06-04T00:04:47.587-07:00Bauer Barbara: Kétszáz éves szerelem<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgsmxhZ6-Ka2BkCQEMkdZZD_ZYr_Z6ZLBX_A46zWufuu3E_5u4vZg_TwPEvWh3-yUMQjJIXTLcNUf7sHPrAw7A9MHmaP-xvBjopoSHjCPi1cjfKkjPtBEolxUjCHPZSiILdCNXvvvcZ07g/s1600/covers_542647.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="500" data-original-width="348" height="320" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgsmxhZ6-Ka2BkCQEMkdZZD_ZYr_Z6ZLBX_A46zWufuu3E_5u4vZg_TwPEvWh3-yUMQjJIXTLcNUf7sHPrAw7A9MHmaP-xvBjopoSHjCPi1cjfKkjPtBEolxUjCHPZSiILdCNXvvvcZ07g/s320/covers_542647.jpg" width="222" /></a></div>
<br />
Szóhoz sem tudok jutni, annyira fantasztikus történetet olvashattam, amibe szó szerint szerelmes lettem. Össze kellet szednem a gondolataimat a könyv olvasása után, mert szinte még mindig a hatása alatt vagyok. Istenháta, 1928, boszorkányság, szerelem, bába, igazság, időutazás, Szeged, 1728... és a legfontosabb Róza és Miklós. Ezek a szavak jellemzik legjobban ezt a csodálatos történetet. Ha bárki olvassa, biztosan állíthatom, hogy könnyek gyűlnek a szeme sarkába, akár a szomorúságtól akár a boldogságtól.<br />
<br />
<blockquote class="tr_bq">
<i>"Jól megfigyeltem a betűket. Gyönyörűen íveltek, jól olvasható a rajzolatuk. A formájukból sütött a fájdalom, míg a sorok között lüktetett a szerelem."</i></blockquote>
<br />
Írok egy kicsit a történetről.<br />
<br />
Tehát, ahogy írtam, egy Istenháta nevezetű faluban vagyunk 1928-ban (igen jól olvastátok, Istenháta egy falu). Róza nem más, mint egy bába, a mesterséget a felmenőitől tanulta, örökölte. Egy gyönyörűszép lány, akinek van egy fia és volt egy háza. Igen sajnos csak volt, mert leégett. A nagynénjénél Borisnál szállnak meg, ahol nincsenek láb alatt. Amikor Róza visszamegy a romokhoz, talál egy vörös bőrkötéses könyvet. Valamilyen csoda által nem lett semmi baja. Kiderül, hogy ebben a könyvben minden titok benne van, ami a bábaság szakmáját illeti, mert Róza ősei mind írtak bele, amiből tanulni lehetett. Viszont más is van benne, és joggal került Róza kezébe ez az örökség. Fény derül arra, hogy ki is ő valójában. Addig-addig nyitogatja, lapozgatja, míg végül rájön, hogyan kell használni, és ezáltal kapcsolatba lép a múlttal. Hozzátenném, hogy Róza természetfeletti erővel bír. Ne gondoljunk semmi olyanra, hogy tárgyakat mozgat, repülni tud, vagy átváltozik, nem, ő egy "szelíd" boszorkány, aki az energiáját saját, illetve más emberek javára fordítja, a szülő anyákat segít vele. Ezért is került pont ő hozzá a könyv, hiszen boszorkány, és lezáratlan ügyei vannak a múlttal kapcsolatban.<br />
<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhyIiiMiKZSB_gZbvjHsAcjBn873gj1FRKsIB5W6yAGkHQEImgNDTT1N_7eEa0ZQjdQAidvWop9ua-orYgfjWaERAv-E25YhhHF3mC0DARngK9sX2UogOswzcps1lHHtmsmn1pKWLip3Nc/s1600/IMG_20190516_164245_573.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="1600" data-original-width="1280" height="320" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhyIiiMiKZSB_gZbvjHsAcjBn873gj1FRKsIB5W6yAGkHQEImgNDTT1N_7eEa0ZQjdQAidvWop9ua-orYgfjWaERAv-E25YhhHF3mC0DARngK9sX2UogOswzcps1lHHtmsmn1pKWLip3Nc/s320/IMG_20190516_164245_573.jpg" width="256" /></a></div>
<br />
Mindenre rávezetik, vagyis a tudtuk nélkül segítik azok az emberek akik körülötte vannak. Boris nénje, akit a nagymamájának tekint és Miklós a szerelme. Róza mindig olyan szituációkba keveredik, ami által később következtetni tud, vagy visszamenőleg jön rá pár igazságra.<br />
Visszatérve Miklósra, ő az a férfi, akire ha ránéz a szerelme elpirul. Az izmos vállak, széles hát, karcsú derék... Miklós annyira férfi volt a történetben, hogy még én is élveztem a társaságát. Egy daliás, nemes férfi. Testi adottságaival ellentétben a természetével voltak problémák. Egy makacs, haragos, szomorú emberről van szó, akivel, ha Róza szóba elegyedett, mindig veszekedés lett a vége. Sajnos erről Miklós nem tehet, őt az élet nevelte így fel, de ettől függetlenül szeretik egymást, amit egyik sem mer a másik tudtára adni több évig. Régen azért másképpen udvaroltak mint manapság.<br />
Ahogy telnek a napok, hetek, hónapok, mindenki el van foglalva saját életével, de gondolatban mindig máshol járnak. Rózának bábaként a környékbeli szülésekhez kell rohannia, igyekeznie. De akadt egy komolyabb küldetése az összes többinél, aminek a végkifejlete meghatározta az életét. Miklós felesége, Emma terhes volt. Annyira legyengült testileg-lelkileg, hogy belehalt a szülésbe. Ez a szomorú eset bélyegezte meg kettejük kapcsolatát. Mindkettejüknek más-más borzalmat kellett átélni, a haláleset után más oknál fogva küzködtek a lelkifurdalással, ezért nem tudtak egymás szemébe nézni. Évekkel később indulhatott csak útnak Róza és Miklós komolyabb kapcsolata.<br />
<br />
Egy másik szálon futó történet, a könyv, amiért Szegedre utazott Róza. Ott olyan múltbéli titkok tárultak fel, amely Róza és Miklós életét is megváltoztatja. Ez a múltbéli szál 1728-ban jászódik, akkor volt az utolsó boszorkányégetés Szegeden. Ennek az időutazásnak amiben részt vett Róza, nagy jelentősége volt a történetben. Anna volt a boszorkány a máglyán, Imre szerelme. Családi köteléknél szorosabb kapcsolat fűzi össze Annát és a Rózát. Mindezért, hogy megkaphassa a titkok nyitját, a főhősnek sok mindent látnia, tapasztalnia kellett. Gyászoló férfi, gyermek születése, börtöncellában való raboskodás, máglyahalál. Okos volt ez a lány, mert minden igazságra rájött, ami az életével kapcsolatos. Később boldog életet kapott jutalmul a megszenvedett évekért cserébe.<br />
<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiYs2LBqqBhDJ-t1hLyLI9eQ1Au8fkmMvOwX1eFWqz0eG9ZM4Kc4h0aFsBn9yzWhTEz8VfkOZm053XjdXn0tefZ2NFSN4gFaNvo47RH6sZ-I3OMBewX7bOIVOumqGG7IoxyqpGdsOilzs8/s1600/IMG_20190525_115910_994.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="1600" data-original-width="1280" height="320" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiYs2LBqqBhDJ-t1hLyLI9eQ1Au8fkmMvOwX1eFWqz0eG9ZM4Kc4h0aFsBn9yzWhTEz8VfkOZm053XjdXn0tefZ2NFSN4gFaNvo47RH6sZ-I3OMBewX7bOIVOumqGG7IoxyqpGdsOilzs8/s320/IMG_20190525_115910_994.jpg" width="256" /></a></div>
<br />
Bauer Barbara zseniálisan vezeti ezeket a szálakat a könyvben. Imádtam a párbeszédeket, a meséket, leveleket, a szerelmespár csipkelődését.<br />
Nagyon élveztem az 1920-as éveket. A könyv elején, amikor az írónő bemutatta, hol is fog játszódni ez a történet, már akkor éreztem, hogy szerelmes lettem. Könnyek gyűltek a szemembe, amikor Boris nénje házát mutatta be, mert boldog emlékeket idézett fel a nagymamáimról. Számomra minden egyes jelenet, karakter izgalmas volt. Együtt suhantam a könyvvel. Olyan csodásan le voltak rajzolva a tájak, az épületek, az utcabál a faluban, hogy szinte filmként láttam az összeset magam előtt. Az összes kérdésre, mely megfogalmazódtak bennem, mindenre megkaptam a választ a könyv végén. Szépen rávezetett az írónő, anélkül, hogy kibogozhatatlan eseményeket kellett volna megfejteni.<br />
<br />
<blockquote class="tr_bq">
<i>"Meghallottam a köveken a kerekek hangját. Hallottam a lovak fújtatását, majd lépteket. Kattant a retesz, nyikorgott a kapu. Nem fordultam meg. Kapaszkodtam a kút kávájába. Az öreg kandúr megemelte a fejét. Megéreztem a jól ismert illatot. Dohány és szappan keverékét. Kiszáradt a torkom."</i></blockquote>
<br />
Egyértelmű hogy öt csillagot kap a kötet. Tízet adnék ha lehetne. A könyv olvasása fantasztikus élményeket nyújtott. A borító is nagyon szép. Rózából nem látunk sokat, de csipkés ruhája meseszép.<br />
<br />
A Jaffa kiadónak nagyon hálás vagyok, hogy részemmé válhatott ez a mese. Imádtam! Köszönöm!Regihttp://www.blogger.com/profile/00487838533385365933noreply@blogger.com2tag:blogger.com,1999:blog-4260463814389306867.post-92134962197515589302019-05-28T22:37:00.000-07:002019-05-28T23:53:24.078-07:00Szurovecz Kitti interjú<div class="separator" style="clear: both; text-align: left;">
Sziasztok kedves Olvasók!</div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: left;">
<br /></div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: left;">
Ahogy a címben is szerepel, Szurovecz Kittivel készítettem egy interjút, aki egy nagyon tehetséges író. A kisemmizett angyal című könyvét olvasva azon tanakodtam, hogy szeretnék többet megtudni az írónőről, mert engem nagyon megérintett a téma amivel a könyvben foglalkozott. </div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: left;">
Azt azért hozzá kell tennem, hogy már régóta terveztük ennek az interjúnak az elkészítesét. Valamiért mindig csúszott. Leginkább miattam, de a lényeg, hogy itt most olvashatjátok az írónő kedves szavait. Betekintés a színfalak mögé. :)</div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: left;">
<br /></div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<br /></div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhZHfmv84F-76Y68SAluK1TxFubKw_weUMLDIZAfrVBsMtrsF9gCLwFay5F1mqXLXma4uM8Kg2vs_vUCoTXKKz85CmRej6hNHZ1zDj6i2sGhNEklt9LGxvmil7wM1hA8x-U2RTooDs5mJ8/s1600/t%25C3%25ADzezer.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="938" data-original-width="949" height="316" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhZHfmv84F-76Y68SAluK1TxFubKw_weUMLDIZAfrVBsMtrsF9gCLwFay5F1mqXLXma4uM8Kg2vs_vUCoTXKKz85CmRej6hNHZ1zDj6i2sGhNEklt9LGxvmil7wM1hA8x-U2RTooDs5mJ8/s320/t%25C3%25ADzezer.jpg" width="320" /></a></div>
<div style="text-align: center;">
<i><span style="font-size: x-small;">Fotó: Pintér Márta</span></i></div>
<span style="color: #741b47;"><i><br /></i></span>
<span style="color: #741b47;"><i>1. Nem most kezdted az írói pályafutásodat. Sok jó könyvet írtál már. Mesélnél nekünk arról, hogyan csöppentél bele, a szakmáknak ezen részébe?</i></span><br />
<span style="color: #741b47;"><i><br /></i></span>
<i>Én eleinte újságíró voltam és TV-riporter. Aztán sok-sok emberi sorssal találkoztam a munkám során, rengeteg szép történet felhalmozódott bennem, amit valamiért nem lehetett újságba megírni. Vagy, mert érdekeket sértett, vagy egyszerűen a terjedelem nem volt elég hozzá, de a lényeg az, hogy ezeket a történeteket tovább szőttem a képzeletemben, és késztetést éreztem, hogy ezeket regény formában megírjam. Így indult ez az egész, 25 éves voltam ekkor.</i><br />
<span style="color: #741b47;"><i><br /></i></span>
<span style="color: #741b47;"><i>2. A kisemmizett angyal nálam nagyot robbant. Fantasztikus amit összehoztál. Volt valami oka, hogy ilyen témát választottál? Elvégre nem egy könnyed műfajról beszélünk.</i></span><br />
<span style="color: #741b47;"><i><br /></i></span>
<i>Én a VIII. kerület szívében élek, és ahogy járok-kelek, szoktam látni az utcán álldogálni ezeket a mondhatni "gyerek" lányokat, akik az ősi mesterséget űzik, és elkezdett foglalkoztatni, hogy vajon mit keresnek ezek a fiatalok ilyen helyzetben, hogyan engedheti a társadalom, hogy ez így legyen, mert nem létezik, hogy egy gyereklány önszántából így dönt a sorsáról. Szerintem ők mind áldozatok. Elkezdtem a témában kutatni, beszélgettem érintettekkel, olyan civil szervezetek képviselőivel, alapítványokkal, akik a kiskorú prostitúcióban érintett gyerekeknek a megsegítésével foglalkoznak. Ezen a környéken a körzetiorvostól kezdve a taxisofőrig sokan látnak dolgokat, és szerencsére szívesen meséltek nekem, remek alapanyagot szolgáltattak, egy fikciós regényhez, amely részleteiben nagyon is igaz. Nyilván egy dramaturgiai cselekményt építettem köré. Nagyon sok benne a mai valóság.</i><br />
<span style="color: #741b47;"><i><br /></i></span>
<span style="color: #741b47;"><i><br /></i></span>
<span style="color: #741b47;"><i>3. Kutatásaid alapján, te nem féltél belemászni ebbe a világba? Nem vagyunk teljes biztonságban, ahogy ezt a könyvedben is olvashattuk.</i></span><br />
<span style="color: #741b47;"><i><br /></i></span>
<i>Persze hogy féltem! Nagyon tartottam attól, hogy ezt esetleg olyan emberek is elolvassák majd, akiket zavar, hogy én ezzel a témával foglalkozom, hogy ebbe beleástam magam. Szerencsére nem ért azóta semmiféle attrocitás. Általában pozitív visszajelzéseket kapok erre a történetre, és azt mondják az olvasók, hogy a fiataloknak nagyon fontos tanmese, mert amellett hogy izgalmas a cselekmény, prevenciós hatású is.</i><br />
<span style="color: #741b47;"><i><br /></i></span>
<span style="color: #741b47;"><i><br /></i></span>
<span style="color: #741b47;"><i>4. Hogy sikerül mindig olyan könyvet összeraknod, ami tetszik az olvasóknak? Megálmodod a sikered a témával kapcsolatban, vagy akad ebben segítséged?</i></span><br />
<span style="color: #741b47;"><i><br /></i></span>
<i>Hát ezt én is szeretném tudni! Igazából nincsen bevált receptem, és nincs egy bevett módszerem arra, ami alapján írok egy-egy történetet. Én mindig a saját belső motivációim mentén haladok az írásban, és általában arról írok, ami engem is érdekel. Az külön öröm számomra, hogy ha ez másoknak is fontos és másoknak is tetszik.</i><br />
<span style="color: #741b47;"><i><br /></i></span>
<span style="color: #741b47;"><i><br /></i></span>
<span style="color: #741b47;"><i>5. Gondolod íróként sokan megállnák a helyüket, azok akik most tekingetnek e pálya irányába? Könnyen azzá válhat az ember, vagy azt tanulni kell?</i></span><br />
<span style="color: #741b47;"><i><br /></i></span>
<i>Nem könnyű! A hazai könyvpiac nagyon pici egy elsőkönyves szerzőnek rettenetesen sok munkát kell belefektetni abba, hogy megjelenhessen a könyve. Az olvasótábor építésén át, a rengeteg online novella, gondolat publikálásán keresztül, mert a kiadók is csak olyan elsőkönyvesekkel állnak szóba szívesen, akiknek már legalább egy online olvasói bázis áll a háta mögött. Úgyhogy kérdésedre válaszolva, nagyon, nagyon nehéz. Már akkor is nagyon nehéz volt, amikor én ezt 2010-ben elkezdtem, de azóta rettenetesen felhígult a könyvszakma. Rengeteg könyv jelenik meg, hatalmas a dömping, és évről évre nehezebb dolgunk van, hogy a pályán tudjunk maradni.</i><br />
<span style="color: #741b47;"><i><br /></i></span>
<span style="color: #741b47;"><i><br /></i></span>
<span style="color: #741b47;"><i>6. Hogyan tudod a munkádat és a családodat összehangolni?</i></span><br />
<span style="color: #741b47;"><i><br /></i></span>
<i>Úgy, hogy muszáj egyrészt, másrészt szívesen teszem. Hiszek abban, hogy mindenkinek arra van ideje, ami fontos számára. Nagyon fontos nekem a családom, és hogy elég időt töltsünk együtt. Igyekszem akkor írni, amikor a férjem dolgozik, a kisfiam pedig az iskolában van, vagy úgy szervezni a programjaimat, hogy tudjunk elég időt együtt tölteni. Emellett ők nagyon támogatóak. El szoktak engem kísérni író-olvasó találkozókra, mindig ha valami rendezvény van akkor, amikor tehetik, jönnek velem. Az, hogy én íróként sikeres lehetek, nem csak az én eredményem, hanem az övéké is, mert akár Ádám, a kisfiam, akár Peti, a férjem nagyon-nagyon sokat belepakol abba, hogy a közös életünk jól működhessen.</i><br />
<span style="color: #741b47;"><i><br /></i></span>
<span style="color: #741b47;"><i><br /></i></span>
<span style="color: #741b47;"><i>7. A gyermekeidet is próbálod a szakma, hivatás irányába terelni?</i></span><br />
<span style="color: #741b47;"><i><br /></i></span>
<i>Egy gyerekem van csak Ádám, ő 12 éves. Egyelőre úgy tűnik számomra, hogy nem érdekli az irodalom olyan szinten, hogy belőle is író váljék. Nem szeretném őt semmilyen irányba tolni, hanem abban próbálom segíteni, ami érdekli, amiben ő tehetséges. Ez leginkább a sport. Ő versenyszerűen kajakozik. Sokat jár edzésre és emellett remekül gitározik. Ami még nagyon érdekli az az online világ, meg a bloggerkedés, vloggerkedés. Igazából próbálok mindig annak örülni, hogy ha valamiben sikeres és támogatni a saját útját. Az én utam az írás, az ő útja az meg majd kiderül, hogy mi lesz.</i><br />
<span style="color: #741b47;"><i><br /></i></span>
<span style="color: #741b47;"><i><br /></i></span>
<span style="color: #741b47;"><i>8. Biztosan a könyvek világán kívül is jól érzed magad (ez a képeken is szokott látszani). Szabadidődben mivel szeretsz foglalkozni?</i></span><br />
<span style="color: #741b47;"><i><br /></i></span>
<i>Nagyon szeretek természetet járni a kutyusommal és a családommal. Imádok főzni. Nagyon szeretem, hogyha valami olyan kaja készül a kezem alatt, aminek utána örülnek az emberek, a családom és a barátaim. Szeretek kísérletezni különböző saját receptekkel, meg sütiket sütni. Igazából azt hiszem, hogy ez a "konyházás", én így hívom, ez az én napi szintű hobbim, ami kikapcsol a szellemi munkából, na és Márkó, a kutyám.</i><br />
<span style="color: #741b47;"><i><br /></i></span>
<span style="color: #741b47;"><i><br /></i></span>
<span style="color: #741b47;"><i>9. Hány éve mondanád magad írónak? Azóta más lett az életed? Nem teher számodra ez a celebvilág?</i></span><br />
<span style="color: #741b47;"><i><br /></i></span>
<i>Nekem ez soha nem fordult meg a fejemben. Igazából egy író klasszikus értelemben véve nem celeb. Évente adok mondjuk három, négy interjút meg elmegyek az író-olvasó találkozóimra, amiket egyébként imádok, mert jó kapcsolódni az olvasóimhoz. Ezt én nem érzem celebségnek, engem nem ismernek meg az utcán. Életemben egyszer ismertek fel engem, az is halál kínos volt, mert éppen a legrosszabb formámban, betegen ültem egy orvosi rendelőben és vártam, hogy sorra kerüljek. Az ismertség nem volt a vágyam soha. Szeretek történeteket szőni, és nagyon örülök, hogy olvasókra találtam.</i><br />
<span style="color: #741b47;"><i><br /></i></span>
<span style="color: #741b47;"><i><br /></i></span>
<span style="color: #741b47;"><i>10. A médiával mindig összhangban vagytok? Minden szereplést el tudsz vállalni?</i></span><br />
<span style="color: #741b47;"><i><br /></i></span>
<i>Újságíróként is elég sokat dolgozom, különböző női magazinoknak. Vannak olyan lapok, amelyek íróként is segítik a pályámat, és közölnek tőlem novellákat. Ha megjelenik egy-egy könyvem, akkor nagyon támogatóan beteszik a regény ajánlóját az újságba, és azzal kapcsolatosan készítenek cikkeket, ami éppen az adott könyvemnek a témája. Ezért nagyon hálás vagyok a kollégáimnak. Igyekszem eleget tenni a könyvtárak és a különböző kulturális intézmények meghívásának, és sokszor találkozni az olvasóimmal.</i><br />
<span style="color: #741b47;"><i><br /></i></span>
<span style="color: #741b47;"><i><br /></i></span>
<span style="color: #741b47;"><i>11. Sokat változtál az első könyved kiadása óta? Most gondolok a saját személyedre, illetve az írási szokásaidra.</i></span><br />
<span style="color: #741b47;"><i><br /></i></span>
<i>Elég sokat, mert akkor voltam 25, most meg 35 vagyok. Tehát az első és a tizedik könyvem között pont tíz év telt el. Nagyon sokat változott a személyiségem, másként gondolkodom a világról, magamról is. Írási szokásaimat tekintve is változtam. 25 évesen még volt erőm, hogy akár fél éjszakákat átírjak, ha éppen megtalál az ihlet. Mostanában már igyekszem nagyon rendszerezetten kezelni ezeket a dolgokat. Szigorúan reggel írok regényt, amikor még friss az agyam. Mondjuk 7:00 órától 10:00 óráig, és azután jöhetnek a cikkek, és az egyéb tennivalók az életemben. </i><br />
<i><br /></i>
Három könyvét meg is mutatnék, amivel talán találkoztatok már:<br />
<i><br /></i>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhcMFviEgo1D6a79n-UBgnDa3F5F2yfAfeRkNYNqE0qS3OADedWeDBgJJTHzCFxUs0BFq80xpt0xzxJ9grtiqouOthnj4DJbej9GbbEjFpW3BI_w9OvRU-3hH1gabz9FSBtgkTL6r0KUvY/s1600/covers_500725.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="500" data-original-width="333" height="320" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhcMFviEgo1D6a79n-UBgnDa3F5F2yfAfeRkNYNqE0qS3OADedWeDBgJJTHzCFxUs0BFq80xpt0xzxJ9grtiqouOthnj4DJbej9GbbEjFpW3BI_w9OvRU-3hH1gabz9FSBtgkTL6r0KUvY/s320/covers_500725.jpg" width="213" /></a></div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<br /></div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
A kisemmizett angyal</div>
<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjQ6gY-WXkhj4hmxKOROM-Be8SNc-xu0Yu_vp9c7R146yo6TqnQ-qpMayDJix7JKxhwuT8d5JvyWoppk6C50PvjxoRRQRSQ1gDL8rHYR2-uyMIuXpOaLZT4zbwRC4gpV7z4vn-stFYtAAA/s1600/covers_403729.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="500" data-original-width="334" height="320" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjQ6gY-WXkhj4hmxKOROM-Be8SNc-xu0Yu_vp9c7R146yo6TqnQ-qpMayDJix7JKxhwuT8d5JvyWoppk6C50PvjxoRRQRSQ1gDL8rHYR2-uyMIuXpOaLZT4zbwRC4gpV7z4vn-stFYtAAA/s320/covers_403729.jpg" width="213" /></a></div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<br /></div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
Hópelyhek a válladon</div>
<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEip0buDdu7PGxR7SRRAFz2vB0yA5PEfaeDiYAJcdQm1NgWpCaEU7N2VPCHtrIqpzC_Ha8N9Fpli-ez9ueEJDWzQHwL1BaszFHEMrK4FNPme0Q3e9wVV1za-uboFDpp1Sycmv0E9UhkImeg/s1600/covers_447878.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="500" data-original-width="312" height="320" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEip0buDdu7PGxR7SRRAFz2vB0yA5PEfaeDiYAJcdQm1NgWpCaEU7N2VPCHtrIqpzC_Ha8N9Fpli-ez9ueEJDWzQHwL1BaszFHEMrK4FNPme0Q3e9wVV1za-uboFDpp1Sycmv0E9UhkImeg/s320/covers_447878.jpg" width="199" /></a></div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<br /></div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
A sokszívű</div>
<i><br /></i>
<span style="color: #741b47;"><i><br /></i></span>
<span style="color: #741b47;"><i><br /></i></span>
Remélem tetszett nektek. Nagyon hálás vagyok az írónőnek, amiért ezt összehozhattuk.<br />
A kisemmizett angyalról bővebben itt olvashattok:<br />
<a href="https://konyvekszava.blogspot.com/2019/03/szurovecz-kitti-kisemmizett-angyal.html?m=1">https://konyvekszava.blogspot.com/2019/03/szurovecz-kitti-kisemmizett-angyal.html?m=1</a>Regihttp://www.blogger.com/profile/00487838533385365933noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-4260463814389306867.post-73799650480674675182019-05-20T23:21:00.001-07:002019-05-20T23:21:41.445-07:00Rachel Hollis: Szabadulj meg a hazugságoktól, hogy az lehess, aki valójában vagy!<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiYc5e2P08ODKb1j0pij-F7M_1bba8Ub-GeshyphenhyphenKTgWGgiFr5DglKA1FDct9fOwZCZpocNF3bdEeHLbAs5ouLMXCf5Kku2apgNge-B_B5Mxu8AfFo-rPZva0rIvipDVL1B6vRkZ0UCsmAbY/s1600/covers_538781.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="500" data-original-width="313" height="320" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiYc5e2P08ODKb1j0pij-F7M_1bba8Ub-GeshyphenhyphenKTgWGgiFr5DglKA1FDct9fOwZCZpocNF3bdEeHLbAs5ouLMXCf5Kku2apgNge-B_B5Mxu8AfFo-rPZva0rIvipDVL1B6vRkZ0UCsmAbY/s320/covers_538781.jpg" width="200" /></a></div>
<br />
Amikor szemügyre vettem ezt a könyvet, egy cseppet hosszúnak tartottam a címét. Szerintem még mindig nem tudtam megjegyezni. Ez annyira nem mérvadó az értékelés miatt, azaz úgy gondolom, hogy ez nem befolyásolja azt az érzést amit a könyv illetve az író iránt érzek. Le is írom hogy miért imádom, miért volt nagy hatással rám amit Rachel Hollis az egész élete folyamán tapasztalt a saját bőrén majd ezekből tanulva és tanítva, a hozzá hasonló nőknek és anyáknak mint egy igét ki kiabált a nagyvilágba. Könnyeivel küszködve írta le az olvasói számára a titkait. Hatalmas lelkierő kellett ahhoz, hogy akár múltbéli titkait akár intimebb családi, házastársi titkait kitárja elénk. Mintha egy naplóját olvashattuk volna el.<br />
<br />
<blockquote class="tr_bq">
<i>"Az összehasonlítgatás az öröm halála, és mindössze egyetlen embernél kell jobbnak lenned: tegnapi önmagadnál!"</i></blockquote>
<br />
A könyv szerkezetéről annyit árulnék ell (azon kívül hogy nagyon jó illata van), hogy több, azaz 20 fejezetre van osztva. Minden fejezetnek van egy címe ami egy hazugságot állít. Rachel amit hozzáírt az a saját története, amiből ő tanult és mi tanulhatunk. Bátorságra, magabiztosságra buzdítja az asszonyokat és tippekel is készült, tanácsokkal amivel jobbá, szebbé és boldogabbá tehetjük saját életünket minden külső negatív hatás ellenére. Rengeteg oldalnak a számát jegyzeteltem fel, ahol a jobbnál jobb idézeteket másolhatom ki.<br />
<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEj-I5nEIAKtSjJ9IkiogsDC3mUneEeKJumgnOW_WRqFbopaBpG5xiIrzv_CSFPMETuVkemgyRmKd9r1qhey_Lz57hbLKgGr6OwqerczCv5ShLkYIs4J3adlrJir5f7lP9n3vVNyzU2SWGY/s1600/IMG_20190430_183247_629.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="1200" data-original-width="1600" height="240" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEj-I5nEIAKtSjJ9IkiogsDC3mUneEeKJumgnOW_WRqFbopaBpG5xiIrzv_CSFPMETuVkemgyRmKd9r1qhey_Lz57hbLKgGr6OwqerczCv5ShLkYIs4J3adlrJir5f7lP9n3vVNyzU2SWGY/s320/IMG_20190430_183247_629.jpg" width="320" /></a></div>
<br />
Komolyan mondom, hogy amíg olvastam mintha egy másik énembe bújtam volna bele, annyira éreztem az erőt, az életkedvet, a pozitív hatást, már-már azt hittem, hogy valami hipnotikus hatása van a szövegnek amit olvasok és innentől kezdve csak is boldog lehetek, az életcéljaimmal a szemem előtt lebegve. Arra ösztönöz Rachel, hogy csináljuk azt amire nagyon vágyunk. Az egész könyvben azt bizonyítja, hogy 1-2-3-4 gyerek mellett, háztartás, férj mellett is élvezheti az ember azt a foglalkozást amire Isten teremtette. Mert mindenkinek van egy vágya, egy álma (sőt lehet több száz álmunk is) amire ha nagyon összpontosítunk és nem adjuk fel, akkor azok lehetünk akiknek születtünk.<br />
<br />
<blockquote class="tr_bq">
<i>"... érdemes az álmodért küzdened, és miközben az élet sokféle dolgot zúdít rád, amit képtelen vagy kezelni, a harcot csak te folytathatod! "</i></blockquote>
<br />
Rachel egy hívő ember, amit a könyvében is tudatosít az olvasóval. Sokszor támasztja alá a gondolatait bibliai idézetekkel, vagy a hittel teli mindennapjainak tapasztalataival. Amikor tudta hogy már csak Isten segíthet rajta, mert már annyira elhagyta az ereje, ő mindig tud valamibe kapaszkodni De azt tudja, hogy minden lépésért, tettéért ő a felelős igazán. Isten csak megmutatja az utat! Szinte minden fejezetben magamra ismertem, vagy ha nem is volt olyan tapasztalatom, akkor viszont tanácsaiban láttam némi segítséget.<br />
<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEj2aNx9ldJf1ZCZpW9FwQEJ_odEF3V78XWeBPcooC-jEMQ08Wx6q48TU_PwBDGOcRDYRxeiqFJqPXFfz9NCIq5wOZivsCQtekDscW1AbdkK4Qpx-u0_uKno7nCi1PipHfMIZhr2VmlILG0/s1600/20190510_074410.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="1600" data-original-width="1200" height="320" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEj2aNx9ldJf1ZCZpW9FwQEJ_odEF3V78XWeBPcooC-jEMQ08Wx6q48TU_PwBDGOcRDYRxeiqFJqPXFfz9NCIq5wOZivsCQtekDscW1AbdkK4Qpx-u0_uKno7nCi1PipHfMIZhr2VmlILG0/s320/20190510_074410.jpg" width="240" /></a></div>
<br />
Úgy érzem most, hogy letettem a könyvet, hogy hiányozni fog Rachel. Biztosan fogom még olvasni ezt a könyvet, ha magam alatt leszek akkor tuti. Az lenne a legjobb ha mindig a szemünk előtt lebegne egy olyan idézete, javaslata, amivel az adott helyzetünket, döntésünket tudjuk segíteni, az életünket jobbá tenni. Ami által a céljaim felé venném az irányt és nem térnék le az ösvényről.<br />
Nagyon határozott, magabiztos, erős személyisége van neki. Ha tudnék angolul, biztosan írnék neki egy levelet, amiben a hálámat fejezném ki. Tudatnám vele, hogy szerintem sokak életét valtoztatta meg, de legalábbis tett hozzá egy olyan plussz felfogást amivel egy kicsit mássá változtunk. Olyan lépéseket fogunk tenni amivel boldogok leszünk. A céljaink eleréséhez rögös út vezet, de ott elér minket a határozott, csodálatos élet.<br />
Szivesen összebarátkoznék Rachellel! :)<br />
<br />
<blockquote class="tr_bq">
<i>"Most minden a kezedben van. Ami mostantól kezdve történik, az kizárólag rajtad múlik. Most a nehéz rész következik: soha senkit nem fog olyan mértékben érdekelni az álmod, mint saját magadat. Soha. Hallod, mit mondok?"</i></blockquote>
<br />
A könyv csodálatos! Olvassa el minden anyuka, én azt ajánlom! Sokat segít lelkiekben!<br />
<br />
Mindenféleképpen ötcsillag. Még Instagramon is megkerestem Rachelt. Egy csupaszív, boldog, mosolygós emberről van szó. Fogadjuk meg a tanácsát és érjük el a céljainkat! Nem vagyunk kevesebbek másoknál! Szabaduljatok meg végre a hazugságoktól!<br />
<br />
<blockquote class="tr_bq">
<i>"El kell döntened, hogy igenis előbbre valónak tartod a saját alkotói képességedet, és azt, hogy megmutasd másoknak, mint azt, milyen lesz a fogadtatása. Ezt persze sokkal könnyebb mondani, mint megtenni."</i></blockquote>
<br />
<br />
<ul>
<li>Partvonal kiadó</li>
<li>Életmód</li>
<li> 285 oldal</li>
<li>Kötés: puhatáblás, ragasztott</li>
<li>Kiadás éve: 2019</li>
</ul>
Regihttp://www.blogger.com/profile/00487838533385365933noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-4260463814389306867.post-36113810771649811492019-05-09T07:03:00.000-07:002019-05-09T07:15:12.586-07:00Richard Ford: Vadon - A tűz, amely mindent feléget maga körül<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhGxGVNnomRXMIup1MbQixTDQhCVDi3a9ON-7aHn5Qu8vRrFLWhtpCGRyldjEeWvzs6Cxz7iEipeDx_MDmuk1J81iXQOhfwlFn0mDlBIwm_z4Jo1ObdX0oX9l_im-PB65x8SrmSkZ1g5Yc/s1600/covers_539024.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="500" data-original-width="312" height="320" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhGxGVNnomRXMIup1MbQixTDQhCVDi3a9ON-7aHn5Qu8vRrFLWhtpCGRyldjEeWvzs6Cxz7iEipeDx_MDmuk1J81iXQOhfwlFn0mDlBIwm_z4Jo1ObdX0oX9l_im-PB65x8SrmSkZ1g5Yc/s320/covers_539024.jpg" width="199" /></a></div>
<br />
Elsőnek a kis terjedelme miatt gondoltam, hogy gyorsan elolvasom. Miután belekezdtem, már a stílusa is megragadott. Ez a könyv remek kikapcsolódás volt egy 500 oldalas klasszikus után. A fülszövege keltette fel bennem az érdeklődést. Sőt, a borítója sem mindennapi, nagyon szép árnyalatokkal készült a kép, amely az érdekes történetet takarja, díszíti.<br />
<br />
Ami a tartalmát illeti, szerintem egy teljesen hétköznapi családról beszélhetünk, akiknek az 1960-as években a munkahely megtartására kellett leginkább összpontosítani. Fő téma volt náluk a pénz, ami a mindennapjaikat keserűen fűszerezte. De mindig talpon tudtak maradni közös erővel.<br />
Ez a sztori igazándiból a montanai Great Falls kicsiny városkában játszódik, ahova a 16 éves Joe és családja költözik, egy jobb élet reményében. Akkoriban nagy buizniss volt az olaj területén mozogni, ezért Joe apja Jerry, gazdag emberek el akart foglalkozni, hátha sikerül neki is sok pénzre szert tenni. Egyik pillanatról a másikra, kirúgták a hőn szeretett golf oktatói állásából. Akkoriban hatalmas tüzek pusztították a környező erdőket, így Jerrynek alkalma adódott, hogy új munka területén bizonyítson, mint rátermett férfi ember.<br />
A történet a könyvben nem idézett fel sok időt, de ahogy Jerry elment, hogy tűzoltóként szerepeljen, a felesége már meg is csalta, szinte a kamasz fia szeme láttára. Azt hiszem három napig volt távol Jerry, de Jean ez idő alatt képes volt félrelépni. Érdekes, hogy a fia nem jött ki a sodrából, nem tombolt, nem hagyta el az anyját... ő belül örlődött. Minden nap ezen kattogott az agya, de teljes mértékben nyugodt maradt. Joe nagyon büszke volt az apjára, és tudta, hogy haza fog jönni. Amikor ez megtörtént, Jean színt vallott. Beismerte, hogy más férfit szeret, Warren Millert, aki egy gazdag ember. Természetesen szét bomlott a család. Warren Millerről annyit említenék, hogy egy idősödő férfi, aki rettenetesen nyugodt, higgadt személyiség, még akkor is, mikor felgyújtják a házát. Ettől függetlenül nem szimpatikus, még Joe is fél tőle, de Jean testét-lelkét kihasználja. Számára Jean nem más mint egy újabb hölgy, akinek udvarolni lehet.<br />
<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEizSP_L238AQla0yvnuHRVU88SJyxIFsATfnKM3MO9KwLUDusRtHqPyCZsi5x_FHKhoHLyJ66R5GqAD8OJprJaGK8UZN0MGUpd-dkXDJkdiZLRPQD7RESrXYOalB_BjZn6rMufsDIuVqVo/s1600/IMG_20190428_164447_411.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="1200" data-original-width="1600" height="240" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEizSP_L238AQla0yvnuHRVU88SJyxIFsATfnKM3MO9KwLUDusRtHqPyCZsi5x_FHKhoHLyJ66R5GqAD8OJprJaGK8UZN0MGUpd-dkXDJkdiZLRPQD7RESrXYOalB_BjZn6rMufsDIuVqVo/s320/IMG_20190428_164447_411.jpg" width="320" /></a></div>
<br />
Attól függetlenül, hogy tetszett a regény, számomra a karakterek olyan idegfeszítőek voltak. Jean, a nagyvilági hozzáállása miatt. Sokszor lehet tőle olvasni amikor azt mondja a fiának, hogy ő ezt nem értheti (mármint azt, hogy az anyja miért viselkedik így). Természetesen én sem érthetem mi zajlott Jean fejében, de szerintem ezt lehetett volna kultúráltabb módon is beteljesíteni, nem pedig a fiát is bele rángatni, és előtte kiélni a vágyait. Nekem olyan nemtörődöm volt, mint amikor a férfiaknál előjön a kapuzárási pánik. Joe, az ártatlan kamasz fiú, aki semminek a láttára nem borul ki. Ez igazából egyéniség függő, de engem nagyon zavart, hogy még csak le sem akarta beszélni az anyját a rossz döntésről. Mindent elnézett neki (kívülről mi ezt láthattuk), de belül menekülni akart. Tudta, hogy mindenhol jobb lenne csak ott nem ahol van. Az biztos, hogy két külön természet volt Joe és az anyja Jean is. Jerry volt nekem a legszimpatikusabb, aki életét kockáztatva munkát vállalt egy erdőtűzben. Ő szerette a feleségét, szerette a fiát, mégis a rövidebbet húzta.<br />
<br />
<blockquote class="tr_bq">
<i>"Abban a pillanatban a halál kevésbé tűnt szörnyűnek, mint az egyedüllét, noha nem is voltam egyedül, és reméltem, nem is fogok egyedül maradni; még akkor is, ha ez gyermeteg gondolat volt. Abban a pillanatban eszméltem rá, hogy sírok, és hogy addig nem is vettem észre, eszembe se jutott. Csak megyek hazafelé, gondoltam, és próbáltam végiggondolni a dolgaimat, az élet dolgait úgy, ahogy voltak."</i></blockquote>
<br />
Címe a könyvnek:<br />
<br />
<div style="text-align: center;">
<b>Vadon</b></div>
<b>A tűz, amely mindent feléget maga körül</b><br />
<br />
A Vadon szó nekem egyáltalán nem passzolt a tartalomhoz. Csak azért vadon a címe mert tanúi lehetünk egy kis természetnek? Nekem ez kevés! Viszont az alcím, az már annál inkább párosult a könyvvel. Természetesen ez a tűz amely mindent feléget maga körül, kétértelmű szó. Az első maga az erdőtűz, ami mindent magával ragad és megsemmisít. A második a vágy mint tűz. Fellobbant a tűz Jean asszonynál, akinek a családja ezáltal megsemmisült, felégett.<br />
<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgjlgECm4vO0t1WpPmoaDDiRvaB1z66F46l3o8Th4UWdug1OsONBjHq2dyZSxupNQwRa-dboB_upNL_BmZwBirxjvmwKI-Cn4Mn-sA3VsvvFSCraeVGxlozL7tilb690NBAF56LyFeYXzg/s1600/IMG_20190509_161331_708.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="1214" data-original-width="1600" height="242" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgjlgECm4vO0t1WpPmoaDDiRvaB1z66F46l3o8Th4UWdug1OsONBjHq2dyZSxupNQwRa-dboB_upNL_BmZwBirxjvmwKI-Cn4Mn-sA3VsvvFSCraeVGxlozL7tilb690NBAF56LyFeYXzg/s320/IMG_20190509_161331_708.jpg" width="320" /></a></div>
<br />
Szóval én élveztem ezt a könyvet annak ellenére, hogy voltak számomra kellemetlen helyzetek a sztoriban. Komolyan mondom én ott mindenkit felpofoztam volna a tetteik miatt. Viszont amit a javukra írnék az az, hogy nem tudhatjuk mi történt a családdal a könyv előtt. Mi által lett ilyen Jean, Joe vagy Jerry. Lehet egyszer régen Jerry is félrelépett, vagy Joe életében valami olyan súlyosabb lelki trauma érte, ami miatt most így áll hozzá a családhoz.<br />
<br />
Összességében négy csillagot adok. Jó könyv! Olvassa el az a személy, aki szeretne részt venni egy kis családi viszályban, vagy női szeszélyben. Aki tapasztalni szeretné, hogy mit okoz egy békés családban a megcsalás, hogy milyen negatív érzést vált ki a család többi szereplőiből.<br />
<br />
Köszönöm Athenaeum kiadó az élményt!<br />
<br />
<br />Regihttp://www.blogger.com/profile/00487838533385365933noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-4260463814389306867.post-80345938949503135152019-05-07T04:25:00.003-07:002019-05-07T04:25:32.248-07:00Mihail Bulgakov: A Mester és Margarita<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgmFQpQLXPdjkk0966tE9utR6ITnZC0SoNXvH4gcRjZll7Ccew5z364FaWBmMfsbIITHru99yb9NMa5xqU5RV_qt0mESIcwcRVUKvT4wtQip1WZ1lTXem_w0XRsQQbUEzBNc2M5sqgUmwQ/s1600/covers_143641.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="500" data-original-width="319" height="320" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgmFQpQLXPdjkk0966tE9utR6ITnZC0SoNXvH4gcRjZll7Ccew5z364FaWBmMfsbIITHru99yb9NMa5xqU5RV_qt0mESIcwcRVUKvT4wtQip1WZ1lTXem_w0XRsQQbUEzBNc2M5sqgUmwQ/s320/covers_143641.jpg" width="204" /></a></div>
<br />
Készítettem magamnak egy toplistát aminek szinte a legelején szerepelt ez a könyv. Viszont számomra nem adta át azt az üzenetet amit más olvasónak igen. Miért van az, hogy mindenki imádja ezt a művet énnálam pedig nem érte el ugyanazt a hatást? Annyira próbálkoztam hogy nekem is tetszen, de csak egy közepesen erős könyvnek mondanám, ahogy én tudom értékelni.<br />
<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiCEgq3lqUX1s4WAcRCe3ThUUQjK3gCGis6apGTRlD7UaWEpTlPkuB4AdOUbn9Lc-KDwGQjf7V1i-LGuE0kKlNrXqM2OcL8qBoTR01D1ytOgdBv3ZKTy_cDQqT8DRmY_IyGjA52Fm6ZI44/s1600/IMG_20190425_224421_260.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="1600" data-original-width="1280" height="320" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiCEgq3lqUX1s4WAcRCe3ThUUQjK3gCGis6apGTRlD7UaWEpTlPkuB4AdOUbn9Lc-KDwGQjf7V1i-LGuE0kKlNrXqM2OcL8qBoTR01D1ytOgdBv3ZKTy_cDQqT8DRmY_IyGjA52Fm6ZI44/s320/IMG_20190425_224421_260.jpg" width="256" /></a></div>
<br />
Amit tudni kell erről a könyvről az, hogy orosz az író, orosz a történet is. Létezik egy ördög Wolland és csatlósai, akik a moszkvai küldetésük során varázslatokkal bűvölik a népet, illetve egy-két embert rémisztgetéssel. Konkrétan a könyv első fele arról szól, hogy a gonosz befészkelte magát egy lakásba ahol letáboroznak egy időre. Viszont az ott lakók ezt nem nézik jó szemmel, mert furcsa dolgok történnek.<br />
A másik futószál a gonosz javára, hogy vannak emberek akik az elmegyógyintézetbe kerülnek, mert látták a gonoszt mialatt természetfeletti dolgokat művel amit egy hétköznapi ember nem képes felfogni a tudatával. Néhányuk ezért gumiszobába kerülnek. Nem képesek feldolgozni a látottakat.<br />
Miután a gonosz megmutatta magát, vagyis felhívta az emberek figyelmét, kapcsolatba lépett egy Margaréta és Mester nevezetű párossal. Ők kapták a főszerepet a második részben. Az alvilág Ura őket kiválasztotta, mert függőben lévő kapcsolatuk volt, amiről nem is tudtak. A bizonyos Mester, a regénye miatt orvosok közé került. Megírta mi történt Jézus keresztre feszítése idejében. A gonosz nem tudott nyugodni, kikészítette a Mester idegeit, de ezt nem tudatosan csinálta. Ugyanis a művész nem fejezte be a regényt, így Poncius Pilátusnak a halála után nem volt helye, azaz nem tudták a regény alapján hogy az égiek közé menjen, netán a föld alá, a gonoszhoz. Persze ő maga, a Mester, nem tudta miért történik mindez, ezért klinikára ment, hogy gyógyítsák meg. Szóval... még tudnám fokozni a szálak kibontakozását, de úgy csak feltárnám a többi olvasó számára a lényeget, részletet.<br />
Teljes mértékben természetfeletti jelenségeket tapasztalhatunk a történet egész ideje alatt. Bár ha belegondolunk a sátán, az ördög bármire képes. :)<br />
<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEguNGTFTCQfu5xh68EzrsmKxhc6pKR0Rm8Z5KgFHt15hf_JlZBqrSA-HMaWe9g_K5Fbmix_58eWNRufvdf2bVF7r-y_d7PBfxjn_JQxYFfC5urKM1e8VgZ5fzEMIg3R36UuTTRcY19REKo/s1600/IMG_20190418_145745_720.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="1600" data-original-width="1280" height="320" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEguNGTFTCQfu5xh68EzrsmKxhc6pKR0Rm8Z5KgFHt15hf_JlZBqrSA-HMaWe9g_K5Fbmix_58eWNRufvdf2bVF7r-y_d7PBfxjn_JQxYFfC5urKM1e8VgZ5fzEMIg3R36UuTTRcY19REKo/s320/IMG_20190418_145745_720.jpg" width="256" /></a></div>
<br />
Ti hisztek a paranormális dolgokban? Mert komolyan mondom a könyv olvasása alatt azon gondolkodtam, hogy közelebbről is úgy megismerném azt a bizonyos gonoszt. De tudjátok én úgy képzeltem el, mint egy nagyon helyes, sármos férfit. Ennek persze nem mertem hangot adni, mert féltem, rögtön bedilizek, mint a könyvbéli szereplők. Van is egy idézetem ami azt bizonyítja, hogy nem csak én gondolom így:<br />
<br />
<blockquote class="tr_bq" style="text-align: center;">
<i>"-Értem már... Arról van szó, hogy odadjam magam neki - suttogta Margarita elgondolkodva.</i><i>Azazello erre fölényesen elvigyorodott.</i><i>-Biztosíthatom magát, az egész világon minden nő erről álmodozna, de - s arcát itt gúny torzította el - csalódást kell okoznom magának: ilyenről szó sem lesz." </i></blockquote>
<br />
Egyébként ahogy a könyvben is ketté van oszta a történet, számomra is volt egy szakadék a két felvonás között. Vagy mondhatnám szünetnek, ha már felvonásról van szó. Első moszkvai rész kevésbé ragadta meg a kíváncsiságomat. A második boszorkányos fejezet annál inkább. Ekkor már izgatottan lapozgattam ezt a vastag kötetet. Mikor Margarita barátkozott az ördöggel, az nagyon tetszett. A jelenet, a varázslat, a boszorkányság, az alvilági élet, nagyon színpompás volt. Ott nem lehetett unatkozni. Sokkal színesebb volt a képzelt világ, mint Moszkva belvárosa.<br />
<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgSYp2L2B1cUFYdeOikbbY7jZIHPfdouhAZPpShVH9xehIuI0YEU7QCGQV28tITJThOgNvI1nNyehRabWGw4p885Lc5MXLF4JCdxouthUxL1nsuWDtiH2OejoNw9aNoUlE7q4B9xxC1eEw/s1600/IMG_20190419_102651_978.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="1600" data-original-width="1280" height="320" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgSYp2L2B1cUFYdeOikbbY7jZIHPfdouhAZPpShVH9xehIuI0YEU7QCGQV28tITJThOgNvI1nNyehRabWGw4p885Lc5MXLF4JCdxouthUxL1nsuWDtiH2OejoNw9aNoUlE7q4B9xxC1eEw/s320/IMG_20190419_102651_978.jpg" width="256" /></a></div>
<br />
<blockquote class="tr_bq" style="text-align: center;">
<i>"-Elhiszem! Ezek a szemek nem hazudnak!</i><i>Hányszor elmagyaráztam már önöknek, hogy legfőbb tévedésük: alábecsülik a szem jelentőségét! Értsék meg végre, hogy a nyelv elleplezheti az igazságot, de a szem soha."</i></blockquote>
<br />
Tehát nekem nehéz volt ez a regény. Sőt félve írtam le ezeket a sorokat. Ugyanis tartottam attól, hogy ha nem jól értelmezem a művet, ha meghaladja felfogási képességeimet és rosszul fejezem ki magam, akkor talán támadások fognak érni. Sajnálom, de nekem csak három csillagot nyújtott ez a könyv. Remélem nem haragszotok érte. Talán egyszer újra olvasom pár év múlva, és bölcsebb fejjel engem is megragad a gonosz története.<br />
<br />
<br />
<ul>
<li><i>Európa könyvkiadó</i></li>
<li><i>Regény</i></li>
<li><i>578 oldal</i></li>
<li><i>Kötés: keménytáblás, védőborítóval</i></li>
<li><i>Fordító: Szöllősy Klára</i></li>
</ul>
Regihttp://www.blogger.com/profile/00487838533385365933noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-4260463814389306867.post-68444757412293079062019-04-27T05:17:00.001-07:002019-04-27T05:17:35.180-07:00Szöges Emese interjú<div class="quoted-text" style="font-family: sans-serif; font-size: 13.696px;">
Sziasztok kedves követőim! </div>
<div class="quoted-text" style="font-family: sans-serif; font-size: 13.696px;">
Ezt az interjút sajnálatosan nagyon elhúztam. Megbeszéltem Emesével, hogy válaszol pár kérdésemre, és én, lustaság illetve az olvasás miatt folyamatosan toltam magamelőtt a munkát. A lényeg az, hogy ezt most megosztom veletek, és nagyon remélem ez a kedves írónő nem haragszik meg ezért a halogatásért. Olvassátok el, ismerkedjetek meg vele illetve a könyvével, aminek a cime: </div>
<div class="quoted-text" style="font-family: sans-serif; font-size: 13.696px; text-align: center;">
<b><br /></b></div>
<div class="quoted-text" style="font-family: sans-serif; text-align: center;">
<b><span style="color: #274e13; font-size: x-large;">Lókötők és Hazugok</span></b></div>
<div class="quoted-text" style="font-family: sans-serif; text-align: center;">
<b><span style="font-size: x-large;"><br /></span></b></div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEj1RjVZI0TRcndkM8qAYDY1JMWzgjOnRCdo2LJ6-TOhLbjSKw7SDePllFMPAe9CdIcSzfwSN_xvO6oU0AO09BnLkjQ9VPXslF1gwfo-G44Q3Vhfq5IBLSsZY9gnX2SD5k7SEpVp6kxbmQo/s1600/szogesemese_20190408150843.png" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="997" data-original-width="1080" height="295" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEj1RjVZI0TRcndkM8qAYDY1JMWzgjOnRCdo2LJ6-TOhLbjSKw7SDePllFMPAe9CdIcSzfwSN_xvO6oU0AO09BnLkjQ9VPXslF1gwfo-G44Q3Vhfq5IBLSsZY9gnX2SD5k7SEpVp6kxbmQo/s320/szogesemese_20190408150843.png" width="320" /></a></div>
<div class="quoted-text" style="color: purple; font-family: sans-serif; font-size: 13.696px;">
<br /></div>
<div class="quoted-text" style="color: purple; font-family: sans-serif; font-size: 13.696px;">
<br /></div>
<div class="quoted-text" style="color: purple; font-family: sans-serif; font-size: 13.696px;">
<i>1. Nagyon szép könyvet hoztál létre, mesélnél nekünk az indulásról?</i></div>
<div style="font-family: sans-serif; font-size: 13.696px;">
Köszönöm szépen, nagyon boldog vagyok, hogy szépnek találod!</div>
<div style="font-family: sans-serif; font-size: 13.696px;">
A Lókötők és hazugok története először a 2 évvel ezelőtti Aranymosáson debütált. A Könyvmolyképzőnek tetszett a történet, be is kerültem vele a Rakéta projektbe, de aztán az átírás során nem találkoztak az álláspontjaink :) Én mindenképpen szerettem volna publikálni a történetet, mert akkor már túl sok munkát fektettünk bele, hogy a fiók mélyén landoljon. Felkerestem több kiadót, de velük nem jutottam előrébb. Végül magánkiadókat kerestem fel - így kötöttem ki végül a Colorcomnál. Ők válaszoltak a leghamarabb :) </div>
<div style="font-family: sans-serif; font-size: 13.696px;">
<br /><i><span style="color: purple;">2. Eléggé megosztja az olvasókat a könyv, te mit gondolsz, hogy sikerült?</span></i></div>
<div style="font-family: sans-serif; font-size: 13.696px;">
Én nem feltétlenül gondolom megosztónak a történetet. Abból a szempontból mindenképpen szokatlan volt egyeseknek, hogy igyekeztem a mai tipikus YA-któl egy kicsit különböző történetet írni. Ez mindenképpen látszik a véleményeken, hiszen már egy előre kialakult elvárással kezdenek bele sokan ebbe a történetbe, így amikor nem azt kapják, amire számítanak (legyen az akár egy E/1 narráció), kissé csalódnak. Felkészültem erre a fajta idegenkedésre, de örömmel látom, hogy ezek az olvasók is találnak pozitívumot a történetben, úgyhogy velük is szeretném majd a jövőben jobban megtalálni a közös hangot :) Mellettük nagyon sokan vannak olyanok is, akiket abszolút hidegen hagy, hogy kicsit "formabontó" a történet - nekik innen is hatalmas puszit küldök, és ezúton is köszönöm a támogatásukat!</div>
<div style="font-family: sans-serif; font-size: 13.696px;">
<br /></div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgrV6e6j5YXCnf_So7ZbgTllu7Cv11-6ISxCyXYDGMJ2wlofX7NnSgj5OFJzRyQY46BdV5r5BiYvE0K6RBu1upfgWWE0mAmrdkiugHi_WHIEaSNmIe3Uy3nhXxtucHShOjjvUBhy1lik3k/s1600/4.png" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="756" data-original-width="945" height="256" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgrV6e6j5YXCnf_So7ZbgTllu7Cv11-6ISxCyXYDGMJ2wlofX7NnSgj5OFJzRyQY46BdV5r5BiYvE0K6RBu1upfgWWE0mAmrdkiugHi_WHIEaSNmIe3Uy3nhXxtucHShOjjvUBhy1lik3k/s320/4.png" width="320" /></a></div>
<div style="font-family: sans-serif; font-size: 13.696px;">
<br /><i><span style="color: purple;">3. Még nem volt alkalmam elolvasni a művedet (Lókötők és hazugok), természetesen pótolni fogom. Vannak azok az olvasók akiknek kifejezetten ajánlod?</span></i></div>
<div style="font-family: sans-serif; font-size: 13.696px;">
Az eredeti célom az volt, hogy fiatalok és öregek, fiúk és lányok egyaránt élvezni tudják a szöveget, így kissé nehéz kifejezetten egy olvasói csoportot kiragadnom. Mindenkinek szántam ezt a történetet.</div>
<div class="quoted-text" style="color: purple; font-family: sans-serif; font-size: 13.696px;">
<br /><i>4. Tervezel még könyvet írni?</i></div>
<div style="font-family: sans-serif; font-size: 13.696px;">
Furcsa ez, mert amíg a Lókötők nem került kiadásra, abszolút nem gondoltam több könyvre. De ahogy elengedtem a Lókötőket, rögtön elkezdtek más történetek is foglalkoztatni, úgyhogy a válasz igen, jelenleg is vannak tervben új könyvek. Most egy sci-fi történetet írok, amit jövőre szeretnék valamilyen formában az olvasók elé tárni.</div>
<div style="font-family: sans-serif; font-size: 13.696px;">
<br /></div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEi644qmAnwve0gWw5xukTr4uQowmzCDhHvzJV0uSWJHbuPXdaEDgUCqmIkx2yTSgiZVT1_X2_p-Fv1mmZLTuEMiICk3ADV4lno4b4cLf1BzCf0ZyB_fSK4GQjA_9Y8cnhg4iMRGfWxiuWA/s1600/szogesemese_20190408150901.png" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="1350" data-original-width="1080" height="320" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEi644qmAnwve0gWw5xukTr4uQowmzCDhHvzJV0uSWJHbuPXdaEDgUCqmIkx2yTSgiZVT1_X2_p-Fv1mmZLTuEMiICk3ADV4lno4b4cLf1BzCf0ZyB_fSK4GQjA_9Y8cnhg4iMRGfWxiuWA/s320/szogesemese_20190408150901.png" width="256" /></a></div>
<div class="quoted-text" style="color: purple; font-family: sans-serif; font-size: 13.696px;">
<br /><i>5. Te magad milyen olvasó vagy? Vannak kedvenc könyveid, műfajod?</i></div>
<div style="font-family: sans-serif; font-size: 13.696px;">
Igen, sőt, szerzőként ez kötelességem is :) Egészen a gimnáziumig bezárólag teljesen mindenevő voltam, mindent elolvastam, ami a kezem ügyébe került, sokszor olyasmit is, amit nem értettem, vagy utólag visszagondolva nem tetszett annyira. Aztán az egyetemmel ez megváltozott, nem igazán volt időm rekreációs olvasásra, így később már csak a mainstream megjelenésekkel próbáltam lépést tartani. Ezekből nagyon hamar kiábrándultam: miután végigolvastam az összes iskolai kötelezőt, sőt, még sokkal többet, drámákat, életrajzokat, a híres bestsellerek valahogy már kevésnek tűntek. Azt hiszem, ekkorra alakult ki az olvasói ízlésem. A legjobban a XX. század eleji magyarok írásait szeretem, Kosztolányit, Babitsot, Mikszáth-ot, Móriczot, Molnár Ferencet... Nekem valahogy ők voltak a csúcsa mindennek. </div>
<div style="font-family: sans-serif; font-size: 13.696px;">
<br /><i><span style="color: purple;">6. Milyen céljaid vannak az életed során? Akár karrierről beszélünk, akár magánéletről. Esetleg van bakancslistád?</span></i></div>
<div style="font-family: sans-serif; font-size: 13.696px;">
Karrier szempontjából nincsenek nagyratörő vágyaim. Találjak a szakmámban egy olyan helyet, ahol tudok fejlődni, de cserébe nem kell a mentális épségemmel fizetni érte, és normálisak a munkakörülmények. Ez nem tűnik soknak, de meglepően nehéz ilyen helyet találni :) Az írásra egyelőre hobbiként tekintek, ezzel kapcsolatban év végéig szeretném, ha megszületne a Lókötők angol fordítása, illetve jövő évig a sci-fi történetet szeretném befejezni. </div>
<div style="font-family: sans-serif; font-size: 13.696px;">
Meglehetősen unalmas célok, tudom, de nekem abszolút megfelelnek. Bakancslistám legfeljebb úticélok tekintetében van: eddig különböző okokból nem volt rá lehetőségem, de a jövőben sokat szeretnék utazni. Körbeutaznám Európát, elmennék Kínába, Japánba, az USÁ-ba... de ahhoz persze még össze kell szednem a pénzügyi alapot :)</div>
<div style="font-family: sans-serif; font-size: 13.696px;">
<br /></div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhzIQfBQDc_f7qCx_Z0KTtZP_HTgmYJu71XmlthsXS3EZ67qXXKguKLpp9gNy7YRWbNoGQR37hEl6Vq5XzM4aOmKp9SRTIv8L6GyrC9-DSzA6NR5zACZgEVPEDR21fHNs6eEa4PrEHxaXk/s1600/IMG_20181007_161228-01.jpeg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="1200" data-original-width="1600" height="240" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhzIQfBQDc_f7qCx_Z0KTtZP_HTgmYJu71XmlthsXS3EZ67qXXKguKLpp9gNy7YRWbNoGQR37hEl6Vq5XzM4aOmKp9SRTIv8L6GyrC9-DSzA6NR5zACZgEVPEDR21fHNs6eEa4PrEHxaXk/s320/IMG_20181007_161228-01.jpeg" width="320" /></a></div>
<div class="quoted-text" style="color: purple; font-family: sans-serif; font-size: 13.696px;">
<br /><i>7. Mit üzennél a jövő íróinak?</i> </div>
<div style="font-family: sans-serif; font-size: 13.696px;">
Ne legyenek illúzióik.</div>
<div style="font-family: sans-serif; font-size: 13.696px;">
Azt szoktam látni, hogy aki ilyesmibe belevág ebben az országban manapság, hirtelen és gyorsan vár eredményt. Kicsit én is ilyen voltam - mert a valóság sokkal több anyagi ráfordítást és sokkal több munkát jelentett, mint amit valaha is képzeltem volna. Ezzel kapcsolatban hiányolom az őszinte párbeszédet a szakma és a piac szereplői között, mert hiába próbáltam ennek utánanézni, valahogy minden csak akkor derült ki, amikor már benne voltam a dologban. Persze így is belevágtam volna, de ha kevesebb illúzióval vág neki az ember, könnyebb venni a kezdeti akadályokat és viselni az óhatatlanul bekövetkező kudarcokat. </div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjxuHq8TsqYHcWgPAFSUuuVdr4JgT6lZAtWT1YYJhyfpcMbrWJHRoYM5RnZ6AXIJlAoTwMRUsRjMXUpnmH1HcI3IulZteuAaoYGfhiWA1AroyVWhXDtzvZEXbMePbkJmM0c6_AWJfWuY7M/s1600/IMG_20190102_140715.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="1600" data-original-width="1200" height="320" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjxuHq8TsqYHcWgPAFSUuuVdr4JgT6lZAtWT1YYJhyfpcMbrWJHRoYM5RnZ6AXIJlAoTwMRUsRjMXUpnmH1HcI3IulZteuAaoYGfhiWA1AroyVWhXDtzvZEXbMePbkJmM0c6_AWJfWuY7M/s320/IMG_20190102_140715.jpg" width="240" /></a></div>
<div style="font-family: sans-serif; font-size: 13.696px;">
<br /></div>
<div style="font-family: sans-serif; font-size: 13.696px;">
Ezúton is köszönöm a lehetőséget, és aki esetleg akár a fentiekről, akár bármi másról szeretne eszmét cserélni, azt szeretettel várom április 27-én szombaton a 26. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztiválon a Millenárison a G4-es standnál :) Itt megvásárolható lesz a Lókötők és hazugok is (akár dedikálva), valamint egyéb ajándékok is várják az érdeklődőket :)</div>
<div style="font-family: sans-serif; font-size: 13.696px;">
<br /></div>
<div style="font-family: sans-serif; font-size: 13.696px;">
Remélem tetszett nektek ez az interjú is. </div>
<div style="font-family: sans-serif; font-size: 13.696px;">
Ha szeretnétek az írónővel felvenni a kapcsolatot itt megtehetitek.</div>
<div style="font-family: sans-serif; font-size: 13.696px;">
<a href="https://m.facebook.com/emese.szoges.169?tsid=0.7593593413501576&source=result">https://m.facebook.com/emese.szoges.169?tsid=0.7593593413501576&source=result</a></div>
Regihttp://www.blogger.com/profile/00487838533385365933noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-4260463814389306867.post-48883883265760087732019-04-26T12:22:00.000-07:002019-04-26T12:22:50.669-07:00XXVI. Budapesti Nemzetközi KönyvfesztiválA könyvfesztivál minden könyvmolynak a kánaánt jelenti. Ez idén, 2019-ben, már a 26. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál. Akartam már korábban írni róla pár szót, sőt nagyon-nagyon el akartam menni. Így is volt 1 hónappal ezelőtt még... csak lassan költözni fogunk és annyi pénzbe van ez az egész... szerintem jobb is hogy nem megyünk, mert csak a pénzt költeném el aminek most megvan a helye. Egy év múlva már nagyon remélem, hogy el tudok jutni.<br />
<br />
Na szóval... Szerettem volna találkozni Csóti Lilivel és Eszes Ritával, Szöges Emesével, Martin Kay íróval is dedikáltattam volna. Nem néztem utána tüzetesen, hogy milyen programok lesznek... ki, mikor fog dedikálni, de akiket leírtam biztosan ott lesznek.<br />
Egy közös kép a szeretett írónkkal, hmm... boldog lettem volna. :)<br />
<br />
Hogy milyen könyvet akartam vásárolni? Megmondom őszintén, az adott pillanat készítette volna nálam a listát. De egy-két könyvet biztosan letudok írni amik a listám elején szerepelnének.<br />
<br />
<div style="text-align: center;">
<b>1. Grecsó Krisztián: Vera</b><br />
<b>/Magvető kiadó/</b></div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEi5MyKEBX3OaY5zRihYEDN9zVPDLa0gfXUKvS2S_B38ZuVummJuw271xmqIg5hf1b99vUymBQmFYHOozCvdm3iruoA9fUV6tTnCOmZlb2nUZcI1W86pY2lpDmBw45fNHN06GeDoZNIS0OM/s1600/covers_524145.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="500" data-original-width="321" height="320" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEi5MyKEBX3OaY5zRihYEDN9zVPDLa0gfXUKvS2S_B38ZuVummJuw271xmqIg5hf1b99vUymBQmFYHOozCvdm3iruoA9fUV6tTnCOmZlb2nUZcI1W86pY2lpDmBw45fNHN06GeDoZNIS0OM/s320/covers_524145.jpg" width="205" /></a></div>
<br />
<div style="text-align: center;">
<b>2. Csóti Lili: Hetedvérig</b><br />
<b>/Twister Media kiadó/</b></div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhZl_LXuJMAcXVaHSCOhQOy9mo9Pjn4p_uVFpWErIJSFQuBSXI9sFi7x9eav1kQTyI3H5VAD_8iG_d1A_P52H8o5pk51AwX4EmBnd_5D0gJfOK7VmGVTNG-t8DkrcPnl6pp3tm-RfGFnEo/s1600/covers_532784.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="500" data-original-width="350" height="320" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhZl_LXuJMAcXVaHSCOhQOy9mo9Pjn4p_uVFpWErIJSFQuBSXI9sFi7x9eav1kQTyI3H5VAD_8iG_d1A_P52H8o5pk51AwX4EmBnd_5D0gJfOK7VmGVTNG-t8DkrcPnl6pp3tm-RfGFnEo/s320/covers_532784.jpg" width="224" /></a></div>
<br />
<div style="text-align: center;">
<b>3. Moskát Anita: Irha és Bőr</b><br />
<b>/GABO kiadó/</b></div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEj1l8BNmwk8WEEgfNoD7mnsy-uohBJf7eX5QHfGVfmwfoirNuzkZxbLzJrbAarfQXJn990N_aC5gGn8BtKQZQ9eISw4oH18LLpKrLLLKGScWYA1YsafWSxGr9YSj1JT2VCp22fePq2FQxQ/s1600/covers_541227.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="500" data-original-width="334" height="320" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEj1l8BNmwk8WEEgfNoD7mnsy-uohBJf7eX5QHfGVfmwfoirNuzkZxbLzJrbAarfQXJn990N_aC5gGn8BtKQZQ9eISw4oH18LLpKrLLLKGScWYA1YsafWSxGr9YSj1JT2VCp22fePq2FQxQ/s320/covers_541227.jpg" width="213" /></a></div>
<br />
<div style="text-align: center;">
<b>4. Octavia E. Butler: Hajnal</b><br />
<b>/Agave Könyvek kiadó/</b></div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgTepNz0TjvxJvTLLWl9AMNswUSHD28QTyrEgpeCnCmgBNkl0WXMSXec-PzNicM8REUclNkS10xhYF1xgvaj0JtZe7hH6ic5aOGcgIUV1jmUf_caGNOU3erO3HcM7IeuD2PTqo35sHx_Fk/s1600/covers_532213.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="500" data-original-width="353" height="320" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgTepNz0TjvxJvTLLWl9AMNswUSHD28QTyrEgpeCnCmgBNkl0WXMSXec-PzNicM8REUclNkS10xhYF1xgvaj0JtZe7hH6ic5aOGcgIUV1jmUf_caGNOU3erO3HcM7IeuD2PTqo35sHx_Fk/s320/covers_532213.jpg" width="225" /></a></div>
<br />
<div style="text-align: center;">
<b>5. Tara Westover: A tanult lány</b><br />
<b>/Partvonal kiadó/</b></div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjiRHkHtSZayjEwTQVD06o318kBFLWxSQJwa8tj8sTbc2Y6MbFpqzxlPln3lNMJKFUcDnvczdVHqBtsLmuOMIDZJ865lADV__z0qRO-Z4vMQwIBGbNXHEBXm5g11oSB2DH__ijE7i5MggU/s1600/covers_510039.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="500" data-original-width="328" height="320" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjiRHkHtSZayjEwTQVD06o318kBFLWxSQJwa8tj8sTbc2Y6MbFpqzxlPln3lNMJKFUcDnvczdVHqBtsLmuOMIDZJ865lADV__z0qRO-Z4vMQwIBGbNXHEBXm5g11oSB2DH__ijE7i5MggU/s320/covers_510039.jpg" width="209" /></a></div>
<br />
<div style="text-align: center;">
<b> 6. Edith Eva Eger: A döntés</b></div>
<div style="text-align: center;">
<b>/Libri kiadó/</b></div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEj8fMlEHLBpW1s3tqdSjtoBd8MpPlI6oFsFi6h_2ZukmyuQ1VulQZ51K1xsFBKBm5mqdNKASS0uPM6nRC_HRuDqMqO27FpeX8rzsZhnSW9NiK4UqcGAQ5IpN6_u9xrQWZfJwfJ-AXMpRuw/s1600/covers_454076.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="500" data-original-width="305" height="320" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEj8fMlEHLBpW1s3tqdSjtoBd8MpPlI6oFsFi6h_2ZukmyuQ1VulQZ51K1xsFBKBm5mqdNKASS0uPM6nRC_HRuDqMqO27FpeX8rzsZhnSW9NiK4UqcGAQ5IpN6_u9xrQWZfJwfJ-AXMpRuw/s320/covers_454076.jpg" width="195" /></a></div>
<br />
<div style="text-align: center;">
<b>7. Ker Dukey - K Webster: Pretty Stolen Dolls - Ellopott babácskák</b></div>
<div style="text-align: center;">
<b>/Könymolyképző kiadó/</b></div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEh6pMjPgDrtdvm-Gca6VALpKblJs7_pkDFw8XetW_aY0FqrRMyzha-sCcoREAaYOd6PKabpSwSUms7tAPhmcWi_8IF-E-3H3gqB3vwCwBeYS0WcLOl9pkzh7vTvJCenTKhokhlRnKkgz44/s1600/covers_492480.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="500" data-original-width="333" height="320" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEh6pMjPgDrtdvm-Gca6VALpKblJs7_pkDFw8XetW_aY0FqrRMyzha-sCcoREAaYOd6PKabpSwSUms7tAPhmcWi_8IF-E-3H3gqB3vwCwBeYS0WcLOl9pkzh7vTvJCenTKhokhlRnKkgz44/s320/covers_492480.jpg" width="213" /></a></div>
<br />
Ti mentek a Könyvfesztiválra, vagy esetleg voltatok már? Milyen volt meséljetek. :) Sokat vásároltatok?<br />
Sziasztok! :)Regihttp://www.blogger.com/profile/00487838533385365933noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-4260463814389306867.post-10938375923613303142019-04-14T22:36:00.000-07:002019-04-14T22:36:07.183-07:00J. M. Coetzee: A barbárokra várvaSzintén most már sokadszorra kiemelném, hogy az Athenaeum kiadó jóvoltából kaptam ezt a könyvet, amit immáron most is nagyon köszönök!<br />
<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEg7cJq1UUE1YUGxYGuuSASW1K3MADN16BwYP7nTNDGvlyC2JP2MndHnwZdiGMnvSD5i1uc3a0uumUCTgo_dopETH6rUcMkdsYVpmMUaICodKxMrF3_PanZmuGU9qzHeLhZAoivQ_DzbIcE/s1600/covers_529811.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="500" data-original-width="317" height="320" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEg7cJq1UUE1YUGxYGuuSASW1K3MADN16BwYP7nTNDGvlyC2JP2MndHnwZdiGMnvSD5i1uc3a0uumUCTgo_dopETH6rUcMkdsYVpmMUaICodKxMrF3_PanZmuGU9qzHeLhZAoivQ_DzbIcE/s320/covers_529811.jpg" width="202" /></a></div>
<br />
Nem tudtam hogyan álljak hozzá ehhez a könyvhöz. Megmondom őszintén első ránézésre nem nyerte el a tetszésem, de a borítón fel lett tüntetve, hogy ez a remek szerző Irodalmi Nobel-díjat kapott alázatos munkájáért. Ez a kis szöveg igen csak felkeltette az érdellődésemet. Ugyan miféle könyv lehet az, amelynek íróját egy hatalmas díjjal jutalmazták? Lássuk! :)<br />
A könyv tartalmára áttérve, számomra a fülszöveg nem azt mutatta amit olvastam a könyvben. Ez lehet csak számomra sugallt mást, illetve az adott pillanatban csak nem úgy fogott az agyam, de pontosan emlékszem rá, amikor olvasom a könyvet, kellemes csalódás volt. Tehát, most azt akartam írni, hogy a fülszöveg alapján nem biztos hogy megvettem volna. A borítóját sem említettem annak a csábító, kábító borítónak pár sorral feljebb. Így már csak a tartalmában bíztam. Be is jött! Egy kellemes csalódás volt. :) Ne a borító alapján ítéljünk! Igaz?<br />
<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjfTcCRpyvjH3rzoenMY_NHQMvYrH-tYv2_pUpRyd9zEMnxPu7yCieDlKTp42LfAt85kGCTsO9h5S7FeUuq9lIpbdP1RMaXrkkfly1o3eFX_5_FQaGpU4q2yMex6hxTZbOjQEuc0YseC_s/s1600/IMG_20190404_211820_865.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="1600" data-original-width="1280" height="320" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjfTcCRpyvjH3rzoenMY_NHQMvYrH-tYv2_pUpRyd9zEMnxPu7yCieDlKTp42LfAt85kGCTsO9h5S7FeUuq9lIpbdP1RMaXrkkfly1o3eFX_5_FQaGpU4q2yMex6hxTZbOjQEuc0YseC_s/s320/IMG_20190404_211820_865.jpg" width="256" /></a></div>
<br />
Röviden egy bíróról szól ez a történet, aki próbál kiállni az igazáért. Ahogyan én elképzeltem, a nagy puszta közepén létezik egy falakkal körbekerített birodalom, ahol tisztességes emberek élnek. Próbálják a mindennapjaikhoz megteremteni a létfenntartási alapszükségleteket. Egyszer csak jön egy ember a nagyvárosból, Joll ezredes, aki fenekestül felforgatja ezeknek a békés embereknek az életét. Ugyanis ő úgy gondolja, hogy a barbárok, azaz az őshonos törzsek, vademberek el akarják pusztítani birodalmukat, el akarják zavarni a betelepült embereket, mert a saját területükön horgonyoztak le. De mindeddig nem volt nézeteltérés, csak kisebb apróságok. Ahogy ez az ezredes befészkelte magát ebbe az idilli falucskába minden rosszra fordult. Szó szerint ők mentek el ezekhez a törzsekhez háborúzni, produkálni magukat és felnyitni a szemüket, hogy velük nehogy packázzanak, mert rosszul járnak. Visszafelé sült el a puska.<br />
Mindezek előtt, ami egy másik szálon futott katasztrófa, a bíró kedvességét próbálták keményen megbüntetni az ezredes emberei. Ugyanis a bíró úr szárnyai alá vett egy barbár lányt akivel csúnyán elbántak a katonák. Eléggé meghitt intim kapcsolatba kerültek, de mégsem voltak szerető viszonyban. A bíró ezt megelégelte, sajnos akárhogy szerette volna közelebbről megismerni, nem tudta, nem volt meg neki hozzá a vágy, és visszavitte a családjához a lányt, ahova csak az odavezető út két hétig tartott. Sivatagon, hegyvidéken keresztül. Mikor viszont hazaért étlen-szomjan, már nagyon rég nem tisztálkodott, bezárták egy tömlöcbe azzal az indokkal, hogy barátkozni ment a barbárokhoz. Kegyetlenül kínozták ezt a szerencsétlen embert, de nem tört meg. Később feladják a jogtalanul a birodalmat birtokló kegyetlen emberek, vagyis a katonák, és elmenekülnek annak hallatán, hogy a barbárok visszavágnak. Így a főszereplőnknek és a kis falucskának visszaállt a békéje, merthogy a barbárok sem rémisztgették tovább a gazdálkodó népet. Nagyjából egy kiegyensúlyozott végű történett lett belőle. Nem volt hatalmas boldogság, viszont minden visszaállt az eredeti körforgásba és boldogan éltek míg meg nem halltak. :)<br />
<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiFweWWG-HCmcBLCppQmOsUmxhSBhhypeLwwSKmXNDe87gTd2RZk9qS-P7cdh2zzbFQJnRbVdlwP1bMAVCje_h_-xWvDcpegHVz_LiV0zYus57vUTeGtYeXSp1YkJZXyiKxUqiAY1PShlI/s1600/IMG_20190411_145836_591.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="1600" data-original-width="1600" height="320" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiFweWWG-HCmcBLCppQmOsUmxhSBhhypeLwwSKmXNDe87gTd2RZk9qS-P7cdh2zzbFQJnRbVdlwP1bMAVCje_h_-xWvDcpegHVz_LiV0zYus57vUTeGtYeXSp1YkJZXyiKxUqiAY1PShlI/s320/IMG_20190411_145836_591.jpg" width="320" /></a></div>
<br />
<blockquote class="tr_bq">
<i>"Minél idősebb egy férfi, annál groteszkebbnek találják intim kapcsolatait, akár egy haldokló állat utolsó rúgásait."</i></blockquote>
<br />
<blockquote class="tr_bq">
<i>"Egyszerű dróthurok fúródnak át minden férfi tenyerén és az arcukba szúrt lyukakon. "Olyan kezesek lesznek, mint a bárányok". "</i></blockquote>
<br />
Döntsétek el, hogy rövid vagy hosszú beszámoló volt. Valamiért úgy éreztem, hogy ezt le kell írnom, és így is sok minden kimaradt. Persze nem a könyvet akartam újra leírni. Szóval összességében egy izgalmas könyvet olvashattam Coetzee tollából. Egyébként nem mellékesen fantasztikusan fogalmazott az író. Néha olyan bársonyosnak, lágynak éreztem a szavakat amiket megfogalmazott. Néha úgy elringatott. Kellemes volt olvasni az biztos.<br />
<br />
Tudomásom szerint ez a regény már 1980-ban megszületett, amit most frissített a kiadó. A régebbi darabban voltak hiányosságok ami a könyv szövegét, tartalmát illeti, de szerintem ebben a formában, kiadásban nem nyúltak mellé. Egy remek darab ami még az 1001 könyv listáján is szerepel. Bátran olvassa el mindenki! Nekem ez a mű négy csillagot ér. Olvastatok már az írótól? Melyik könyvét ajánlanátok nekem? Úgy tudom, hogy sok jelentős regénye még nincs is lefordítva magyarra, és mégis többek szerint megkaphatnák azokat a szerepeket e könyvek, hogy több magyar könyvmoly is elolvashatná. :)<br />
<br />
Sziasztok!Regihttp://www.blogger.com/profile/00487838533385365933noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-4260463814389306867.post-77972921469386498392019-03-29T23:12:00.000-07:002019-04-27T22:23:15.331-07:00Tim Peake: Csillagközi kérdezz-felelekMegadatott az a lehetőség, hogy egy nagyon érdekes, izgalmas könyvet olvashattam. Athenaeum kiadó jóvoltából. Számomra nagyon új volt ez a műfaj, ez a világ. Nem olvastam még olyan könyvet, ami egy, a bolygónkon kívüli történetet mutat be, sőt ráadásul minden sor igaz. Ugyanis létezik egy Tim Peake nevezetű angol úriember, aki elmeséli nekünk, hogyan is jutott el a világűrbe, a Nemzetközi Űrállomás fedélzetére.<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhdzQgLi18BVUsl742Tm63j3XsTKOTxPu3luzyCfadpj8CNeOqKReGCtrtk_S3uy58TQr14mGYZBxFtt9HyrH8ypZ8AlQy1EByWgeKmWs80WQk1ic5cUvdaii8n6J2YCEbxkHzbc0IgeCY/s1600/covers_534635.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="500" data-original-width="314" height="320" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhdzQgLi18BVUsl742Tm63j3XsTKOTxPu3luzyCfadpj8CNeOqKReGCtrtk_S3uy58TQr14mGYZBxFtt9HyrH8ypZ8AlQy1EByWgeKmWs80WQk1ic5cUvdaii8n6J2YCEbxkHzbc0IgeCY/s320/covers_534635.jpg" width="200" /></a></div>
<br />
A könyv eleje konkrétan arról szól, hogy mennyi mindent kell tanulni ahhoz, hogy talán egyszer az ember kijusson a világűrbe. Kell ehhez egy elhivatottság. Csak úgy, minden okos embernek biztosan nem sikerülne. Annyi mindent letett az asztalra ez az ember, hogy igazán megérdemelte a munkája gyümölcsét. Egyébként nem is ez volt az álma a tanulmánya elején, hogy asztronauta legyen, hanem mindvégig pilóta akart lenni. Imádta gyerekkora óta a repülőgépeket, és már élete korai szakaszában eldöntötte hogy ezzel szeretne foglalkozni. Meg is volt hozzá az esze. Sőt, mondhatni maximálisan kitanulta a szakmát. Számára 2008-ban kezdődött a változás, amikor is az Európai Űrügynökség asztronautákat keresett. Tim Peake számára ez a pálya csúcsa volt. Rengeteg repülési órával a háta mögött, és a tesztpilóta diplomájával sikeresen felvették, majd kiképezték. Annyira nyitott volt ez az ember, nem is volt kérdéses, hogy minden ágazatát az asztronautai tananyagoknak sikeresen teljesíti, kisebb-nagyobb erőfeszítésekkell.<br />
<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjxQbuD8YMt_z7eRlMoZ9W9TDpXDSWOaMZHPSbL7lI8TITJcELzFg96WlTSStuEGtPav4zg93fNi_MqO0tfUUwM5xIFpp4C5V8yagVJtO78B4sFGXA0NAue__Gdb3RMip9ojyzWNcQIMvs/s1600/20190329_122846.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="1600" data-original-width="1200" height="320" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjxQbuD8YMt_z7eRlMoZ9W9TDpXDSWOaMZHPSbL7lI8TITJcELzFg96WlTSStuEGtPav4zg93fNi_MqO0tfUUwM5xIFpp4C5V8yagVJtO78B4sFGXA0NAue__Gdb3RMip9ojyzWNcQIMvs/s320/20190329_122846.jpg" width="240" /></a></div>
<br />
Na, és most ahogy pár mondatban leírtam hogyan is került ide ez az ember, a könyv nagyobb részében azt részletezi, mit élt át ezek után. Milyen érzés volt egy 300 tonnás rakétával utazni, ami tízszer olyan gyors mint a puskagolyó sebessége? Milyen munkákat végeztek az űrállomáson 6 hónapon keresztül? Hogyan tudtak enni, aludni, a wc-t használni?<br />
<br />
<blockquote class="tr_bq">
<i>"Kíváncsi faj lévén egész életünkben képesek vagyunk a tanulásra. De ahhoz, hogy tanuljunk, felfedeznünk is kell, tesztelni, kipróbálni új dolgokat, és időnként le kell térnünk a jól bejárt útról. Azzal, hogy kaptunk egy egészséges adag kíváncsiságot a genetikai összetételünkhöz, az evolúció valódi tanulógéppé formál minket. </i><i>...</i><i>Mindenesetre ha egybolygós faj maradunk, akkor az elkerülhetetlen igazság nem más, mint hogy a kihalás felé tartunk."</i></blockquote>
<br />
Szinte az egész könyv kérdésekből és feleletekből áll. Azokat a leveleket próbálta megválaszolni Tim ebben a könyvben, amiket a földre visszatérése után kapott a rajongóitól. Szerepelnek benne hétköznapi életvitellel kapcsolatos kérdések az űrállomásról, illetve a szakmához igazodó kíváncsiskodók is voltak. Utóbbival kapcsolatosan sok szakszavak voltak benne, de ami egy kicsit is bonyolult lett volna egy átlagembernek, azt próbálták rajzokkal bebizonyítani, hátha úgy érthetőbb. Illetve pár darab képet is láthatunk a könyvben, különböző szakaszairól egy asztronauta kiképzéséről valamint utazásáról, földönkívüli életéről.<br />
<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiF_xWQCJwzUOC2a8dD7L4Y9bVqqw4kkZCZ2Wyi3cHOH4vqOYPzTmLIbeBM-gPgcwBCPnpgYD9TU6u_yDVp7tzYnZtId-cMh2Jm4cF_VUoLoxphOd27IaYVbRHRhy2f-WiEVjsgAYr-tKQ/s1600/20190329_123046.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="1200" data-original-width="1600" height="240" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiF_xWQCJwzUOC2a8dD7L4Y9bVqqw4kkZCZ2Wyi3cHOH4vqOYPzTmLIbeBM-gPgcwBCPnpgYD9TU6u_yDVp7tzYnZtId-cMh2Jm4cF_VUoLoxphOd27IaYVbRHRhy2f-WiEVjsgAYr-tKQ/s320/20190329_123046.jpg" width="320" /></a></div>
<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiA_IWsZGyYZUmobf6-6gkmw1dNctuOA0LgotQFw2OEEZ6p98Bom7n-kY_yuEicec5tO8EaXQrBLbP6v5qYdOZgomn4-OxS8rhVsQhDd-9KnV9a29jXHpKkHzihq9HmSOBEQCN716A7heI/s1600/20190329_122925.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="1200" data-original-width="1600" height="240" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiA_IWsZGyYZUmobf6-6gkmw1dNctuOA0LgotQFw2OEEZ6p98Bom7n-kY_yuEicec5tO8EaXQrBLbP6v5qYdOZgomn4-OxS8rhVsQhDd-9KnV9a29jXHpKkHzihq9HmSOBEQCN716A7heI/s320/20190329_122925.jpg" width="320" /></a></div>
<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhJQ4HqF6C2eiM4mERGQOJpj23Rgw0G3F5p93s7RCJPMnm5ZaD5eaB2O4idwS-kREjJs3J-EkxJvGBbkRlq5DWAPUfGKepVLGmMQlzh0s6EKnKHs71sRlI_FjrBeAFQgR4eTfLNVXCX6U4/s1600/20190329_123007.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="1200" data-original-width="1600" height="240" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhJQ4HqF6C2eiM4mERGQOJpj23Rgw0G3F5p93s7RCJPMnm5ZaD5eaB2O4idwS-kREjJs3J-EkxJvGBbkRlq5DWAPUfGKepVLGmMQlzh0s6EKnKHs71sRlI_FjrBeAFQgR4eTfLNVXCX6U4/s320/20190329_123007.jpg" width="320" /></a></div>
<br />
Azt biztos lehet mondani erre a könyvre, hogy érdekes, és nagyon sok mindent megtanulhat belőle az olvasó. Akár több részletben is el lehet olvasni, mert ez nem olyan egybefüggő olvasmány mint egy regény, hanem több fejezetre van osztva, és más-más témát boncolgat az író.<br />
<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgCol1o25gLUKHjHcGsyZR0j1EJl25FJ6B_mdvS2km1P7sgESlWiahyphenhyphenFvyoRhNunxNpoh0ghSqr52cWiRPQChSEDb3tVoMeECg2U6rPQguqbKCtDG_j10kXx5Y64czS1Ok6qzRQ_4mJP2U/s1600/IMG_20190330_072537_676.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="1600" data-original-width="1280" height="320" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgCol1o25gLUKHjHcGsyZR0j1EJl25FJ6B_mdvS2km1P7sgESlWiahyphenhyphenFvyoRhNunxNpoh0ghSqr52cWiRPQChSEDb3tVoMeECg2U6rPQguqbKCtDG_j10kXx5Y64czS1Ok6qzRQ_4mJP2U/s320/IMG_20190330_072537_676.jpg" width="256" /></a></div>
<br />
Tehát aki a kezébe veszi ezt a könyvet, biztosan okosabb lesz valamivel.<br />
A könyv témája szuper. Számomra voltak érdekes és kevésbé érdekes részek. Ezért is írtam, hogy lehet kisebb szünetekkel is olvasni. Amikor az embernek olyan kedve van, hogy tanulni akar egy kicsit, előveszi a könyvet, és olvas belőle egy pár darab kérdés-felelet összeállítást.<br />
A borító viszont csodás. A kék és az arany szín nagyon passzol egymáshoz. A stílusa részemről olyan mintha egy tankönyvet kidekorált volna egy diák.<br />
Borító 5 csillag, a tartalom 4 csillag. Én maradnék a 4 csillagnál ami nálam a végeredmény.<br />
Azoknak ajánlom akik egy kicsit ki akarnak lépni a komfortzónából, a regények világából, és szeretnének többet megtudni egy asztronauta életéről, valamint mi zajlik a Földön túl. Nagyon sok érdekesség és tudomány van benne.<br />
Kedvet kaptál egy kis űrutazásra? :)<br />
<br />
Athenaeum kiadó, köszöszönöm! :)Regihttp://www.blogger.com/profile/00487838533385365933noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-4260463814389306867.post-55210384403628253042019-03-25T03:06:00.000-07:002019-03-25T03:06:09.863-07:00Charlie Higson: The Enemy - Felnőttek nélkülAmikor az Athenaeum kiadó elkezdte reklámozni ezt a könyvet, már tudtam, hogy engem érdekel, pedig még nem tudtam róla semmit. Sok helyen feltűnt, több olvasónál láttam, és tudtam, hogy én ezt szeretném. Szerencsére meg is kaptam a kiadótól.<br />
<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEg78H_cNW0Vc-JRu8mWgFqeYkhFN7Bg9oL4OtSt1aygGkiBFhh5rqgiPC7rzFrsGrSjO5GJloTEe08smk8cj6ZlvhvthCej_pbpMz8EKiPmWdNFff0Zy06YW6RuFBQ-YpFC-ZyeR3eF6AA/s1600/covers_521058.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="500" data-original-width="312" height="320" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEg78H_cNW0Vc-JRu8mWgFqeYkhFN7Bg9oL4OtSt1aygGkiBFhh5rqgiPC7rzFrsGrSjO5GJloTEe08smk8cj6ZlvhvthCej_pbpMz8EKiPmWdNFff0Zy06YW6RuFBQ-YpFC-ZyeR3eF6AA/s320/covers_521058.jpg" width="199" /></a></div>
<br />
Már látszatra is rabul ejtett. Volt mikor csak ültem, fogtam a kezemben és néztem. Nagyon jól néz ki. Ami benne van, az viszont fantasztikus.<br />
<br />
Ennek a disztópiának a lényegét pontosan takarja a címe. Felnőttek nélkül. Azaz, gyerekekről szól, akik már nem viselkedhetnek úgy mint egy gyerek. Mivel ennek a könyvnek nincs vége (nagyon kíváncsian várom a folytatást), nem derül ki a sztori lényege még, hogy mi történt a felnőttekkel. Ugyanis valamilyen vírus hatására teljesen vissza fejlődtek, vagy helyesbítek, átalakultak. Akár a külsejük úgy belső értékük, hasznuk sem jó már semmire. Kívülről úgy néznek ki mint egy zombi. Gennyes fekélyek, felduzzadt bőr, vérző testrészek, nyáladzó fej, szóval minden ami egy gusztustalan kinézethez szükséges. Ezen kívül már nem bírnak magukról gondoskodni, gyerekeket próbálnak befogni és megenni. Tehát a 14 év alatti gyerekeknek akiket nem bántott a vírus, feltétlen óckodni kell a felnőttektől, máskülönben az életükbe kerülhet.<br />
<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhXAUIcK2LjbfUt5hjG87z3LaRcQQtvQeY7UuQDZDpX5MmiF2bs1rKTBHMB9a-w7KKH5za4G7pvgxcvUik9siR4s7LbqoZ2tdoTPPXYzcfBmt8O50ne1cL_Uavu8gWu7aZgggMRk8DLjuw/s1600/IMG_20190314_135114_758.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="1200" data-original-width="1600" height="240" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhXAUIcK2LjbfUt5hjG87z3LaRcQQtvQeY7UuQDZDpX5MmiF2bs1rKTBHMB9a-w7KKH5za4G7pvgxcvUik9siR4s7LbqoZ2tdoTPPXYzcfBmt8O50ne1cL_Uavu8gWu7aZgggMRk8DLjuw/s320/IMG_20190314_135114_758.jpg" width="320" /></a></div>
<br />
A gyerekek csapatokba verődve olyan biztos helyet alakítottak ki maguknak, ahova ezek a nem embernek nevezhető lények nem tudnak bemenni, mert az agyi kapacitásuk egyenlő a nullával.<br />
Az egyik csapat vezetője Arran, helyettese Maxie. A kisebbek teljes mértékben megbíznak bennük, mert lelkiismeretesen vigyáznak rájuk.<br />
Sajnos a korábbról megmaradt készletek, ételek nem tartanak ki a végletekig, és a környéken sem tudnak mindig guberálni valami hasznosat, ezért elhatározták hogy elhagyják az "otthonukat" a Waitrose szupermarketet. Jester segítségével aki a Buckingham-palotából érkezett, elviszi őket oda, ahol nem ilyen rossz a helyzet. Ott van rendszer, nem éheznek a gyerekek, nincsenek veszélyes, vérszomjas felnőttek... Ilyen életre vágynak a gyerekek, ahol nem kell félni, van biztonság és tudnak nyugodtan aludni. Sajnos az odavezető út több veszélyt is rejteget számunkra, és szomorúságot is, gyászt, de a palotában nem azt kapták amire vártak. Szerencsétlen gyerekeknek nincs egy nyugodt percük sem. Amit kapnak és látnak az csak az első nap. David, aki a palotabeli gyerekek vezetője, megpróbálja az érkező csapatot maga mellé állítani, de mikor elúsznak a rózsaszín felhők, és a felszín alá tudnak tekinteni, kiderül az igazság, és innen is el akarnak menni. Jogos minden kételkedésük, félelmük, ugyanis David az új felnőttmentes világban egy királyságot akar felvirágoztatni.<br />
<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjau9-5My71T9pUBVvkCSuULv8bObAcFNEerdYKAg8cf28NbL-q5QPDr0mce0wGhcSyQdTRjkLeWwbKSzMTz1cb1hKT3k61rHN3wlocIY_Gs1esfCYx0qttyqHrH6wh-Q-8jn_l093jyII/s1600/20190324_120153.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="1600" data-original-width="1200" height="320" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjau9-5My71T9pUBVvkCSuULv8bObAcFNEerdYKAg8cf28NbL-q5QPDr0mce0wGhcSyQdTRjkLeWwbKSzMTz1cb1hKT3k61rHN3wlocIY_Gs1esfCYx0qttyqHrH6wh-Q-8jn_l093jyII/s320/20190324_120153.jpg" width="240" /></a></div>
<br />
A csapaton kívül több másik gyereket is megismerhetünk, többek között Sam és Callum. Sam a 9 éves kisgyerek nagyon a szívemhez nőtt. Sokkal borzalmasabb dolgokat kellett egyedül átélnie mint a csapattársainak. Szegény már csapdába esett mikor az író adott mellé egy társat, és én akkor megnyugodtam. Callum viszont más tészta. Róla nem olvashatunk sokat, de megérdemelte azt a pár fejezetet amiben szerepelhetett.<br />
<br />
Nagyon izgalmas a könyv. Az író mindig tudott valami olyan pluszt adni a jelenetekhez, hogy tűkön ülve olvassa az ember, milyen fordulatok lesznek, milyen borzalmak adódnak, amiket szerencsétlen gyerekeknek túl kell élniük. Mert itt ez volt a fő szempont, a mottó: Minden napot túlélni!<br />
Sok volt benne a veszekedés, a fölényeskedés, a hatalomratörés vágya, de sajnos egy ilyen világban, ahol nincs más csak pusztulás, nem tud másképpen gondolkodni az ember. Féltek, és csak élni akartak rettegés nélkül. Viszont ebben a helyzetben nézeteltérések adódnak, így óhatatlan ha összecsapnak a gyerekek fölött az indulatok.<br />
Nagyon várom a folytatást, hogy mi lesz a gyerekekkel, és a csapatba verődött felnőttekkel akik forradalmat szerveznek a buta fejükkel. Szerintem lesz itt még sírás, féltés, és remélem egy kis boldogságot is belecsempész a szerző.<br />
<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgg0joyrbhhTeFv44qsKVTxuGsst1iqADhyphenhyphenuw3LVcMnNXIz8TPTPVjMXjvH67Ykg7xGnhM4tCx53R0Z01nxCgEfaG50TOMS1dgWHkHSElptSlONteqPlQ6KSnLpCuOPo-3eztpslTGFdWI/s1600/IMG_20190318_131251_692.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="1600" data-original-width="1280" height="320" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgg0joyrbhhTeFv44qsKVTxuGsst1iqADhyphenhyphenuw3LVcMnNXIz8TPTPVjMXjvH67Ykg7xGnhM4tCx53R0Z01nxCgEfaG50TOMS1dgWHkHSElptSlONteqPlQ6KSnLpCuOPo-3eztpslTGFdWI/s320/IMG_20190318_131251_692.jpg" width="256" /></a></div>
<br />
Az egész könyv megfelelően volt felépítve. A szereplőknek jól volt kialakítva jellemük, a személyiségük. Mindegyiknek volt valamiben erőssége amiben jobb volt a többinél. Számomra ez 5 csillag. Remek könyv. Ajánlanám azoknak akik szeretnek izgulni, és nem tartanak egy kis gusztustalanságtól. Köszönöm az Athenaeum kiadónak. Remélem a második részt is hamarosan kiadják. :)Regihttp://www.blogger.com/profile/00487838533385365933noreply@blogger.com2tag:blogger.com,1999:blog-4260463814389306867.post-20954862689153704992019-03-19T03:52:00.000-07:002019-03-19T03:52:35.140-07:00Jodi Picoult: Az életszikra<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEilm2Oxoi5Dt_CBnLpFAv2xF_-PnaIukYALtlH67d-4C8HNbvR3pNTSI2GhnSON2R5cx30_L8_RwgJWi5nYaen_0e8SGcZuCZhRD2tp-FSwzgYdLamtsihtpZ2DaWy_jOBgW2JEDAVnbos/s1600/covers_509735.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="500" data-original-width="332" height="320" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEilm2Oxoi5Dt_CBnLpFAv2xF_-PnaIukYALtlH67d-4C8HNbvR3pNTSI2GhnSON2R5cx30_L8_RwgJWi5nYaen_0e8SGcZuCZhRD2tp-FSwzgYdLamtsihtpZ2DaWy_jOBgW2JEDAVnbos/s320/covers_509735.jpg" width="212" /></a></div>
<br />
Ez a könyv szintén egy recenzió példány számomra. Amit ezúton is köszönök az Athenaeum kiadónak. Sok blogger írt már ezekről a recenziós könyvekről, talán egyszer én is írok a témával kapcsolatban egy kis szösszenetet.<br />
<br />
De most amiről írni fogok Jodi Picoult: Életszikra című könyve. Érdekes témát boncolgatott, az abortuszt.<br />
<br />
<blockquote class="tr_bq">
<i>"Az élet úgy is halálos; senki nem éli túl."</i></blockquote>
<br />
Mesélek kicsit a történetről, hogy hogyan próbálta az írónő bizonyos keretek között az olvasó tudtára adni, hogy mi is zajlik a nagyvilágban a jogokról. A női, illetve a meg nem született, magzatok jogairól.<br />
<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgg2nOetfmIlaHwsSPVSYPJ7I8uIXefHCx2UFeRfoIW8Xz3vzM1OpzZhQGJ82q1R-q8XimjEAglzdVTaZhW17vG_gCD_HAQMI0175ccGDosbH0wWA5yJQ6wy3Ky4bixuqYrBN6A3TiymfM/s1600/IMG_20190312_165917_941.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="1600" data-original-width="1280" height="320" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgg2nOetfmIlaHwsSPVSYPJ7I8uIXefHCx2UFeRfoIW8Xz3vzM1OpzZhQGJ82q1R-q8XimjEAglzdVTaZhW17vG_gCD_HAQMI0175ccGDosbH0wWA5yJQ6wy3Ky4bixuqYrBN6A3TiymfM/s320/IMG_20190312_165917_941.jpg" width="256" /></a></div>
<br />
<br />
A könyv konkrétan egy fegyveres túszejtésről szól. A túszejtő bosszút áll lányáért, aki gyógyszeresen egy abortuszt csinált magának. A család eléggé vallásos és amint kiderült, hogy a lányának a vetéléshez bármi köze van az Egészségközpontnak, ő maga egyedül bement ebbe a klinikába és őrült módon elkezdett lövöldözni, túszokat ejtett, megsebesített embereket. Nem bírta elviselni hogy az unokáját megölték.<br />
Közben a helyszínre érkezett a rendőrség és Hugh a túsztárgyaló, felvette a kapcsolatot Georgeval. Próbálta élve kimenteni az embereket.<br />
Nem utolsósorban kiderült, hogy Hugh lánya és a "testvére" is bent van. Bex, Hugh "testvére" elkísérte Wrent, Hugh lányát fogamzásgátló tablettákért a klinikára. Rosszkor voltak rossz helyen. Nem sokon múlt az életük. Bexnek életveszélyes sérülést okozott a túszejtő, Wren pedig az utolsó pillanatban majdnem meghalt.<br />
Tehát a lényeg ennek a könyvnek az, hogy vannak akik ellenzik az abortuszt, ezek leginkább vallásos emberek és vannak akik támogatják. Ugyanis egyes esetekben igen is szükség lehet egy ilyen döntést meghozni. Például mikor kiderül, hogy beteg a magzat, valami rendellenességet ismertek fel nála, vagy ha kiskorú esik teherbe akarata ellenére.<br />
<br />
<blockquote class="tr_bq" style="text-align: center;">
<i>"...micsoda fenekestül felfordult világ az, ahol egy abortuszra tovább kell várni, mint a fegyverviselési engedélyre."</i></blockquote>
<br />
Ahogy a könyvben is szerepel, mindenki csak akkor hozza meg ezt a döntést, mikor átgondolta az összes lehetőséget és a legvégén kénytelen az abortusz mellett dönteni, mert tudja hogy abból valakinek kára keletkezik. Leginkább a babáknak.<br />
Nehéz erről úgy írni, hogy mind a két félnek megfeleljen a mi álláspontunk.<br />
<br />
Nekem van 2 egészséges gyermekem, viszont abortuszom is volt. A legelső babánknak sajnos nem volt szívhangja, és a szervezetem elkezdte felszívni. Muszáj volt kivenni, mert máskülönben fertőzést kaphattam volna. Nem akartam személyeskedni, csak gondoltam leírom mennyire jó dolog, hogy idáig eljutott az orvostudomány. Kicsit eltértem az könyvtől, bocsánat!<br />
<br />
<blockquote class="tr_bq" style="text-align: center;">
<i>"Szülőnek lenni olyan, mint szappanbuborékot tartani a kezedben, amit óvni kell, miközben ejtőernyővel kiugrasz egy gépből, megmászol egy hegyláncot, majd háborúba mész."</i></blockquote>
<br />
Visszatérve... nekem kicsit csalódás volt, hogy sikertörténet nem szerepelt benne. Egy terhes nő volt jelen benne aki az is maradt. Ő nem akarta elvetetni a gyermekét, de ennyi... Nem volt benne példa, a pozitív hozzáállás a terhességhez. Elképzelhető ez azért volt, mivel egy abortusz klinikán voltunk a történetben.<br />
<br />
Összességében tetszettek a szereplők, bár nem nőttek a szívemhez. Jók voltak a párbeszédek. Kaptunk mindenkinek a múltjába egy kis betekintést. Az író elmesélte, hogy miért kerültek a klinikára a kismamák, hogyan estek teherbe. Számomra nem volt a legizgalmasabb könyv, kicsit el is húztam az olvasását. Érdekes volt a téma, a felvezetés, az hogy visszafelé olvastuk azt az egy napot. Jelenleg itt a történet elejére voltam kíváncsi nem a végére. De összességében nem nagyon hozott lázba. Ettől függetlenül szerintem fogok még Jodi Picoult könyveket olvasni. Csillagot viszont 3,5 adnék.<br />
<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgrc8xnn3NfMzi_5FAfyWTpjjb8_R9mfYlvzsjal7n-5c11lDjQkMHCtjf8CqixoAVK28FXyxnzHQqbqxa_4UbcARiQOKHbGrpfUVCMOFIoD5TPml4R_qeUNcH5Oe7jerSjzatE3o1vasw/s1600/IMG_20190303_123734_707.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="1600" data-original-width="1280" height="320" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgrc8xnn3NfMzi_5FAfyWTpjjb8_R9mfYlvzsjal7n-5c11lDjQkMHCtjf8CqixoAVK28FXyxnzHQqbqxa_4UbcARiQOKHbGrpfUVCMOFIoD5TPml4R_qeUNcH5Oe7jerSjzatE3o1vasw/s320/IMG_20190303_123734_707.jpg" width="256" /></a></div>
<br />
A könyv legvégén a tényállások érdekfeszítőek voltak. Az Egyesült Államokra és Kanadára vonatkozó "abortusz ellenes aktivisták által elkövetett erőszakos bűncselekmények statisztikája" nagyon magas volt. Érdekes, hogy ennyi erőszak létezik csak az abortusszal kapcsolatban.<br />
<br />
A borítója a könyvnek nagyon szép. Passzol a címhez is, és a történethez is. Ugyanis olvashatunk arról, hogy mikor megfogan egy kisbaba, akkor egy kis apró fényjelenséget lehet észrevenni. Egy életszikra. Frappáns! Egy kis tüzijáték. :)<br />
<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEilHYkxIIIisQeUru36Ng9kz6En1Tab5YGlR6D-8dfpzirNj8SHAyJAGiSJv7v7VNTckwvXBO_SX_DG147LlWalci0rlRMaiCafighv26SGaw6pEufK5YkktwW1fTqCimbZY5nVSgMLSqg/s1600/pictures_10377.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="300" data-original-width="300" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEilHYkxIIIisQeUru36Ng9kz6En1Tab5YGlR6D-8dfpzirNj8SHAyJAGiSJv7v7VNTckwvXBO_SX_DG147LlWalci0rlRMaiCafighv26SGaw6pEufK5YkktwW1fTqCimbZY5nVSgMLSqg/s1600/pictures_10377.jpg" /></a></div>
<div style="text-align: center;">
Jodi Picoult</div>
<div style="text-align: center;">
<br /></div>
<div style="text-align: left;">
Köszönöm még egyszer a lehetőséget Athenaeum kiadó! </div>
Regihttp://www.blogger.com/profile/00487838533385365933noreply@blogger.com0