A történet úgy szól, hogy van egy főszereplő, akit Violetnek hívnak. A legszegényebb negyedben születik, de már kiskorában elszakítják a családjától. Egy átmeneti intézményben van ahol a mágikus erejüket fejlesztik. Később rangsorolják őket és aukcióra viszik a lányokat, akiket Violettel együtt az Ékkő hercegnői illetve grófnői vásárolnak meg, a szabadságukat teljesen elvesztve. Ezeknek az úrnőknek azért kellenek a helyettesek, hogy a kisbabájukat kihordják. Ugyanis ők képtelenek rá, nem lenne utód aki a trónra lépne, megszünne az Ékkő, mint gazdag negyed. Violetet a Tó Hercegnője vásárolja meg. A palotában megváltozik az élete. Magabiztosabb, érettebb nő válik belőle. De mind kínok és szenvedés árán. Talán ő az a kiválasztott, aki megváltoztatja ezt a rendszert. Talán a helyettesek immár szabadak lesznek. Ebben a részben erre nem derül fény.
Nagyon jól ki voltak dolgozva a karakterek, és maga a cselekmény is. Azt nem árulhatom el, hogy hogyan végződött, de nagyon ütősre sikeredett.
Szinte éreztem, hogy baj lesz. Violetnek a keze olyan ügyekbe volt benne, amivel kapcsolatban nem tudtam elképzelni, hogy ne történjen probléma. Persze harcol a jóért, az igazságért, de aki ilyen politikai, világot megváltoztató dolgokban van benne, ne számítson rózsaszín felhőkre, habos-babos történetre. Meg kell küzdeni a jóért.
Szereplők közül a kedvenceim többen is voltak, vagyis inkább úgy fogalmaznék, aki számomra kedves karakter volt. Az egyik természetesen Violet. Jószívű, kedves, makacs, akaratos (micsoda ellentétek mi? :) ) aki megérdemli a szabadságot. Annabelle, Violet udvarhölgye. Nagyon aranyos, fiatal lány. Nagyon tiszta a természete, egy kellemes társaság Violetnek. Viszont érti is a dolgát, mindig szépen felöltözteti Violetet aki szinte már a barátja. Ashton, Violet szerelme. Ő egy kísérő a gazdag embereknek, megtanítja a fiatal, házasulandó lányoknak, hogyan kell viselkedni a jövendőbeli férjükkel. De a történet közben összegabajodik a lánnyal aki nem tárgynak nézi, hanem egy érző embernek, nem mellesleg nagyon jóképű. Az életüket kockáztatják a szerelmükért cserébe. Még egy szereplőt szeretnék ide sorolni, nem más mint Lucien. Szintén udvarhölgy, de ő férfi. A Választófejedelemné ( az Ékkő, a mindenség uralkodója) udvarhölgye. Összebarátkoznak Violettel. Vannak tervei, talán sikerül is neki megvalósítani.
A könyvben színpompás, csillogó helyszíneken vehetünk részt. Főleg a Leghosszabb Éjszakák bálján, ami szemet gyönyörködtető. Mit is várhatnánk egy királyi kastélyban. Minden tökéletes, ami a helyeket illeti.
Vannak negatív szereplők is. A Tó Hercegnőjének a stílusa nem ragadtatott el. Persze aki úrnő, és hatlama van minden és mindenki felett, annak muszály távolságtartóan viselkedni. Határozott fellépése volt kis termetéhez képest. Sötét, villámokat szóró tekintete volt. A saját érdekében bármilyen alvilági dologra elszánta magát. Fenyegető jelenség volt. De még így is azt mondom, hogy Violet jobban járt így, mintha más uralkodónőhöz került volna. Ugyanis barátnője Raven a Kő Grófnőjénél nagyon megszenved. Élet-halál közt lebeg. Túléli vagy megölik? Ezt még én sem tudom, de Violet ad neki valamit, ami talán segít rajta.
És igazából az összes hercegnőt, grófnőt ide lehet sorolni. Mindenki csak a saját érdekivel foglalkozik, szinte kínozzák a helyetteseket. Ami a legborzalmasabb, hogy pórázon vezetik őket az eseményeken. Ahogy az írónő is írta, mintha házikedvencek lennének.
Az Uraknak, Grófoknak semmi szerepük nincs. Teljes mértékben a nőkön van a hangsúly.
Nem hiszem, hogy jelen lennék ebben a világban. Fontos a szabadság mindenkinek.
A borítóról annyit, jó jó, de nem a legjobb. Szerintem szebbet is tudtak volna csinálni.
Egyébként megadom az 5 csillagot. Élvezhető kis mese volt.
Köszönöm az írónőnek, hogy megfogalmazta ezt a világot és nem adta fel, ahogyan a köszönetnyilvánításban is írta.
A képek a Google oldalról vannak illetve saját kép.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése