A mostani bejegyzésem, a címe alapján lehet következtetni, hogy miről szól. Leginkább arról, hogy olvasok, mit olvasok, mikor olvasok, vagy éppen miért nem olvasok.
Nagyon szeretem a könyveket, és aki beleesik abba a csapdába, hogy elolvas egy remek könyvet, onnantól kezdve nincs megállás. Rabjává válik. Ez velem is megtörtént, sőt írni is szeretek róla, szeretem ha mások is elolvassák és adnak nekem egy visszajelzést amiből tudom, hogy jól csinálom azt amivel foglalkozom. Ha már valaki szereti a hobbiját, ahogy én is, elrontani nem fogja, mert magáért csinálja. :)
Tehát... miért szeretek olvasni?
Mert kikapcsol, mert érdekelnek a történetek, mert szeretem a kezemben tartani a könyveket, szeretem az illatukat. Amikor látom őket a könyvespolcon mindig elönt a boldogság. Na jó... nem akarok túl nyálasnak tűnni, de aki ismeri ezt az érzést, aki szereti a könyveket, az tudja miről beszélek.
Kis idő alatt észrevettem, hogy másképpen fogalmazom meg a mondataimat, sokkal változatosabban tudok írni, és ehhez nem kellett éveknek eltelni. Csak pár hónap, pár könyvvel. A helyesírásra is törekszem, mert tudom nagyon fontos, főleg annak aki ír. Biztosan akad mikor rosszul írok valamit, de igyekszem a helyesírásra.
Azt szokták mondani, aki olvas több életet él meg, mint aki nem olvas. Jaj de igaz ez a mondás. :)
Család és a könyv?
Nagy szerepet játszik a könyv a családban is. Szerintem egyre pozitív irányban. A nagyobbik fiam, aki nemis olyan nagy (januárban lesz 3 éves), régebben mindig kivette a kezemből a könyvet jelszóval, hogy ne olvassak. Nem csak azt nem szerette hogy olvasok, de az sem tetszett neki, ha a kezemben volt a könyv. A miértjét nem tudom, talán a vele való nem foglalkozás bántotta. De ez mostanra változott. Van mikor ő hozza a kis könyvecskéjét és olvassak neki. Nem mindig tudok egy oldalt elolvasni, mert a sűrű lapozás fontos :) de már ennek nagyon örülök. Járunk folyamatosan könyvtárba, nagyon szeret válogatni, leginkább traktoros, munkagépes könyveket. :)
Férjem nem az az olvasó ember. Ő nagyon sokat dolgozik, nincs ideje, de nem is szeret olvasni. Nekem igazából elég az ha szán rá egy kis összeget, hogy vegyen nekem könyveket, valamint elnézi, mikor néha a könyv elveszi az időmet a hátartástól. Igen... néha sajnos ez is előfordul. :)
Milyen könyvek érdekelnek?
Regisztrálva vagyok a moly.hu-n és ott mindig figyelemmel kísérem a toplistát. Szeretem nézegetni, miket olvasnak nagyon a könyvmolyok. Utána nézek én is, és ha elnyeri a tetszésemet akkor megszerzem én is. Ebből adódóan műfajilag elég sok könyvet elolvasok. Lehet szó romantikus, erotikus, horror, thriller, humoros, fantasy, nagyon szeretek a varázsvilágba bekukkantani, akár történelmi, vámpíros, családi eseteket is szívesen olvasok. Sci-fi is szóba jöhet. Tehát ahogy látjátok, sokmindent elolvasok, csak legyen izgalmas, tartalmas, érdekes. :)
Mi a helyzet az írással?
Megmondom őszintén, az hozta meg a kedvem, ahogy láttam mások milyen lelkesen irogatnak arról amit szeretnek csinálni. Nem kellett sokat gondolkodnom rajta, hogy szeretném vagy nem. Ugyanis arra jutottam, miért ne. Kipróbálom magam, kíváncsi voltam, hogy megállom a helyem egy ilyen terepen. Azt kell hogy mondjam... élvezem és tetszik. Nyoma van annak ami érdekel. Talán még másoknak is tetszik. :)
Egyenlőre ennyi magamról és a szokásaimról. Remélem éredekes volt vagy legalább tetszett amit írtam. Ha szeretnétek nyugodtan jelezhettek itt a facebookon vagy instagrammon. :)
Sziasztok!
2018. november 9., péntek
2018. november 1., csütörtök
Top 5 szerda #10 Halloweeni könyvválogatásom.
Sziasztok kedves Olvasók! :)
Igaz tegnap volt Halloween oltóber 31-én, de mégsem akartam lemaradni a heti írásról, aminek a témája: kinek/minek öltöznék be a Halloween estéjén? :) Viszont én mégis inkább arról írnék, hogy mit olvasnék ezen az ijesztkedős estén.
Halloweenről túlsokat nem tudok. Amerikai ünnep amikor a kisgyerekek édességeket gyüjtenek. Ezeket akár egy filmben is láthatjuk. Magyarországon nem elterjedt dolog még, hogy este jelmezt húzzanak kicsik és nagyok, és járjanak házról-házra édességet gyűjte, miközben annyit mondanak: Csokit vagy csalunk. Lehet, hogy hamarosan itt is országos, közös házalás lesz belőle, de szerintem még nem ott tartunk. A történelméről, eredetéről nincs fogalmam... még. De ami késik, nem múlik.
Nagyon tetszik ez a könyv. És már azzal is csalogat, hogy horror. Nálam kívánságlistán van.
Fülszöveg:
A Drakula hivatalos előzménye, amelyet a klasszikus regény szerzőjétől hátramaradt feljegyzések és szövegek inspiráltak.
1868-at írunk, és a huszonegy éves Bram Stoker egy magányosan álló toronyban várja, hogy szembenézzen egy leírhatatlan szörnyeteggel. Feszületekkel, szenteltvízzel és egy puskával felszerelkezve azért imádkozik, hogy túlélje élete leghosszabb éjszakáját. Kétségbeesetten igyekszik papírra vetni mindazt, aminek tanúja volt, ezért feljegyzi azokat az eseményeket, amelyek egészen idáig vezettek…
Bram gyermekkorában sokat betegeskedett, ezért az ideje nagy részét ágyban töltötte a szülei dublini otthonában, és egy fiatal nő gondoskodott róla, akit Ellen dadusnak hívtak. Amikor az egyik közeli városban egymással összefüggő, különös halálesetek történnek, Bramnek és a nővérének, Matildának, szemet szúrnak Ellen dadus furcsa szokásai. Ezután egymást követik a titokzatos és hátborzongató események, míg végül Ellen váratlanul eltűnik az életükből. Évekkel később Matilda Párizsba megy tanulni, ahonnan azzal a hírrel tér haza, hogy látta Ellent, és a rémálom, amelyről Brammel azt hitték, hogy már régen véget ért, valójában csak most kezdődik.
A Dracul egy kitalált történet, amely Bram Stokerről és a testvéreiről szól, akik egy sötét lény nyomába erednek. A vadászat Írországban kezdődik, a gyermekkori otthonukban, azután a testvérek bejárják Európát, és végül sor kerül az emlékezetes, végső találkozásra. A Dracul valóságos és kitalált szereplőkkel dolgozik, és új megvilágításba helyezi a világirodalom legfélelmetesebb és legmaradandóbb történetét.
Ez a könyv alkalmas is erre az időszakra. Boszorkányos, Halloweenes, démonos... szóval, igen kecsegtető nekem.
Fülszöveg:
Diana Bishop, az alkímia történetével foglalkozó fiatal történész – aki akarata ellenére lett boszorkány, és azért választotta a tudományos pályát, mert így kíván megszabadulni e terhes örökségtől – az oxfordi Bodley könyvtárban ráakad egy titokzatos, elveszettnek vélt könyvre, az Ashmole 782 névre hallgató kéziratra.
Rajta kívül azonban más túlvilági lények, démonok és vámpírok is ott nyüzsögnek a könyvtárban, és az ő érdeklődésüket is felkelti az eltűnt kötet, mert olyan titkokat sejtenek benne, amelyek meghatározóak lehetnek a teremtmények – azaz a nem-emberek – sorsára nézve. Azt is meg szeretnék tudni továbbá, hogy a boszorkány-történésznő miként bukkanhatott rá erre a kivételes ritkaságra.
A Diana körül gyülekező túlvilági teremtmények központi figurája egy ezerötszáz éves vámpír, Matthew Clairmont, aki mellesleg az oxfordi egyetem professzora és az Angol Tudományos Akadémia tagja. Ők ketten elhatározzák, hogy megfejtik az eltűnt kézirat titkát. Deborah Harkness regénye ennek az izgalmas vállalkozásnak és kettőjük kapcsolatának története.
Ez a történet egy nagyon durva esetet foglal össze, amihez nem biztos, hogy mindenkinek van gyomra. Nem hiába van ott a 18+ bekarikázva. Alig várom, hogy olvashassam. :)
Fülszöveg:
Szép kis babácskáit Benny nagyon szereti,
Mindaddig, míg azok szót fogadnak neki.
Hajukat fésüli, őket szép ruhába bújtatja,
Hogy tökéletességük semmi ne sújthassa.
Ha eljön az éj, velük játszadozni szeret,
Egyikük félénk, de a másik harcol és fenyeget.
Mikor aztán kedvence futásnak ered,
Hiába ígér a másik baba szépeket,
Benny szíve megtört, szeméből könny csorog,
hasztalan küzd, hisz nem férfias dolog.
Kedvence az övé, vissza kell kapnia
vagy a másiknak meg kell lakolnia.
Hasonló felépítesű könyv, mint az előző. Már csak azért is el szeretném olvasni ezt is, mert kíváncsi vagyok melyik könyv a betegebb.
Fülszöveg:
Igaz tegnap volt Halloween oltóber 31-én, de mégsem akartam lemaradni a heti írásról, aminek a témája: kinek/minek öltöznék be a Halloween estéjén? :) Viszont én mégis inkább arról írnék, hogy mit olvasnék ezen az ijesztkedős estén.
Halloweenről túlsokat nem tudok. Amerikai ünnep amikor a kisgyerekek édességeket gyüjtenek. Ezeket akár egy filmben is láthatjuk. Magyarországon nem elterjedt dolog még, hogy este jelmezt húzzanak kicsik és nagyok, és járjanak házról-házra édességet gyűjte, miközben annyit mondanak: Csokit vagy csalunk. Lehet, hogy hamarosan itt is országos, közös házalás lesz belőle, de szerintem még nem ott tartunk. A történelméről, eredetéről nincs fogalmam... még. De ami késik, nem múlik.
1. Stoker - J. D. Barker: Dracul
Fülszöveg:
A Drakula hivatalos előzménye, amelyet a klasszikus regény szerzőjétől hátramaradt feljegyzések és szövegek inspiráltak.
1868-at írunk, és a huszonegy éves Bram Stoker egy magányosan álló toronyban várja, hogy szembenézzen egy leírhatatlan szörnyeteggel. Feszületekkel, szenteltvízzel és egy puskával felszerelkezve azért imádkozik, hogy túlélje élete leghosszabb éjszakáját. Kétségbeesetten igyekszik papírra vetni mindazt, aminek tanúja volt, ezért feljegyzi azokat az eseményeket, amelyek egészen idáig vezettek…
Bram gyermekkorában sokat betegeskedett, ezért az ideje nagy részét ágyban töltötte a szülei dublini otthonában, és egy fiatal nő gondoskodott róla, akit Ellen dadusnak hívtak. Amikor az egyik közeli városban egymással összefüggő, különös halálesetek történnek, Bramnek és a nővérének, Matildának, szemet szúrnak Ellen dadus furcsa szokásai. Ezután egymást követik a titokzatos és hátborzongató események, míg végül Ellen váratlanul eltűnik az életükből. Évekkel később Matilda Párizsba megy tanulni, ahonnan azzal a hírrel tér haza, hogy látta Ellent, és a rémálom, amelyről Brammel azt hitték, hogy már régen véget ért, valójában csak most kezdődik.
A Dracul egy kitalált történet, amely Bram Stokerről és a testvéreiről szól, akik egy sötét lény nyomába erednek. A vadászat Írországban kezdődik, a gyermekkori otthonukban, azután a testvérek bejárják Európát, és végül sor kerül az emlékezetes, végső találkozásra. A Dracul valóságos és kitalált szereplőkkel dolgozik, és új megvilágításba helyezi a világirodalom legfélelmetesebb és legmaradandóbb történetét.
2. Deborah Harkness: A boszorkányok elveszett földje
Fülszöveg:
Diana Bishop, az alkímia történetével foglalkozó fiatal történész – aki akarata ellenére lett boszorkány, és azért választotta a tudományos pályát, mert így kíván megszabadulni e terhes örökségtől – az oxfordi Bodley könyvtárban ráakad egy titokzatos, elveszettnek vélt könyvre, az Ashmole 782 névre hallgató kéziratra.
Rajta kívül azonban más túlvilági lények, démonok és vámpírok is ott nyüzsögnek a könyvtárban, és az ő érdeklődésüket is felkelti az eltűnt kötet, mert olyan titkokat sejtenek benne, amelyek meghatározóak lehetnek a teremtmények – azaz a nem-emberek – sorsára nézve. Azt is meg szeretnék tudni továbbá, hogy a boszorkány-történésznő miként bukkanhatott rá erre a kivételes ritkaságra.
A Diana körül gyülekező túlvilági teremtmények központi figurája egy ezerötszáz éves vámpír, Matthew Clairmont, aki mellesleg az oxfordi egyetem professzora és az Angol Tudományos Akadémia tagja. Ők ketten elhatározzák, hogy megfejtik az eltűnt kézirat titkát. Deborah Harkness regénye ennek az izgalmas vállalkozásnak és kettőjük kapcsolatának története.
3. Ker Dukey - K. Webster: Pretty Stolen Dolls - Ellopott babácskák
Fülszöveg:
Szép kis babácskáit Benny nagyon szereti,
Mindaddig, míg azok szót fogadnak neki.
Hajukat fésüli, őket szép ruhába bújtatja,
Hogy tökéletességük semmi ne sújthassa.
Ha eljön az éj, velük játszadozni szeret,
Egyikük félénk, de a másik harcol és fenyeget.
Mikor aztán kedvence futásnak ered,
Hiába ígér a másik baba szépeket,
Benny szíve megtört, szeméből könny csorog,
hasztalan küzd, hisz nem férfias dolog.
Kedvence az övé, vissza kell kapnia
vagy a másiknak meg kell lakolnia.
4. Dot Hutchison: Pillangók kertje
Fülszöveg:
A szépség még soha nem volt ilyen rettentő.
Egy elszigetelten álló, hatalmas ház mellett gyönyörű kert terül el.
A kert nemcsak buja virágokat és árnyas fákat rejt… A „Pillangók” becses gyűjteményét is: elrabolt fiatal nőket, akiket fogvatartójuk pillangószárnyas tetoválással bélyegez meg. A gyűjtemény ura a brutális, őrült Kertész, akinek mániája, hogy elkapja és megőrizze magának a szépséges pillangólányokat.
Miután a kertet végül fölfedezik, az FBI ki akarja kérdezni az egyik túlélőt. Victor Hanoverian és Brandon Eddison ügynökök kapják a feladatot, hogy göngyölítsék fel karrierjük egyik leggyomorforgatóbb ügyét. Ám a kihallgatott lány, akit csak a Maya néven ismernek meg, önmagában is kész rejtélynek bizonyul.
Ahogy kibontakozik a lány fordulatos és csavaros története, lassan fény derül a Pillangók kertjére is, Maya pedig mesél régi sérelmekről, új megmentőkről, valamint egy szörnyűséges férfiról, aki semmitől sem riadt vissza, hogy rabságban tarthassa a szépséget. De minél többet árul el a lány, az ügynökök annál inkább gyanakodnak, hogy vajon mit titkol még…
Azonnali sikert aratott thriller, mely a Goodreads Choice Awards 2016 szavazáson a 2. helyet érte el, a megfilmesítési jogokat pedig A visszatérő Oscar-díjas producerei vették meg.
Ismerd meg a pillangólányok múltba nyúló titkait!
5. Shirley Jackson: Hill House szelleme
Ennek a könyvnek a borítója tetszett meg. Nemigazán tudok róla mesélni. Majd ha elolvasom annál inkább. :) Addig is olvassátok el a fülszöveget, hátha kedvet kaptok ti is hozzá.
Fülszöveg:
Négyen érkeznek a Hill House néven ismert kísérteties, ódon épülethez: dr. Montague, a tudós, aki fizikai bizonyítékokat keres a ház falai között zajló, természetfeletti jelenségekre; Theodora, különleges adottságokkal rendelkező asszisztense; Luke, a birtok fiatal örököse; és a törékeny Eleanor, aki képtelen szabadulni múltja terhétől. Kívülállóként keresik a magyarázatot a hely titkára, de nem sokáig maradhatnak csupán tanúk – a ház erőt gyűjt, ás hamarosan végleg elragadja egyiküket.
A gótikus horrorirodalom klasszikusaként számon tartott regényből már két mozifilm (A ház hideg szíve, 1963; Az átok, 1999) és egy színdarab is készült, 2018-ban pedig Mike Flanagan forgatott belőle tízrészes Netflix-sorozatot.
Szóval... ennyi! Nagyon várom ezeket a könyveket! Ti mit olvastok a hosszúhétvégén?
2018. október 29., hétfő
Emily St. John Mandel - Tizenyegyes állomás
Végeztem a könyvvel. Sok ideig tartott. Az a baj, hogy nagyon kevés időm marad a gyerekek mellett, amit természetesen nem bánok, de nem is tudok olyan gyorsan írni könyvértékelést mint más bloggerek. Vannak akik ezért nem is értékelik az oldalt amit készíteni szoktam, de ez igazából mind azoknak szól akik kedvelik a blogomat és tetszik nekik amit írok, ahogyan írom, amiről írok. :)
Tehát... a könyv számomra nem jelentett érzelmi kötődést. Elolvastam a „Mini-könyvklub 11” által, ahová tartozom, és ahová bárki beléphet ha szeret olvasni. http://konyv-sarok.blogspot.com/p/mini-konyvklub-11.html?m=1
Voltak benne kellemes jelenetek amiket szívesen olvastam, de összességében nekem nagyon egyhangú volt a történet. Igazából nem volt felesleges az olvasása, mert gazdagabb lettem egy könyv történetével. Nem hozott lázba, nem éreztem azt a fantasztikus érzést, mikor letehetetlen egy könyv a maga érdekfeszítő történetével.
De, hogy ne csak lehúzzam ezt az értékelést, hanem egy kis pluszt is szánjak neki, volt kettő szereplő akiről szívesen olvastam. Miranda és Clark. Miranda olyan visszafogott, kellemes jelenség volt. Sajnáltam ami az életében előfordult, negatív, visszafoghatatlan eseményeket. Megérdemelte volna a békességet. Clark, aki tudta mikor, mit csinál. Segített másoknak, ő is egy jó társaság volt. Nem vesztette el a fejét még a legrosszabb napokon sem. Képes volt egy olyan világot kialakítani maga köré, amiben mások is szerepet kaptak, amiben évtizedekig élni tudtak.
A Tizenegyes állomás nem más, mint egy képzeletbeli világ. Azt tudtam a könyv végén, hogy hogyan lehet összekötni a címet a történettel, de nekem kevés volt. Többet kellett volna foglalkozni ezzel az állomással, több szállal kellett volna összekötni a való- illetve képzeletbeli világot. Szerintem annyi szólt erről az állomásról mint amennyit én írtam ebben a szövegben.
A következő meglátás, hogy a könyv jelen idejében sokat vándorolnak az emberek, nem találják a helyüket, mert nincs is. Ha kipusztítja az emberiség többségét egy járvány, szerintem sokan csak mennek-mennek míg a lábuk bírja, mert nem találják meg azt az életet amit előtte éltek, amit szerettek. Egy üveges tekintetű, ösztönös lények lennénk, akik csak életben akarnak maradni. Az írónak volt erre egy idézete „Mert életben maradni nem elég” ami a Star Trek sorozatból származik. Sok a különbség az „életben maradni”, vagy a „nem elég életben maradni” kijelentés között. Televízió, internet, áram nélkül a mai világ zombi módba kapcsolna. Egyszerűen nem tudnák az emberek magukat megvédeni, teljes mértékben kétségbe esnének. Pont ez volt a sztori egyik lényege a könyvben, hogy voltak olyanok akik helytálltak önmagukért és másokért. Tudták, hogyha elveszítik az eszüket, akkor nem tudnak összetartani, elfajulnak a dolgok és hamarabb meghalnak, áldozatul esnek.
Érdekes helyen járhattam, ahol a valóságban nem szeretnék szerepelni. Pont ez a jó a könyvekben. Ott bármit átélhetünk, bárhol járhatunk, mégsincs veszteségünk. Élvezhetjük a gonoszt, miközben otthon a kellemes fotelünkben kucorodunk. :) Ez érdekes meglátás volt.
Remélem sikerült kibogóznotok, hogy valójában milyen is volt ez a könyv. Számomra ez egy három csillagot ért, de mivel nem egy az ízlésünk , biztosan akad akinek nagyon tetszeni fog .
Köszönöm a Mini-könyvklub 11-nek, hogy elolvashattam.
Köszönöm az írónak Emily St. John Mandel.
Nem utolsó sorban a Gabo Könyvkiadónak.
Tehát... a könyv számomra nem jelentett érzelmi kötődést. Elolvastam a „Mini-könyvklub 11” által, ahová tartozom, és ahová bárki beléphet ha szeret olvasni. http://konyv-sarok.blogspot.com/p/mini-konyvklub-11.html?m=1
Voltak benne kellemes jelenetek amiket szívesen olvastam, de összességében nekem nagyon egyhangú volt a történet. Igazából nem volt felesleges az olvasása, mert gazdagabb lettem egy könyv történetével. Nem hozott lázba, nem éreztem azt a fantasztikus érzést, mikor letehetetlen egy könyv a maga érdekfeszítő történetével.
De, hogy ne csak lehúzzam ezt az értékelést, hanem egy kis pluszt is szánjak neki, volt kettő szereplő akiről szívesen olvastam. Miranda és Clark. Miranda olyan visszafogott, kellemes jelenség volt. Sajnáltam ami az életében előfordult, negatív, visszafoghatatlan eseményeket. Megérdemelte volna a békességet. Clark, aki tudta mikor, mit csinál. Segített másoknak, ő is egy jó társaság volt. Nem vesztette el a fejét még a legrosszabb napokon sem. Képes volt egy olyan világot kialakítani maga köré, amiben mások is szerepet kaptak, amiben évtizedekig élni tudtak.
A Tizenegyes állomás nem más, mint egy képzeletbeli világ. Azt tudtam a könyv végén, hogy hogyan lehet összekötni a címet a történettel, de nekem kevés volt. Többet kellett volna foglalkozni ezzel az állomással, több szállal kellett volna összekötni a való- illetve képzeletbeli világot. Szerintem annyi szólt erről az állomásról mint amennyit én írtam ebben a szövegben.
A következő meglátás, hogy a könyv jelen idejében sokat vándorolnak az emberek, nem találják a helyüket, mert nincs is. Ha kipusztítja az emberiség többségét egy járvány, szerintem sokan csak mennek-mennek míg a lábuk bírja, mert nem találják meg azt az életet amit előtte éltek, amit szerettek. Egy üveges tekintetű, ösztönös lények lennénk, akik csak életben akarnak maradni. Az írónak volt erre egy idézete „Mert életben maradni nem elég” ami a Star Trek sorozatból származik. Sok a különbség az „életben maradni”, vagy a „nem elég életben maradni” kijelentés között. Televízió, internet, áram nélkül a mai világ zombi módba kapcsolna. Egyszerűen nem tudnák az emberek magukat megvédeni, teljes mértékben kétségbe esnének. Pont ez volt a sztori egyik lényege a könyvben, hogy voltak olyanok akik helytálltak önmagukért és másokért. Tudták, hogyha elveszítik az eszüket, akkor nem tudnak összetartani, elfajulnak a dolgok és hamarabb meghalnak, áldozatul esnek.
Érdekes helyen járhattam, ahol a valóságban nem szeretnék szerepelni. Pont ez a jó a könyvekben. Ott bármit átélhetünk, bárhol járhatunk, mégsincs veszteségünk. Élvezhetjük a gonoszt, miközben otthon a kellemes fotelünkben kucorodunk. :) Ez érdekes meglátás volt.
Remélem sikerült kibogóznotok, hogy valójában milyen is volt ez a könyv. Számomra ez egy három csillagot ért, de mivel nem egy az ízlésünk , biztosan akad akinek nagyon tetszeni fog .
Köszönöm a Mini-könyvklub 11-nek, hogy elolvashattam.
Köszönöm az írónak Emily St. John Mandel.
Nem utolsó sorban a Gabo Könyvkiadónak.
2018. október 24., szerda
Top 5 szerda (kicsit másképp) #9 Kedvenc könyvek amiket olvastam
Mivel nem kecsegtetett a "top 5 szerda" molyos zóna éppen mai kihívása, ezért a mai napra kicsit átalakítottam arra, amiről ma szivesen írnék.
Az nem más mint azok a könyvek amiket olvastam és kedvenceltem is, vagy nagyon tetszett. Vannak az olvasott könyveim között olyanok is amikre nem igazán emlékszem, de szerintem ilyen minden könyvmollyal előfordul.
Lehet talán ezt a kérdést felteszem magamnak rendszeresen: Mik a jelenleg kedvenc könyveid?
Azért erről nehéz lesz írni. Minél több könyvet olvas az ember annál több lesz a kedvenc... annál nehezebben lehet választani. :)
A mostani felállás szerint ez az én top ötös listám. :)
Az nem más mint azok a könyvek amiket olvastam és kedvenceltem is, vagy nagyon tetszett. Vannak az olvasott könyveim között olyanok is amikre nem igazán emlékszem, de szerintem ilyen minden könyvmollyal előfordul.
Lehet talán ezt a kérdést felteszem magamnak rendszeresen: Mik a jelenleg kedvenc könyveid?
Azért erről nehéz lesz írni. Minél több könyvet olvas az ember annál több lesz a kedvenc... annál nehezebben lehet választani. :)
A mostani felállás szerint ez az én top ötös listám. :)
1. Erin Watt: Papír hercegnő
Szerintem nagyon sokan olvasták, és nemrég megjelent a harmadik része is. Alig várom, hogy olvashassam. :) Ami benne szerepel egy lány, egy gazdag család, öt iszonyatosan jóképű fiútestvér, szerelem, bunyó és egó van bőven. Egy modern, fiatalos, laza könyv, amit azoknak ajánlok akik szeretik a romantikát, a kicsit keményebb férfiakat testileg, lelkileg. :)
2. Erin Watt: Megtört herceg
A második része a Papírhercegnőnek. Szintén ugyanazt tudnám felsorolni, amit az előbb írtam, de itt már több titokra derül fény. Két szemszögből olvashatjuk a történetet. Megfelelő folytatása a sztorinak.
3. J. K. Rowling: Harry Potter és az azkabani fogoly
A híres Harry Potter. :) Szerintem nincs olyan ember a földön, aki nem hallott volna róla. Erről a csodás varázsvilágról, amit fantasztikus karakterek, események, csodás lények és történetek tarkítanak. Én mindenkinek ajánlanám aki szeret olvasni. Nekem ez a része különösebben izgalmas volt mint az első kettő. Várjuk ki a végét, hogy mi lesz a többivel. :)
4. John Cure: A fekete esernyős férfi
John Cure-nak ezt az egy könyvét olvastam még csak. Ő egy magyar író, aki paranormális könyveket szeret készíteni. Nagyon tetszett, izgalmas, rettegős, parás. :) A többi könyvét is szeretném elolvasni, és fogom is.
5. Nógrádi Gábor: A mi Kinizsink
Ez a kedves történet számomra tele volt humorral. Sokat nevettem rajta, amit egy gyerekkönyvnek lehet nyilvánítani. Nem tartom magam olyan öregnek, hogy ne olvashassak gyerekeknek illetve ifjúsági körnek szóló könyveket. A híres Kinizsi Pálról szól a mese, ami a címéből is adódik. Gyerekek próbalnak vele összebarátkozni. A végén győz a jó, és örök barátságok veszik kezdetüket.
Nektek mik a kedvenceitek? Ha van kedvetek osszátok meg velem.
Sziasztok, szép napot! :)
2018. október 17., szerda
Top 5 szerda: #8 Misztikus teremtmények
Nagyon bő fogalom ez a misztikus teremtmény szó. Igazándiból úgy fogalmazták meg nekünk a kiírást, hogy kedvenc szörnyek, vagy bármilyen misztikus lények szóbajöhetnek. Jó hogy olyan sok könyv és film létezik, amiben könyékig turkálhatunk, mert hát meg kell hogy mondjam akad bőven. Sok ember elképzelt világát tették maradandóvá bármelyik változatban. Kezdjünk is hozzá!
Én őket mondanám kedvencnek. Nagyon szeretem a meséket, és itt szörnyek a szereplők. :) Szerintem nagyon barátságos mese, már sokszor megnéztem. Boo a kislány, James P. Sullivan a pihe-puha, és Mike Wazowski a gülüszemű. :)
A könyvet nem olvastam, de a filmet láttam. Aslan szintén az a kedves, bátor, mindent megtesz a szeretteiért illetve az országáért. De azt hozzá kell tennem, aki látta vagy olvasta művet az biztosan tudja, hogy bőven akad itt misztikus lény.
Igaz, ebben az alakban nem számít misztikus lénynek, de a könyvben/filmben átváltozik vérfarkassá. Nagyon szerettem Lupin professzort, mert nagyon odaadó volt a diákjaival szemben. Sőt Harrynek nagyon sokat segített a dementorokkal kapcsolatban. Nem utolsósorban még vérfarkasként is tudott megálljt parancsolni magának.
Szerettem az alkonyatos filmeket. Lehet, hogy lerágott csont, és már én is annyiszor megnéztem, hogy néha már nem is érdekel, de akkor mikor megcsinálták és mindenki szerelmes volt a trióban, szerintem hatalmas film volt. Ezért is nem szeretnék kiemelni karaktert mert imádtam mind a három főszereplőt. Bella, Edward és Jacob. Mivel misztikus lényekről van szó, az első pár részben csak a két fiút hozhatom szóba aki nem más mint egy vámpír - Edward és egy farkassá átváltozó indián fiú - Jacob. A legutolsó részben már Bella is vámpír lesz. :)
Shrek... egy utálatos lény aki nem szeret senkit, de beleszeret álmai nőjébe és végül meglágyul a szíve. :) Ott van vele Szamár és a Csizmáskandúr. Kedves sorozatot készítettek belőle. Talán őket mondanám ötödiknek. :)
Nektek is van kedvencetek? Írjátok meg, kíváncsi vagyok rá, ti miket hoznátok.
1. Szörny Rt.
Én őket mondanám kedvencnek. Nagyon szeretem a meséket, és itt szörnyek a szereplők. :) Szerintem nagyon barátságos mese, már sokszor megnéztem. Boo a kislány, James P. Sullivan a pihe-puha, és Mike Wazowski a gülüszemű. :)
2. Narnia krónikái (Aslan)
A könyvet nem olvastam, de a filmet láttam. Aslan szintén az a kedves, bátor, mindent megtesz a szeretteiért illetve az országáért. De azt hozzá kell tennem, aki látta vagy olvasta művet az biztosan tudja, hogy bőven akad itt misztikus lény.
3. Harry Potter és az azkabani fogoly (Remus Lupin)
Igaz, ebben az alakban nem számít misztikus lénynek, de a könyvben/filmben átváltozik vérfarkassá. Nagyon szerettem Lupin professzort, mert nagyon odaadó volt a diákjaival szemben. Sőt Harrynek nagyon sokat segített a dementorokkal kapcsolatban. Nem utolsósorban még vérfarkasként is tudott megálljt parancsolni magának.
4. Alkonyat.
Szerettem az alkonyatos filmeket. Lehet, hogy lerágott csont, és már én is annyiszor megnéztem, hogy néha már nem is érdekel, de akkor mikor megcsinálták és mindenki szerelmes volt a trióban, szerintem hatalmas film volt. Ezért is nem szeretnék kiemelni karaktert mert imádtam mind a három főszereplőt. Bella, Edward és Jacob. Mivel misztikus lényekről van szó, az első pár részben csak a két fiút hozhatom szóba aki nem más mint egy vámpír - Edward és egy farkassá átváltozó indián fiú - Jacob. A legutolsó részben már Bella is vámpír lesz. :)
5. Shrek
Shrek... egy utálatos lény aki nem szeret senkit, de beleszeret álmai nőjébe és végül meglágyul a szíve. :) Ott van vele Szamár és a Csizmáskandúr. Kedves sorozatot készítettek belőle. Talán őket mondanám ötödiknek. :)
Nektek is van kedvencetek? Írjátok meg, kíváncsi vagyok rá, ti miket hoznátok.
2018. október 14., vasárnap
Fredrick Backman: Mi vagyunk a medvék
Már az eléjén annyit tudnék mondani, hogy számomra ketté szakadt a könyv. Az első fele nekem nem jött be, a könyv második része annál inkább.
Az első részről túlsok mindent nem tudok írni. Nekem olyan eseménytelen volt. Az volt benne a legnagyobb problémám, hogy állandóan arról kellett olvasnom, mi volt a múltban, abból mi következett. Kevés volt a párbeszéd és sok volt a „duma”, a mese. Néhol, ezt lehetett élvezni, de többségében engem álmosított, altatott. Közben nagyon sok szereplőt ismerhettünk meg. Mindig jött az egyik a másik után, lassan már követni sem lehetett. De, hogy pozitívan is hozzá szóljak az első részhez.... azért ez később könnyen berögződött. Szinte minden fejezetben lehetett olvasni minden karakterről, de egy idő után vagy nem kedveltem az egyiket, vagy pedig a szívemhez nőtt a másik.
A második felétől elkezdhettem izgalmas sztorikat olvasni. Mindnek volt valami következménye. Erre, vagy hamarabb rájöhettünk, vagy csak később a könyv vége felé kaptunk választ, amitől tátva maradt a szám. Volt akit sajnáltam és teljes szívemből segítettem volna neki. Viszont akadt olyan is akin bosszút álltam volna, mert olyanokat cselekedted ami durva volt.
Gondoltam, hogy nem fogom elolvasni a második részt az „Egymás ellen” című könyvet. A történet végére meggondoltam magam. Igenis el akarom olvasni. Nem hagyhatom félbe. Ha már van neki egy folytatása ennek a szívbe markoló eseménynek akkor nem lehet kihagyni. Muszály a végére járni, nem szeretném a szereplőket így itt hagyni, a két könyv között. Még dolguk van, amire én kíváncsi vagyok. :)
Konkrétan egy hokivárosban vagyunk, ahol nagy szerepe van a sportnak, méghozzá a hokinak. Istenítik, imádják. Nem nagy városról, közösségről van szó, így mindenkit beszippantott, rabul ejtett. Még azt is, aki nem ásta bele magát olyan mélyen, mint mondjuk egy hokijátékos anyja vagy apja. Valamilyen szinten mindenkiben ott van a hoki. Ebből adódóan a tinédzser fiatalok akik szívüket, lelküket beleadják a sportba és hibátlanul szerepelnek a jégen, a közönség előtt, a való életben már feltudnak mutatni kisebb-nagyobb hibát. Olyan egoval rendelkeznek ezek a fiatalok, hogy már nem veszik észre a saját problémáikat, amire talán még mások is felhívják a figyelmüket.
Van aki a saját életével dacol, van aki másokéval, van aki segítene a szerettein, van aki nem meri bevallani saját érzelmeit, van aki hegyet-völgyet megmozgatna a gyerekeiért.
Ennek a könyvnek van mélypontja. Annyira beleássa magát az ember szívébe... és azt jól megszorongatja. Aki talán érzelgősebbnek vallja magát az biztosan elpityeredik. Velem is ez történt meg, két résznél is. Nem tudtam parancsolni a könnyeimnek. :)
Megmondom őszintén, elképedve olvastam a könyv második felét, mert tudom így felnőtt fejjel, hogy a való életben is létezik ilyen, sőt... rosszabb is.
Voltak általam kedvelt szereplők: Amat, Benji, Bobo, Mira
Akik nem voltak szimpatikusak: Kevin, William és utóbbinak az anyja Maggan
Egy tehetséges írónak olvastam el a könyvét ami már nem az első és nem a második. Több könyve is volt toplistán és több országban is kiadták. Én úgy gondolom aki szereti az érzelmekben gazdag könyveket egy kis sporttal megfűszerezve, az ne hagyja ki. Szerintem nem fog csalódni.
Nálam ez a könyv 4 csillagot ér. Amit írtam, hogy a könyv felénél kezdett belehúzni a sztori. Csak ez húzta le a csillagokat.
Köszönet a könyvért: Fredrick Backman
Az Animus kiadónak, és Szabados Ágnesnek aki ajánlotta a "nincs időm olvasni" kihívásában.
2018. október 9., kedd
Top 5 szerda #7 Kedvenc gonosz karakter
Tehát az e-heti témánk nem más mint a kedvenc gonosz karakterek. Ami nekem egyenlőre nincs. Nem olvastam még olyan könyveket amiből bármilyen negatív lényt ki tudnék emelni. Ezért én kicsit átfogalmaztam magamnak ezt a kihívást, aminek a neve az lenne, hogy "gonosz lények amiktől rettegek". Mit szóltok hozzá? Szerintem hasonlít a kettő. Nagyon nem tértem el a megadott címtől. :)
Valahogy nem vagyok kibékülve velük. Nem tudom az ilyen jellegű filmeket megnézni. Tudom, hogy film de mégis tisztában vagyok vele hogy léteznek ilyen lények. Akik bántanak vagy csak úgy vannak, de ne az legyen a dolguk, hogy minket rémisztgessenek.
Nem vagyok semmilyen kutató, tudós... de gondolom, hogy nem egyedül vagyunk az univerzumban. Mint a szellemes változatban, ami az első helyet érte el nálam, ez is valós dolog. Mivel igaznak valósul mindez, annál jobban félek az ilyen történeteknél. Itt viszont fel tudok mutatni egy könyvet amit nem olyan rég olvastam. John Cure: A fekete esernyős férfi. Nagyon izgalmas volt. A nagy szenzáció viszont az, hogy ez a kedves magyar író dolgozott ezen a pályán. Tehát katonai mivolta alatt olyan szerepet kapott amivel paranormális eseteket vizsgált. Annyira kíváncsi lennék ilyen igaz történetekre amiket titkolnak az emberiség előtt. Bár lehet akkor még jobban félnék.
Igaz, itt most kitértem egy konkrét karakterre ami nem is könyves hanem filmes változat. Bár a filmet sem láttam teljes egészében mert nem birtam megnézni. Nagyon betegnek kell lenni ahhoz, hogy valaki ilyeneket csináljon. És van is egy, aki nem más mint Jigsaw. Élő, horror társasjáték.
1. Szellemek, kísértetek:
Valahogy nem vagyok kibékülve velük. Nem tudom az ilyen jellegű filmeket megnézni. Tudom, hogy film de mégis tisztában vagyok vele hogy léteznek ilyen lények. Akik bántanak vagy csak úgy vannak, de ne az legyen a dolguk, hogy minket rémisztgessenek.
2. Ufó, űrlény:
Nem vagyok semmilyen kutató, tudós... de gondolom, hogy nem egyedül vagyunk az univerzumban. Mint a szellemes változatban, ami az első helyet érte el nálam, ez is valós dolog. Mivel igaznak valósul mindez, annál jobban félek az ilyen történeteknél. Itt viszont fel tudok mutatni egy könyvet amit nem olyan rég olvastam. John Cure: A fekete esernyős férfi. Nagyon izgalmas volt. A nagy szenzáció viszont az, hogy ez a kedves magyar író dolgozott ezen a pályán. Tehát katonai mivolta alatt olyan szerepet kapott amivel paranormális eseteket vizsgált. Annyira kíváncsi lennék ilyen igaz történetekre amiket titkolnak az emberiség előtt. Bár lehet akkor még jobban félnék.
3. Jigsaw - Fűrész:
Igaz, itt most kitértem egy konkrét karakterre ami nem is könyves hanem filmes változat. Bár a filmet sem láttam teljes egészében mert nem birtam megnézni. Nagyon betegnek kell lenni ahhoz, hogy valaki ilyeneket csináljon. És van is egy, aki nem más mint Jigsaw. Élő, horror társasjáték.
4. Alien:
Számomra élvezhetőek ezek az alienes filmek, főleg az újabb verzió. Prometeus. Nem szeretnék egy ilyen lénnyel találkozni, de ha megtörténne, már úgy is mindegy lenne. :D Szóval a lényeg. Tetszik ez a gonosz karakter, de ijesztő is, az a csodás feje.
Nem láttam a filmet. De szeretném megnézni. Tudom és hallottam is hogy durva film. Jó... lehet valakinek túlzás, de az én kis lelki állapotomnak biztos rémesen, borzalmas alkotásnak bizonyul. Már ha tisztában vagyunk vele, hogy egy emberevő ember a főszereplő. :o
Sajnálom, hogy most nem tudtam könyvekről írni. Minden vágyam az lett volna, ha feltudok mutatni a kihívásnak megfelelő könyves szereplőket. Szerintem idővel menni fog, csak olvassak, olvassak.
A másik dolog, nem tudom észre vettétek-e, de az első kettő a listámon általánosítva van mint gonosz szereplők, az utolsó három pedig konkrét karakter. Remélem ez így nem zavar titeket. Elkezdtem írni a gondolataimat egy szálon, aztán jött a másik szál, jöttek az ötletek. De már nem akartam kitörölni amit odapingáltam.
5. Hannibal Lecter:
Nem láttam a filmet. De szeretném megnézni. Tudom és hallottam is hogy durva film. Jó... lehet valakinek túlzás, de az én kis lelki állapotomnak biztos rémesen, borzalmas alkotásnak bizonyul. Már ha tisztában vagyunk vele, hogy egy emberevő ember a főszereplő. :o
Sajnálom, hogy most nem tudtam könyvekről írni. Minden vágyam az lett volna, ha feltudok mutatni a kihívásnak megfelelő könyves szereplőket. Szerintem idővel menni fog, csak olvassak, olvassak.
A másik dolog, nem tudom észre vettétek-e, de az első kettő a listámon általánosítva van mint gonosz szereplők, az utolsó három pedig konkrét karakter. Remélem ez így nem zavar titeket. Elkezdtem írni a gondolataimat egy szálon, aztán jött a másik szál, jöttek az ötletek. De már nem akartam kitörölni amit odapingáltam.
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)
Martin Kay - Eastern 2. - Titkok útvesztője
Sziasztok! Nem tudom, hogy milyen viszonyban vagytok a „Könyvek szava” oldalammal, de azt tudnotok kell, hogy mostanában nem tudok ann...
-
Nektek van kívánságlistátok? Én elkezdtem eggyet kialakítani. Ebben a témában olyan könyveket fogok bemutatni, amiket nagyon szeretnék e...
-
Sziasztok! Nem tudom, hogy milyen viszonyban vagytok a „Könyvek szava” oldalammal, de azt tudnotok kell, hogy mostanában nem tudok ann...
-
Amikor az Athenaeum kiadó elkezdte reklámozni ezt a könyvet, már tudtam, hogy engem érdekel, pedig még nem tudtam róla semmit. Sok helyen fe...

































