2019. február 14., csütörtök

Csóti Lili interjúja

Nagyon hálás vagyok azoknak az íróknak, akik egy ilyen kis blogger felkérését nem utasítják vissza. Így jött létre most a harmadik interjúm Csóti Lilivel. Most fog megjelenni az első könyve, a Hetedvérig. Izgatottan várom már. :)
Ebből a kis kérdéssorból sok minden kiderül az írónőről, egy kis betekintés az életébe. Jó volt olvasni a kedves szavait.
Azt azért hozzátenném, hogy egy könyv miatt sikerült kapcsolatba kerülnünk. Mi más miatt lett volna! :)



1. Lili! Ami elsőnek megfogott veled kapcsolatban az az életkorod. Ha nem titok leírom, hogy 18 éves vagy. Most érettségizel és még egy könyvet is írtál. Hogy csináltad ezt?
Csak nyugodtan, sosem titkoltam. Nos, valójában ehhez a történethez hozzá tartozik, hogy a Hetedvériget nem most írtam. 12 éves korom óta írok regényeket, nyilvánvalóan a kezdetekben még meglehetősen megkérdőjelezhető minőségben. Ennek a könyvnek a születésekor 15-16 éves voltam, így akkor még nem kellett foglalkoznom az érettségivel. Mostanában sajnos tényleg kevesebb időm van írni.

2. Mivel még a könyved a nyomdában van és április 30-án várható a megjelenése, mondanál nekünk egy pár szót, kedvcsinálót, ami által az olvasók már kívánságlistára is teszik a könyved?
Természetesen! Talán a legizgalmasabb, hogy ez a könyv különböző érdeklődésű emberek számára is érdekes lehet: van benne gyilkosság, bűnügy, varázslat, titkok, és egy kis szerelem is. Emellett szeretem, ha egy könyvnek jó humora van. A legtöbbször az élet sem csak borongós, vagy felhőtlenül vidám, a kettőnek tehát könyvekben is vegyülnie kell. Igyekeztem egy kis jókedvet is csempészni a regénybe ott, ahol szükség volt rá.

3. Mi ihlette a munkádat? Egyszerűen csak jött egy téma és már vérprofin vitted végig a sztorit?
Dehogy. Azt hiszem, ennyi idő után már mondhatom, hogy az életem egyik központi eleme az írás, és nem hiszem, hogy ez valaha, vagy a belátható jövőben változni fog, de egy könyv születése sosem csak egy lélegzet. Valahogy, ha valamit befejez az ember, rögtön elégedetlen lesz vele, tökéletesíteni akarja, így alakul ki a végére az igazi történet. Én legalábbis így csináltam. A Hetedvérig esetében két dologban voltam biztos: mindenképpen szerettem volna egy nem mindennapi gyilkosságot, amely főként a bosszú és annak jogossága körül forog, illetve egy szereplőt, aki valamilyen módon kapcsolatban áll a túlvilággal, képes kommunikálni a kísértetekkel. Ezt a két pontot kapcsoltam össze, és köréjük építettem fel a történetet, mindig egyre több kis darabkát adva a kirakóshoz.



4. Mivel a Twister kiadónál jelenik meg a könyved a [bekezdés] pályázat keretein belül, mire számítottál mikor beadtad a kéziratodat? Illetve mit éreztél mikor megnyerted?
Valójában, mire a Twister Media pályázatával találkoztam, a könyv egy éve már kész volt, el is küldtem pár kiadónak, de sehol sem jártam sikerrel. Ekkor már a „mit veszíthetek” állásponton voltam. Talán hihetetlenül fog hangzani, de a hirdetés a 17. születésnapomon jött szembe velem. Erra jutottam, ilyenek a véletlenek, és ahogy volt, bármiféle különösebb átgondolás nélkül el is küldtem. Bevallom, nem vártam túl sokat a dologtól, képzelheted, hogy megdöbbentem, mikor először a shortlistre kerültem fel, majd megjött az e-mail, hogy győztes vagyok.

5. A családod hogyan tudott téged támogatni?
Amiben csak lehetett, segítettek. Nagyon sokat köszönhetek nekik, főleg Édesanyámnak, de mindannyin támogattak, mióta csak elkezdtem írni. Nélkülük talán soha nem küldöm el az írásaimat sehova.

6. Annyira fiatal vagy még, előtted az élet. Talán író lesz belőled? Tervezel még könyvet kiadni, vagy a suli az első?
Rengeteg ötletem van még, rengeteg dolgot szeretnék elmesélni, megosztani az emberekkel. Jelenleg úgy érzem, életem végéig folytatnám az írást, ha elképzelem a jövőmet, valamilyen módon ott van az életemben. Ennek ellenére tudom, Magyarország kis ország ahhoz, hogy az írásból megéljek, de ez talán nem is baj. Szeretnék tanulni, alig várom az egyetemet, és, hogy jobban elmerüljek azokban a dolgokban, amiket szeretek.

7. Hol fogsz tovább tanulni? Mi érdekel téged? Abban a szakmában dolgoznál tovább, vagy inkább írnál, ez által meghódítanád a világot?
Egyelőre nem szeretném elárulni, melyik szakokat választottam, hiszen még messze nem biztos, hogy fel is vesznek. Azzal talán nem árulok el nagy titkot, hogy elmondom: az irodalmon kívül a nyelveket is nagyon közelinek érzem magamhoz. Nyelvszakra készülök. És igen, szeretnék majd ezzel foglalkozni. Szívesen fordítanék, tolmácsolnék, noha, ahogy már említettem, az írás is nagyon fontos számomra. Szerencsére összeköthető ez a két álom.

8. Azért van szabadidőd is? Vagy éppen már nem is alszol, mert annyi terved van. Mit szeretsz csinálni?
Nos, találó a kérdésed, bár tudom, képletesen értetted, éppen aludni nem alszom túl sokat mostanában. Az írás nekem egy hatalmas hobbi, ami immár sokkal többé vált. Legtöbbször a szabadidőm maga az írás, ugyanakkor persze más dolgokat is szeretek csinálni, ezekre is igyekszem a tanulás és az alkotás mellett időt szakítani. Talán furcsán hangzik egy 18 éves szájából, de az egyik a főzés, ez például kifejezetten hasznos kikapcsolódási forma.



Remélem tetszett nektek ez az interjú is, és már közelebb is érzitek magatokhoz az írónőt. :) Én azt mondom... ha már csak a könyv borítóját nézzük, fantasztikus. Biztosan sikere lesz.

Köszönöm a Twister Mediának, hogy a szárnyai alá vette. Máskülönben nem jöhetett volna ez létre. Lili neked is hála, hogy szóbaáltál velem. :)

Remélem írhatok még róla, mert nagyon kedves számomra. Ha egyszer sikerül, talán közös képet is tudunk készíteni. :)

Itt tudtok a facebook oldalára lépni:
https://m.facebook.com/csotililiwriter/?tsid=0.13596305795534946&source=result

Sziasztok!

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Martin Kay - Eastern 2. - Titkok útvesztője

  Sziasztok!   Nem tudom, hogy milyen viszonyban vagytok a „Könyvek szava” oldalammal, de azt tudnotok kell, hogy mostanában nem tudok ann...